Február 5-én a Borászok Borásza közössége képviseletében Rókusfalvy Pál, a Borászok Borásza díj alapítója, illetve Demeter Zoltán tokaji borász, a Borászok Borásza 2007-es díjazottja felkeresték a Nemzeti Népegészségügyi Központot. Soltész Miklósnak, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárának felhívására (a magyaar cukrászokkal együtt) ajándékot vittek a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársainak, akik nap mint nap a járvány frontvonalában küzdenek. A borászoktól összesen mintegy 1200 palack bor gyűlt össze, a Rókusfalvy Pál és Demeter Zoltán ezt nyújtották át jelképesen Müller Cecília országos tisztifőorvosnak,  a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vezetőjének.
 

Több száz éves szőlőmagokból olvasták ki francia kutatók a pezsgőiről híres Champagne történetét – írja az Agrárszektor. A CNRS kutatóközpont és a Montpellier-i Egyetem szakemberei Troyes-ban és Reims-ben feltárt, az 1. és 15. század közöttről származó szőlőmagokon végeztek elemzést. Az eredmények szerint a „vad” szőlők végig jelen voltak a térségben a vizsgált időszakban.

A Gallia déli részéről származó háziasított fajták az 1. században jelentek meg és a 2. és 3. század elsődleges szőlőfajtáivá váltak. Nagyjából 1000 körül jelentek meg azok a fajták, amik maa is jellemzőek Champagne-ra. Ezt az időszakot több száz éven át tartó globális felmelegedés kísérte, aminek következtében a 11-12. században ismét a déli fajták váltak uralkodóvá. A hideget jobban viselő északi szőlőfajták csak 300 évvel később, a kis jégkorszak hajnalán, jelentek meg újra.
 

Az 1749 online világirodalmi portálon a napokban már a második írás jelent meg Horst Hummel sváb gyökerekkel rendelkező villányi borásztól. Az esszé címe: BOR ÉS ÉRTELEM. A BOR TÖRTÉNETISÉGÉRŐL és itt olvasható el:

 

 

A szerző első írásáról, amiben a bor és az idő kapcsolatáról osztja meg gondolatait, itt számoltunk be.

 

A Oremus birtokot vezető Bacsó András bejelentette, nyugdíjba megy. Az 1993-ban a spanyol Tempos Vega Sicilia cégcsoport által alapított tolcsvai borászatot a kezdetektől vezető borász Tokaj-Hegyalján nőtt fel, egyetemi évei után egyből visszatért, közel 40 évig dolgozott a borvidékért. Az egyik legjelentősebb alakja Tokajnak, ő volt az egyik szereplője a 2019-ben bemutatott Folyékony arany című dokumentumfilmnek. Helyét a pincészet vezetésében Kindl Róbert veszi át.
 

Christophe Avi, a francia Domaine du Bois de Simon in Lot-et-Garonne borásza megalkotta azt, aminek megszületése csak idő kérdése volt. Január végén a fent látható címkével, s rajta a vaccin/vaccs'vin (a vin szó azt jelenti: bor) szójátékkal hozta forgalomba merlot borát. Az ötletgazda, aki minimum 10 ezer palack eladását tervezi, nem is tagadta, hogy a tömeges oltás megkezdési körüli felfokozott hangulatot szeretné kihasználni. "Nincs rejtett üzenet, mindenkinek a szabad döntése, hogy beoltatja-e magát vagy sem. Csak szeretném megnevettetni az embereket." 

 

A címkén ennek megfelelően az is szerepel, hogy a bor recept nélkül kapható viszont bizonyos mellékhatásokkal (jó kedv, mosoly, barátságosság) számolni kell.

 

 

19 ország 479 tétele közül lett aranyérmes a Hungaria Rosé Extra Dry pezsgő a Burgundia borvidékén megrendezett Effervescents du Monde világversenyen. Az aranyérmen túl a Top 10-es listára (ami a holtversenyek miatt igazából 12 tagú lett idén) is felkerült a magyar tétel. 

 

###ROADBLOCK1###
 
A 18. alkalommal megtartott színtiszta pezsgő-versenyen (sparkling wines) 80 fős zsűri vette górcső alá a nedűket a franciaországi Château des Ravatys-ban december második felében. A világ minden tájáról érkezett nemzetközi szakértők 4 napon át szigorú minőségi elvárások mentén, tökéletes kóstolási körülmények között vizsgálták a buborékos tételeket. Összesen 35 arany- és 115 ezüstérmet nyertek a benevezett pezsgők.

