Az elmúlt három évben Magyarország megduplázta az élelmiszer-kivitelét Izraelbe, amit fontos és ígéretes piacnak nevezett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
 
Az igény főleg marhahúsra és az ebből készült termékekre mutatható ki, de kisebb arányban vetőmagot és szaktudást is lehet importálni.
 
A miniszter ugyanakkor bízik abban, hogy hamarosan a magyar prémium termékeket is el lehet majd juttatni a Közel-Keletre, így szeretné, ha tudnánk még húsárut, minőségi szárazárut, csokoládét és borokat is exportálni.

A Somló-hegy borászatait összefogó szervezet egy éve alakult, a céljuk, hogy együtt fejlesszék a borászataikat és a vidéket.
 
A fejlődést egyaránt értik a somlóiak a borok készítésére és a vendéglátásra, de meglátásuk szerint a borászati támogatásokhoz is nagyobb sikerrel jutnak hozzá, ha egyesült erővel pályáznak.
 
Az elmúlt évben elindították DŰLŐngélő nevű rendezvényeiket is, ezeken a bortúrákon a Somló pincéit járják körbe a vendégekkel.
 
A szervezet születésnapjára elkészítette honlapját, amelyen folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket a programjaikról.

A Mezőgazdasági bizottság Szőlő- bor- pálinka albizottsága mai ülésén szóba kerül az olaszrizling új nevére kiírt pályázat, a Nemzeti Borkiválósági Program eredménye, valamint a bormarketing is.
 
Az albizottság ülésére szerdán 14 órakor kerül sor és remélhetőleg a magyar borágazatra pozitív hatást gyakorló hozadékai lesznek.
 
Az ülésen Jásdi István tájékoztatja az albizottságot az olaszrizling új nevére kiírt pályázatról és az eredményekről, de szóba kerül a szőlészeti és borászati munkáknál fellépő munkaerőhiány csökkentése is.
 
Érdekes lehet még Dr. Kiss Eliza kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztos beszámolója a Nemzeti Borkiválósági Program eredményeiről. Légli Ottó pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa nevében fog beszélni a borstratégiát és bormarketinget érintő feladatokról.

Malatinszky Csaba nemcsak a borainál keresi a tökéletes ízharmóniát, saját főztjei tekintetében ugyanilyen igényes. Ezt bizonyítandó elküldte a Borászportálnak egy receptjét, amit mi örömmel tárunk a nyilvánosság elé: tejszínes tökfőzelék kaporral, ahogy Malatinszky Csaba készíti.
 
Hozzávalók:
 

 
1. A tököt legyaluljuk, majd az így kapott csíkokat egymás mellé rendezzük, hogy kis, szabályos kockákra vágjuk fel.
 
2. Eközben egy 3 literes edényben felrakunk vizet forrni, miután felforrt, a felkockázott tököt egy szűrő segítségével két percig a lobogó vízbe mártjuk.
 
3. Egy kisebb edényben előkészítjük a mártást. A tejszínben feloldjuk a mézet, vagy a szőlőmustot, majd hozzáadva a sót és a citromlevet, az egészet összemelegítjük.*
 
4. A lecsepegtetett tököt egy megfelelő méretű edénybe tesszük és hozzáadjuk a már előkészített tejszínes mártást. A melegítést nagyon óvatosan végezzük, a tök nem főhet szét, a lényeg, hogy a kockák élei csorbítatlanok maradjanak.
 
5. A kaprot szétszedjük, hogy egyenletesen, a főzelék felületén le tudjuk takarni a főzeléket. Ezt követően fedővel letakarjuk és állni hagyjuk. A főzelék akkor adja ki igazán az ízét, amikor már visszahűlt.
 
*Malatinszky Csaba jó tanácsa: az édesítés, sózás, valamint a savanyítás ugyan ízlés dolga, de ha javasolhatom, akkor csínján bánjon mindenki ezekkel. Inkább a sav-cukor egyensúlyra figyelve állítsuk be a végső ízképet, kár lenne elrontani ezt a nagyon könnyű főzeléket.
 
Jó étvágyat kívánunk mindenkinek!

