Főoldal / Fröccs / Az oroszok rudija nagyobb, mint a miénk

Fröccs

Az oroszok rudija nagyobb, mint a miénk

Június 23. 06:24
A Túró Rudi nem magyar találmány, és semmiképpen nem hungarikum, hanem egy orosz, vagyis szovjet édesség hazai változata - írja az Origo.hu. A lap kóstólóteszt keretein belül megvizsgálta a különbségeket, hasonlóságokat a mi Túró Rudink és az "ősi, szovjet" édesség között.
 
  • Hagyományosan túróból, vajból, cukorból áll, és vaníliával ízesítik. A bevonattal készülő kis desszertek 40-50 grammosak. A magyar rudik csak 30 grammosak.
  • Vastagabb, nagyobb, szögletesebb a miénknél, nem is rúd, inkább téglaforma. Harapásra krémes, a bevonat nem roppan, de jóval kakaósabb, intenzívebb ízű, mint a magyar változatok.
  • Sokkal édesebb a mi rudinknál.
  • Az orosz elfogyasztását követően egész délután nem vágytam már egyéb édességre, szépen telítődött tőle a gyomrom a vacsoráig.
  • A gyerekek, akik megkóstolták az orosz rudit, ezt mondták: ez nem Túró Rudi. Olyan, mint a jégkrém, csak nem annyira hideg. Finom.
  • Az itteni orosz élelmiszerboltban hétféle íz volt kapható, de még ennél is több verzió érhető el a termék hazájában, de már a paletta önmagában is sokban különbözik a nálunk árusítottaktól.
Magyar rudik összetevői:
 
A különböző márkák eltérnek egymástól, de általában a töltelék túróból (40%), vajból, cukorból, tejszínből áll, a bevonat pedig kakaós bevonómasszával és hidrogénezett növényi zsírral készül. Tartósítószerek és emulgeálószerek, keményítő és citromaroma is találhatók benne.
 
Jellegzetessége a roppanó bevonat és a töltelék enyhén savanykás íze, amit a citrom ad.
 
A szirok, orosz rudi összetevői:
Töltelék: 54% zsírszegény túró, vaj, cukor, vaníliaíz; 15,5% kakaós bevonat: pálmaolaj, kakaópor 17%, E322 emulgeálószer, ízesítőanyagok
 
A teljes cikket itt olvashatod el.

„A mi egyedüli marketingünk a szakmai munka”

Június 22. 20:29
A Magyar Nemzet készített interjút Szepsy Istvánnal, amelyben szó esett egy képzeletbeli borminisztréiumról, a magyar és a külföldi borok minőségéről, árszinvonaláról, szőlőfajtákról és marketingről. Néhány fontos gondolat Szepsy Istvántól:
 
„A politika szintjén pedig már kevés lenne bennem a kreativitás, hiszen az számomra idegen terület. Én elsősorban szőlészetben, vagyis fajtákban, dűlőkben, dombokban, talajösszetételben gondolkodom, ebben élek.”
 
„Az elmúlt száz év alatt olyan mértékben veszítette el az ország a szőlészeti-borászati tőkét, amely példátlan a világban. Kezdődött a filoxérával, majd jött az első világháború, melynek következtében nemcsak az ország területének, de a szőlőtermesztő területeinknek is elveszítettük a kétharmadát, aztán mára eltűnt ennek a maradéknak is a nyolcvan százaléka. (...) A vállalkozó típusú emberek zöme elhagyta Magyarországot, a rendszerváltást követően pedig minden magyar borász – kivétel nélkül – nulla tőkével indult.”
 
„Tartósan nem működhet a gyenge minőség magas áron. (...) Tulajdonképpen a piac mindent elrendez. A szabadpiacnak pont ez a lényege. Legfeljebb csak óriási reklámmal lehet szembemenni a fogyasztói tapasztalattal, de a borászatban senkinek sincs pénze óriási reklámra.”
 
„Ma már nem szigeteket vesznek, meg a holdon parcellát, hanem borászatot jó drágán. Ez felborítja a piacot, mert uralják a trendeket. Ám még így sincs igazság abban, hogy bemegyünk a multiba, és aprópénzért vehetünk külföldi bomba bort. Ha ez valóban igaz lenne, akkor a világon mindenki borászatot építene. Nincs minőségi bor olcsón.”
 
„Aki Magyarországon bormarketingről beszél, az nem tudja, hogy miről beszél, és legfeljebb egy feneketlen kútba önt – világviszonylatban – nagyon kevés pénzt. A mi egyedüli marketingünk a szakmai munka. És az, hogy hét és fél méter mély kőzetmintában kilenc ásványi réteget találtunk szédületes változatosságú kémiai összetétellel. A handabandázásnak vége. Ezekkel az adottságokkal szemben kevés a szubjektív minőségjelzők alkalmazása.”
 
