Ez a Szallas.hu legfrissebb felméréséből derült ki. Az érintettek kétharmada nem ért egyet az EU Bíróságának döntésével, amely szerint a magyar kormánynak módosítania kell a SZÉP-kártya rendszerét.

 

A felmérés szerint a magyarok közül tízből kilencen továbbra is jó ötletnek tartják a SZÉP-kártyát. A tavaly SZÉP-kártyával szállást foglalók közül minden harmadik magyar gondolja úgy, hogy több mint felére csökkentené az utazási kiadásait, ha ezentúl készpénzben kapná meg a kártya összegét. Csupán 17 százalékuk válaszolt úgy, hogy továbbra is teljes egészében üdülésre, kikapcsolódásra fordítaná ezt a pénzt. A kártyatulajdonosok 40 százaléka utazás mellett inkább mindennapi étkezésre költene még többet a pénzből, 22 százalék pedig ruhákat venne belőle.

 

Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője a közleményben kifejti: az elmúlt évek foglalási statisztikái igazolják, hogy a SZÉP-kártya a belföldi turizmus egyik fontos mozgatórugója, megszűnésével az eddig ezzel a kártyával fizetők foglalásainak közel 60 százaléka eltűnhet. A szállásfoglaló oldal statisztikái szerint az idei év első három hónapjában 80 százalékkal többször kerültek elő a SZÉP-kártyák, mint tavaly ilyenkor.

 

A szakember szerint a szállásra fordított költségek is jelentősen csökkenhetnek, ha nem kártyán kapják meg a dolgozók az erre szánt összeget. Várhatóan csökkenne a vendégéjszakák száma is, és a hotelek elesnének azoktól a többletbevételektől is, amit a szállodába érkezők a SZÉP-kártya kifizetéseken túl készpénzben hagytak ott.

 

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége (MSZÉSZ) is azon az állásponton van, hogy a SZÉP-kártyát a jelenlegi szabályozással és feltételekkel tovább kell működtetni.

 

Az MSZÉSZ az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásában rámutat: a szakma szerint amennyiben a SZÉP-kártya helyett kedvezményes adózással készpénz-juttatást vezetnek be, azt nem elsősorban nyaralásra, hanem a mindennapi kiadásokra, esetleg külföldi utazásra költenék az érintettek. A SZÉP-kártya esetleges megszűnésével veszélybe kerül az elmúlt években állami, európai uniós támogatással létrehozott szállodák továbbélése, és az ezekben levő munkahelyek jelentős része, mivel a vidéki hotelek vendégkörének átlagosan 70 százalékát a hazai vendégek, és csak 30 százalékát teszik ki a külföldiek.

 

A kártya bevezetésének előnyei között kiemelték: hozzájárult a turisztikai szezon meghosszabbításához, fehérítette a gazdaságot, továbbá növelte az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételét.

 

A szövetség ismertette: a kártyákkal 2015-ben 83 milliárd forint értékben költöttek, három év alatt a SZÉP-kártya költés közel duplájára emelkedett. A szállodákban a SZÉP-kártyákkal elköltött összeg a hotelek belföldi szoba-árbevételének az elmúlt években 24-25 százalékát tette ki. Az év első két hónapjában - amikor a hazai SZÉP-kártya tulajdonosok száma már meghaladta az 1,3 milliót - a költés a hotelekben 21 százalékkal múlta felül a 2015. január-februárit.

A történelemelőtti időkig nyúlhat vissza a magashegyi sajtok készítése az Alpokban brit és svájci kutatók szerint. A magashegyi sajttermelés közelmúltja jól dokumentált, a kezdetekről azonban alig vannak régészeti leletek. 

 

A Yorki Egyetem Oliver Craig vezette kutatócsoportja Graubünden kanton régészeti felügyeletével együttműködésben 30 darab, 7000-2500 éves cserépmaradványt gyűjtött össze, és az ezeken végzett vegyi elemzés segítségével első ízben sikerült felvázolni a magashegyi sajtkészítés történetét. 