November 16. és 18. között rendezték Krakkóban az Enoexpo nemzetközi borászati szakkiállítást és vásárt, ahol a Dubicz Borászat és Szőlőbirtok 2008-as Fríz Hárslevelűje saját kategóriájában aranyérmet, továbbá az abszolút első helyet is kiérdemelte.
 
Az idei Enoexponak Magyarország volt a díszvendége, ami újabb remek lehetőség volt a magyar borok széleskörű bemutatkozására Lengyelországban. A 2008-as Dubicz Fríz Hárslevelűt, akárcsak a többi versenyző bort nemzetközi zsűri értékelte, a rangos mezőnyben a kiváló bor előbb a saját kategóriáját nyerte meg, majd a zsűri döntésének megfelelően az abszolút első helyet is megkapta.
 
Dunai Bernadett, a borászat marketing menedzsere elmondta, hogy a siker megerősíti őket abban, hogy jó úton járnak, és bíznak benne, hogy az elismerés kedvező hatással lesz az amúgy is jelentős lengyelországi borexportjukra.

A Balatoni Kör azt kéri Magyarország Kormányától és az Alkotmánybíróságtól, hogy a megfelelő közjogi formában ismerjék el a Balaton önálló jogalanyi státuszát. Hasonló intézkedésre Európában még nem volt példa, a kérvényezők ezzel a Balaton minél nagyobb fokú védelmét szeretnék elérni.
 
Az ötletet az új-zélandi Urewera Nemzeti Parktól kölcsönözték a kérelem jegyzői, a nyugati jogrendben az volt az első eset, hogy egy ökoszisztémát önálló jogalanyként ismertek el.
 
A Balaton-törvény már önmagában egy hatalmas lépés volt ebbe az irányba, de Kardos Gábor, a Balaton Kör szóvivője szerint ennél is kiemeltebb közjogi tiszteletet kaphatna a Balaton, amelyre ráadásul Európában először Magyarországon kerülne sor.
 
A Balaton közjogilag történő megerősítése – a szóvivő szerint – egy fontos és időszerű szemléletváltást is jelentene egyben. Kardos Gábor szerint ugyanis nem kezelhetjük a Balatont csak tulajdonként, hanem élő ökoszisztémaként kell rá tekintenünk, tiszteletben tartva saját törvényszerűségeit.

Nemcsak nyáron, hanem ősztől tavaszig is várják a vendégeket a Dél-Balatoni Borút Egyesület tagjai. A borászok a Márton-napi újborkóstolón a terület igazi sajátosságait tükröző, összesen 16 pince borait mutatták be.
 
A Kristinus Borbirtok rendezvénytermében, Kéthelyen került sor az újborkóstolóra. A rendezvényen Gádor Dénes, az egyesület elnöke elmondta, hogy az a legfőbb cél, hogy a „Balaton partján valóban balatoni porok kerüljenek a poharakba”.
 
A dél-balatoni borászok fontosnak tartják, hogy ne csak nyáron, hanem a téli időszakban is nyitva tartsanak. Ezzel tudnak ugyanis folyamatos kikapcsolódási lehetőséget nyújtani a potenciális vendégeknek, a gasztroturizmus ugyanis szerte az országban egyre népszerűbb.
 
A Dél-Balatoni Borút Egyesület 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy a térségben minőségi borászat és emellett minőségi gasztronómiai, vendéglátó kultúra legyen az általános. Tagjaik között borászok, éttermek és szállásadók egyaránt vannak, a Balaton déli partján ma már közel 40 minősített borúti állomáson várják a vendégeket.

Milyen minőséget tud a cabernet franc Magyarországon? Miért kell a világfajtákkal is foglalkozni a kékfrankos és a kadarka mellett? Milyen típusú borokat keresnek a magyar fogyasztók, melyik például a kedvenc borvidékük? 

Ezekre a kérdések is választ kaphatsz, ha meghallgatod a Kossuth Rádió vagy az Inforádió bordói novemberről szóló interjúját. Bánlaki D. Stella főszerkesztő, kommunikációs vezető persze arról is beszélt, hogy milyen mesterkurzusokra és milyen újdonságokra számíthatunk szombaton a Winelovers Bordói November Nagykóstolóján!