Biztonsági és minőségi szempontok mentén is ellenőrizte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal csapata a barackpálinkákat. A hivatal laboratóriumában megvizsgálták többek között a termékek tényleges alkohol-, metanol-, etil-karbamát-, valamint illóanyag-tartalmát is. A tesztelt barackpálinkák élelmiszerbiztonsági és beltartalmi jellemzőik alapján mindenben megfeleltek a jogszabályban előírtaknak.

 

Változatosabb eredménnyel zárult a barackpálinkák minőségi mutatóinak hatósági vizsgálata. Kiderült, hogy két termék esetében a tényleges alkoholtartalom eltért a jelölésen szereplőtől, egy esetben alacsonyabb, egy esetben pedig magasabb értéket mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok. A kedveltségi vizsgálaton ezúttal is szakértő és laikus kóstolók pontozták a termékeket. Az élen az Agárdi Miraculum kajszibarack pálinka végzett, a második helyezést a Nobilis kajszibarack pálinka nyerte el, míg a dobogó harmadik fokára a Márton és lányai kajszibarack pálinka „léphetett fel”.

 

 

 

A legjobb étel-ital tematikájú könyveket díjazó Gourmand Awardson január végén hirdették ki a szűkített listát, vagyis az egyes kategóriák "Best in the world" (világ legjobbja) címet már elnyert döntőseit. A többfordulós rostán európai bor "versenyszámban" bejutott a legjobb négy közé Ripka Gergely TokajGuide/Tokaj Kalauz című angol és magyar nyelvű útikönyve. Ez korábban egyetlen magyar kiadványnak seem sikerült még. A kategóriák abszolút győzteseinek kihirdetésére a tervek szerint június 5-én Párizsban kerül sor.

 

Ez is érdekelhet: Tokajnak minden korban megvoltak az aktuális dilemmái, állítja Ripka Gergely, a borvidék újkori krónikása

 

A Tokaji borvidék kirándulóhelyeit, gasztronómiáját, szálláshelyeit, 150 meghatározó borászatát és rendezvényeit bemutató TokajGuide 2014-ben jelent meg először Ripka Gergely gondozásában, a díjra jelölt már a harmadik kiadás.

 

 

 

 

 

 

 

Március 16-án debütál a Netflixen Michelle Obama új főzőműsora, a Waffles + Mochi. A show-ban az ex-first lady egy elvarázsolt supermarket tulajdonosát alakítja, munkatársai pedig a Waffles és Mochi nevű figurák, akik jó barátok és az az álmuk, hogy elismert séffé váljanak.
 
Az első körben 10 részesre tervezett sorozat a Netflix szerint egy „kulináris kalandozás” lesz, ahol a szereplők bevásárlókocsiba pattanva beutazzák a világot, hogy beszerezzenek mindenféle alapanyagot. „Krumplit Peruból, fűszereket Olaszországból hoznak, misót pedig Japánban készítenek és közben felfedezik az ételek csodálatos világát, valamint azt is, hogy minden étel egy esély új barátok megismerésére” – olvasható a közleményben.

Obama asszony mellett további hús-vér emberek, híres szakácsok is feltűnnek majd a stúdióban. „Nagyon szeretném, ha családok és gyerekek csatlakoznának hozzánk a kalandjaink során” – tweetelte ki a napokban az egykori elnök felesége.  
 

Február közepétől vásárolható meg a hazai boltokban a II. Soproni Sörverseny győztesének, Cserjés Lászlónak a receptje alapján készült sör, a Soproni Óvatos Duhaj Hoplager - írja közleményében a Heineken Hungária. A házi sörfőzés és a sörkülönlegességek népszerűsítését célul kitűző sörverseny győztesét ezúttal 26 lelkes házi sörfőző remekei közül választotta ki a szakmai és fogyasztói zsűri a legjobb. 

 

Cserjés László alkotása a legismertebb és legnemesebb virágos, citrusos és gyümölcsös ízű német komlófajtákat kombinálta újvilági fajtákkal. Az eredmény egy könnyen fogyasztható, 4,5 százalékos alkoholtartalmú, üde és gazdagon aromás láger lett. A Soproni Óvatos Duhaj Hoplager nagyüzemi receptjét a győztes a Soproni Sörgyár sörfőzőmesterével közösen dolgozta ki.

 

Habár a felsőerjesztésű sörök növekvő népszerűségnek örvendenek, mégis a legtöbb az alsóerjesztésű láger sörökből fogy Magyarországon: a hazai piac 90 százalékát ez a sörféleség adja. A hoplager azért különleges, mert főzése során – a modern IPA-k mintájára – a hideg sörléhez kerülnek a komlók, így az illóolajok nem forrnak el, izgalmas komlós jegyek maradnak az italban, miközben a megszokott világos sör ízéhez képest citrusosabb, fűszeresebb aromák keletkeznek.

 

Február 5-én a Borászok Borásza közössége képviseletében Rókusfalvy Pál, a Borászok Borásza díj alapítója, illetve Demeter Zoltán tokaji borász, a Borászok Borásza 2007-es díjazottja felkeresték a Nemzeti Népegészségügyi Központot. Soltész Miklósnak, a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkárának felhívására (a magyaar cukrászokkal együtt) ajándékot vittek a Nemzeti Népegészségügyi Központ munkatársainak, akik nap mint nap a járvány frontvonalában küzdenek. A borászoktól összesen mintegy 1200 palack bor gyűlt össze, a Rókusfalvy Pál és Demeter Zoltán ezt nyújtották át jelképesen Müller Cecília országos tisztifőorvosnak,  a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) vezetőjének.
 

Több száz éves szőlőmagokból olvasták ki francia kutatók a pezsgőiről híres Champagne történetét – írja az Agrárszektor. A CNRS kutatóközpont és a Montpellier-i Egyetem szakemberei Troyes-ban és Reims-ben feltárt, az 1. és 15. század közöttről származó szőlőmagokon végeztek elemzést. Az eredmények szerint a „vad” szőlők végig jelen voltak a térségben a vizsgált időszakban.

A Gallia déli részéről származó háziasított fajták az 1. században jelentek meg és a 2. és 3. század elsődleges szőlőfajtáivá váltak. Nagyjából 1000 körül jelentek meg azok a fajták, amik maa is jellemzőek Champagne-ra. Ezt az időszakot több száz éven át tartó globális felmelegedés kísérte, aminek következtében a 11-12. században ismét a déli fajták váltak uralkodóvá. A hideget jobban viselő északi szőlőfajták csak 300 évvel később, a kis jégkorszak hajnalán, jelentek meg újra.
 

Az 1749 online világirodalmi portálon a napokban már a második írás jelent meg Horst Hummel sváb gyökerekkel rendelkező villányi borásztól. Az esszé címe: BOR ÉS ÉRTELEM. A BOR TÖRTÉNETISÉGÉRŐL és itt olvasható el:

 

 

A szerző első írásáról, amiben a bor és az idő kapcsolatáról osztja meg gondolatait, itt számoltunk be.