 

A cserepeket hat régészeti lelőhelyen találták Engadinban, Európa egyik legmagasabban fekvő lakott völgyében, köztük a korai újkőkorból és a bronzkorból fennmaradt egyszerű sziklaszállásokon, valamint a késői vaskorból származó kőépítményeken.

 

A sajtgyártásra utaló zsírmaradványok kémiai "ujjlenyomata" csak a vaskori kőépítményekben talált cserepeken volt kimutatható, vagyis a sajtkészítés legelső nyomai a 3000-2500 évvel ezelőtti időszakra nyúlnak vissza - közlik a kutatók a PLoS One tudományos folyóiratban. 

 

Alacsonyabban fekvő területeken sokkal korábbi, a földművelés kezdetéig, vagyis a korai újkőkorig visszanyúló nyomait is megtalálták a tej erjesztésének. A svájci Alpok közvetlen környezetében 6000 éves, vagyis a késői újkőkorból való agyagedényeken találtak sajtkészítésre utaló nyomokat. 

 

1800 méter fölötti magasságban azonban - régen és ma - a szarvasmarhatartás és a sajtkészítés a körülmények speciális ismeretét feltételezi - mutatnak rá a kutatók, akik szerint a népességnek a vaskorban történt erőteljes növekedése és az éghajlati feltételek változása miatt kevés lett a legelő a mélyebben fekvő völgyekben, ami a nagyobb magasságokba űzhette a marhapásztorokat. 

 

Az e korból származó kőépítmények arra utalnak, hogy a pásztorok nyaranta egyre jobban kihasználták a magashegyi legelőket. De hogy ezek az építmények pontosan milyen célt szolgáltak, rejtély, mert többnyire rossz állapotban maradtak meg. A régészek eddig is sejtették, hogy ezek egy újonnan kialakuló gazdasági stratégia tárgyi emlékei, és ezt most az újabb kutatás megerősíti - olvasható a tanulmányban.

Kínában a tengerparti Hangcsou várostól nem messze fekvő Qiandao tóban „lakik” az a tokhalfarm, amelyből a Kaluga Queen kaviárt gyárt. A piacot hagyományosan Oroszország uralja, de a kínai termék nagy sikert aratott. A francia gasztropápa, Alain Ducasse nem kis befolyással rendelkező éttermei szerte a világban Kaluga Queen kaviárt használnak. 

 

A Quandao tóban a kaluga mellett beluga, ossetra, szibériai és egy saját tenyésztésű típus, a kaluga és az amur hibridje él. Ez utóbbi annak is köszönhető, hogy a projekt a kínai haltudományi akadémia gondozásában indult el - írja az Origo.hu. A több mint 400 kilósra is megnövő tokhalak hálóval elkerített területeken élnek, amelyekben az állatok természetes környezetét igyekeznek biztosítani. Szegény tokhalakat szigorú diétán tartják, amelyhez az alapanyagot Peruból importálják és minden nyáron hűvösebb vizekbe költöztetik őket a megfelelő fejlődés érdekében. 

Egy pakisztáni férfi kisfia születésnapja alkalmából egy laddoos nevű, gömb alakú ünnepi süteményt vásárolt a helyi cikrászdából, ám később kiderült, hogy mérgező volt az édesség. Már 23 ember meghalt, miután ettek a szennyezett süteményből.

 

A rendőrség már letartóztatta a cukrászda két tulajdonosát és egyik alkalmazottjukat, a hatóságok pedig vizsgálják a fertőzés forrását. A rendőrség az üzletben talált egy tasaknyi növényvédő szert, mely egy közeli, felújítás alatt álló boltból származik. A szert árusító üzlet tulajdonosa kérte meg a cukrászdát, hogy ott tárolhasson ezt-azt, amíg végeznek a tatarozással. Bár a laboratóriumi vizsgálatokkal még nem végeztek, feltételezhetően ez a szer került rá a népszerű finomságra - írja a Nol.hu.