A teljes interjút a Magyar Nemzet oldalán tudod elolvasni.
 

Leltár a szőlőben

Június 22. 17:35
Pflanzner Sándor agrármérnöknek tanult, majd elhagyta a pályáját és a Balaton-felvidéken vásárolt szőlőterületet, abban a dűlőben, ahol a dédapjának és nagyapjának is volt. Blogjából ismeretekre is szert tehetünk és bepillanthatunk a szőlőgazda mindennapjaiba.
 
„Krisztián csapata megrotálta és megkapálta a szőlők sorát, a sorközben pedig vidáman virít a gaz. Emiatt és az aszály miatt kissé nitrogénhiányos a szőlő, amit majd lombtrágyával pótlunk. Sajnos sok átoltáson tűnik gyengének, valószínűleg az alanytőke nem volt elég erős a furmint vesszőhöz. A jövő héten megpróbálom visszafogni ezeken a tőkéken a hajtásokat: kevesebb, de erősebb hajtást szeretnék. ”
 
„(...)megcsináltam a tőkeleltárat - azaz végigmentem a sorokon, és minden egyes tőkéről eldöntöttem, hogy 1.) létezik, 2.) egészséges, és várhatóan meg is marad, 3.) ki kell szelektálni, és újat kell tenni helyette. A leltár alapján meg tudom rendelni a nyári pótlást - és talán idén végre beáll néhány vágóm, azaz nem lesz benne tőkehiány, és lesz még néhány tartalék tőke is, a jövőre kihullók helyett.”
 
„A facélia gyökere átjárja a talajt, vírusölő hatású (bár nem hiszem, hogy ilyen ősgyepben túl sok szőlőkárosító vírus lenne), és zöldtrágyaként segíteni fogja a talaj nitrogénellátását.” A teljes bejegyzést a Szőlő.blog.hu oldalon olvashatod el.

„A több munkát jelentő, a manipulációktól mentes borkészítés útját választotta”

Június 22. 15:47
Kovács Antal a www.pincearon.hu Facebook oldalán tette közzé legújabb videóját, amelyet Fertőrákoson készített Horváty József Ráspival. „Újra meg kell tanulnunk a bor ízét!” - mondja el Ráspi az interjúban.

„Ráspi számomra a kézműves borászat egyik legfontosabb igazodási pontja, filozófiáját sokaknak lenne érdemes (alaposan) átgondolnia, és nem feltétlenül csak a borászatban.” - írja Kovács Antal.
 
“Újra meg kell tanulnunk a bor ízét !”

“Újra meg kell tanulnunk a bor ízét !”Több mint 10.000 látták 2 hét alatt azt a videónkat, amiben az egyik kézműves borászunk Dániel Zsolt megmutatja, hogy mit is gondol ő a borászatról. Egyébként semmi különöset nem csinált - csak bátran, és őszintén mesél arról, amiről mások inkább hallgatnak. Döbbenetes mennyiségű bátorító visszajelzést kaptunk, köszönjük, folytatjuk:“Újra meg kell tanulnunk a bor ízét!” - mondja Ráspi, a fertőrákosi Bordruida, akinek anno jelentős szerepe volt abban, hogy megalkothassam a kő-juice kifejezést.Ráspi számomra a kézműves borászat egyik legfontosabb igazodási pontja, filozófiáját sokaknak lenne érdemes (alaposan) átgondolnia, és nem feltétlenül csak a borászatban.Ő is azok közé tartozik, aki a tiszta, de nehezebb - a több munkát jelentő, a manipulációktól mentes borkészítés útját választotta. Nagy Szeretettel:

Posted by www.pincearon.hu Kovács Antal sommelier webshopja on 2015. június 19.

Levelet kaptam, lájf

Június 22. 12:32
Itt egy remek gyűjtemény arról, hogy az egyes szőlőfajtáknak milyen formájú a levele:
 
Levelet kaptam, lájf
(Via)

Szoros volt a mezőny az Év Bortermelője díjért Tokaj-Hegyalján

Június 22. 09:44
Rakaczki Gábort, a Sauska Tokaj főborászát választották az Év Bortermelőjének Tokaj-Hegyalján. Összesen négyen voltak esélyesek a cím elnyerésére, Rakaczki Gábor mellett Wille-Baumkauff Márta, Samuel Tinon és ifj. Szepsy István is a jelöltek között szerepeltek.
 
Rakaczki Gábor szoros versenyben kapta meg a megtisztelő címet. A tokaji Kulturális és Konferenciaközpontban adták át a díjat a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának gálavacsoráján.
 
