Kisütötték a világ legnagyobbnak gondolt perecét a 23. Segesvári Középkori Fesztiválon, a péksütemény az "Óriások eledele" elnevezést kapta.

 

"Óriások, csillapítsátok éhségeteket!" - éljeneztek a jelenlévők vasárnap, miközben a 100 kilogrammnyi tésztát egy Marosvásárhelyen készült, acéllemezekből álló és kört formázó sütőlapra nyújtva a fával táplált tűz fölé helyezték.

 

Dionisie Pajin segesvári pék felhívta a résztvevők figyelmét, hogy mivel nem sütőbe rakták, a tészta teteje elkerülhetetlenül fehér fog maradni, hiszen a nap nem biztosít elég hőt a megszokott barnás kéreg kisüléséhez.

 

A perec hossza elérte a 64 métert. A fesztivál szervezői elmondásuk szerint a Guinnesshez fordulnak a rekord hitelesítéséért.

Tudja valaki miért görög a dinnye? Valójában nem is gyümölcs, hanem zöldség ez az édes nyári frissítő, hiszen a tökfélék családjába tartozik. Afrikából ered, a mai napig vadon terem a Kalahári-sivatagban.

 

Folyadéktartalma rendkívül magas, 90-95%. Éppen ezért a vízhiányos területeken rendkívül nagyra tartották, így a karavánok, kereskedők és utazók segítségével az egész világon elterjedt – Európában az 1200-as években vált népszerűvé, de arra, hogy idehaza már a honfoglalás korában jelen volt, régészeti bizonyítékok ismertek - írja az Origo.hu.

 

A hazai elterjedés nem kizárólag a török hódításhoz köthető, de a törökök kétségkívül számos fajtát hoztak Magyarországra. A szakértők szerint a termesztés aranykora a 16. század volt, amikor világhatalomnak számítottunk.  

 

Egyes szakértők szerint Magyarországon a 16. század közepéig csak a sárga bélű fajták voltak elterjedve, a vörös húsúak megjelenése a megszállás idejére tehető.

 

„A görögdinnye elnevezés arra utal, hogy a bizánci birodalom területéről, a görögöktől érkezett hazánkba ez a gyümölcs. Tehát semmi köze a szónak a görgetéshez” - írja az Origo.hu Wenszky Nóra, nyelvész cikkére hivatkozva.

 

Falyuna Nóra a Magyar Tudományos Akadémiánál kicsit megengedőbb, egyik igazság mellett sem tör lándzsát. „A görögdinnye megnevezés eredetére vonatkozóan két népszerű magyarázat terjedt el. Az egyik szerint a kifejezés előtagja a görög hangutánzó eredetű szó, melynek hangalakja azt a hangot idézi föl, melyet a guruló tárgyak mozgása okoz. Ennek alapján a görögdinnye megnevezést a dinnye formája, és így görgethetősége motiválta. A másik nézet szerint a görögdinnyében a görög népnév ismerhető föl, amely arra utal, hogy a bizánci birodalom területéről került hozzánk.”