Súlyarányosan nézve a kávé az egyik legkevésbé fenntartható módon előállítható élelmiszer, annyi szén-dioxidot termel, mint a sajt, szénlábnyoma pedig fele az egyik leginkább környezetszennyező élelemének, a marhahúsénak – olvasható az Agrárszektor minapi cikkében.
Világszerte évente több mint 9,5 milliárd tonna kávét termelnek, ennek kereskedelmi értéke 30,9 milliárd dollár (8,9 ezer milliárd forint). A kávé iránti globális kereslet becslések szerint 2050-re megháromszorozza a termelést, ami hatalmas nyomást jelent az erdőkre és a trópusi régió más élőhelyeire.

 

###ROADBLOCK1###

A University College London munkatársai kiszámolták és összehasonlították a Brazíliából és Vietnamból származó, hagyományos és fenntartható módon termelt arabica kávé szénlábnyomát. Arra jutottak, hogy a kávé termesztési, szállítási és fogyasztási módjának megváltoztatásával akár 77%-kal is csökkenthető lehet a kávé előállításával és élvezetével járó szénkibocsátás.
Egyetlen kilogramm arabica kávé termesztése bármely országban és exportálása Nagy-Britanniába átlagosan 15,33 kilogramm szén-dioxid kibocsátásával jár - állapították meg a szakértők. Ez a hagyományos módszerekkel termelt, még nyers, pörkölés előtt álló kávébabra (zöld kávé) vonatkozik.
 
Kevesebb növényvédőszer használatával, az energia- és vízhasználat optimalizálásával, repülőgép helyett hajókkal történő szállítással azonban 3,51 kilogramm szén-dioxidra csökkenthető az egy kilogramm kávéval járó emisszió.

Egy csésze kávé átlagosan 18 gramm zöld kávét tartalmaz, így egy kilogrammból 56 eszpresszó készíthető. Egyetlen eszpresszó szénlábnyoma mintegy 0,28 kilogramm, de fenntartható módon termesztve 0,06 kilogrammra csökkenthető. A tejjel fogyasztott kávé esetében még nagyobb a karbonlábnyom. A latte mintegy 0,55 kilogrammnyi szén kibocsátását okozza, a cappuccino 0,41 kilogrammnyit, a flat white 0,34 kilogrammnyit. A fenntartható módon termesztett kávéból készült italoké viszont csak 0,33 kilogramm, 0,2 kilogramm és 0,13 kilogramm.

 

A tudósok szerint a növényi alapú tejitalok fogyasztása is egy módja lehet a kávézás környezetkímélőbbé tételének. Csökkenti a szénlábnyomot például a kémiai növényvédőszerek organikusra cserélése vagy a farmok megújuló energiával való ellátása. Ha pedig a kávét már származási helyén pörkölik, szállításuk során a jármű kevesebb üzemanyagot fogyaszt, mivel könnyebbé válnak a kávészemek.

Január 1-jétől adómentessé vált a pálinkafőzés mindazok számára, akik maximum 86 liter, 50 fokos párlatot állítanak elő akár házi, akár bérfőzdei körülmények között – olvasható az Agrárszektoron. Az otthon főzőknek ezentúl nem szükséges a literenkénti 700 forintos adójegyet kiváltaniuk, amennyiben nem lépik túl a jogszabályban rögzített mennyiséget. Ugyanilyen mértékben csökkentek idén a bérfőzdék árai is, mert míg tavaly 1800 forint körüli összeget kellett fizetni egy liter 50 fokos párlatért, mostanra ez átlag 1100 forintra esett. A teljes mennyiséget kihasználó pálinkafőzés éves szinten így 60200 forinttal kerül majd kevesebbe. A magánszemélyek viszont továbbra sem értékesíthetik az így előállított párlatot. 

 

Az elmúlt években az adójegyváltási kötelezettség ellenére is nőtt a nyilvántartásba vett házifőző-készülékek száma, ami 2020 tavaszán meghaladta a 26 ezret. Szakemberek elmondták, miután januártól nagyjából ezer forintba kerül literenként a bérfőzött pálinka, várhatóan sok otthon kísérletező tér majd vissza az ellenőrzött körülmények között készülő minőséghez. A főzdében tavaly egy liter 50 fokos pálinka előállítási ára 1885 forint volt, januártól ez már csak 1150 forintba kerül. Az utóbbi időben azonban a 48 fokost részesítik előnyben, ami literenként 1108 forint. Otthoni körülmények között 350–450 forintba kerülhet egy liter pálinka előállítása.