Nem számítottam erre, erős mezőny volt és nehéz lehetett kiválasztani a legjobbat - mondta el rakaczki Gábornak a HegyaljaInfonak. Hozzátette, mindannyian a borvidékért dolgoznak és bízik abban, hogy a többiek is megkapják a megérdemelt elismerésüket a jövőben. Rakaczki Gábor a Sauska Tokaj főborásza jelenleg, de korábban a Tokaj Kereskedőháznál és a Degenfeldnél is hat-hat szüretet dolgozott végig.

Így írt egy magyar borról a világ egyik legjobb sommelierje

Június 22. 06:20
Andreas Larsson, a világ egyik legjobb sommelierje egy vakkóstolón így írt a Gere & Weninger 2009-es Cabernet Franc Selection boráról:

„Sötétrubin szín, fekete középpel. Pereme enyhén vörösesbarna. Szép intenzitású aromák, jól fejlődik, összetett, jól rétegzett, elegáns sötét gyümölcsökkel, szép fűszerekkel. Világos édesség, mely a gyümölcsök érettségében mutatkozik meg: fekete ribizli és édes szilva, fűszerek és bőrös jegyek. Nincs észrevehető tölgy. Nagyon szép íz: ez egy olyan bor, amelybe az extrakt már tökéletesen integrált, jó gyümölcsös sűrűséggel. Ez jól kifejezi azt, amit én „érlelt édességnek” nevezek. Önmagában nem édes, de teljes, kerek benyomását adja a következőknek: érett gyümölcsök – fekete ribizli, szilva – aromás gyógynövények, borsosság, némi húsos jegyek. Igazán komoly és súlyos, jó hangsúllyal a gyümölcsösségen. Igen sűrű és gazdag szerkezet, az elegáns fekete gyümölcsök nagy választéka, és hosszantartó lecsengés. Már ma tökéletesen iható, de úgy hiszem, ezzel a szerkezettel még pár évig további összetettséget nyer. Nagyon szép.” (Forrás: Gere Attila Pincészet Facebook oldala)
Posted by Gere Attila Pincészete on 2015. június 21.

A világ leghíresebb étteremkritikusa vs. magyar éttermek

Június 21. 20:13
Az angol Andy Hayler 1994 óta járja a világ jobbnál jobb éttermeit, majd honlapján értékeli őket. Most Magyarországon is tiszteletét tette, hogy részt vegyen a Foodies (Világevők) című film bemutatóján, amelynek történetesen ő a főszereplője. Látogatása során tesztelt öt magyarországi éttermet is.
 
„Budapesten jelenleg 4 Michelin-csillagos étterem működik, Hayler ezek közül kettőt, az Onyxot és a Borkonyhát kereste fel. Mindkettőnek 14 pontot adott, azonban szöveges értékelésben érezhető a véleménye, és az is fontos szempont, hogy az Onyxnál jóval olcsóbb Borkonyha tőle a maximális pontszámot kapta saját ár-érték arány listáján.” - írja a 444.hu.
 
A Michelin-csillagos éttermeken kívül Hayler még a Four Seasons Gresham vadonatúj éttermébe, a Kollázsba és a VII. kerületi Olimpiába látogatott el.
 
„Akárcsak a két Michelin-csillagos pesti hely, az Anyukám Mondta is 14 pontot kapott, Hayler itt is kiemelte a kiváló ár-érték arányt, és leírásából úgy tűnik, ez volt a kedvenc magyar étterme. Meglepődött az Olaszországból származó paradicsomok, a helyi eper és csirke magas színvonalán, és még a kávét is megdicsérte. „Elbűvölő étterem, ahol egyszerű, élvezhető fogásokat szolgálnak fel, kiemelkedő színvonalú alapanyagokból. Mi mást várhatna el az ember egy étteremtől.”” -írja a 444.hu.
 
A teljes cikket a 444.hu oldalán tudod elolvasni.

A Zsidai Csoport üzemelteti majd az Operaház kávéházát

Június 21. 18:57
A Magyar Állami Operaház idén elhatározta, hogy gasztronómiai programját és kínálatát alapvetően kívánja megújítani, melyre pályázatot írt ki.
 
Az Operaház az idén 33 éves Zsidai családi vállalkozást választotta győztesnek és rábízta az új kávéház és a gasztronómiai kínálatának kialakítását és üzemeltetését. A Zsidai család pedig nem mást tűzött ki célul, mint az Operaház gasztronómiai kínálatának a világ élvonalába emelését - olvasható a Turizmus Online-on.
 
A családi vállalkozás a pályázatot megelőzően 15 országra kiterjedő nemzetközi kutatást végzett, melynek eredményeképpen egy ikonikus kávéházat és az Operaházra, valamint az Erkel Színházra kiterjedő világszinten is előremutató és példaértékű gasztronómiai kínálatot szeretnének megvalósítani. A közös munka már júniusban elkezdődik, melyet mindkét fél nagyon vár már.