Ungváry Krisztián talán sosem tartozott a reflektorfényt vonzó, sem a reflektorfényre repülő borászok közé. Néhány évvel ezelőtt többet láthattuk, kóstolhattuk borait, de limitált mennyiségük okán sem lehetett könnyedén összeismerkedni velük. A Táncoló Medve blog nyolcat is kóstolt belőlük.

A hét végén tartották meg Brüsszelben a Csokoládészalont, az édes ízek kedvelőinek legjelentősebb belgiumi eseményét - a tavalyi, első csokoládékiállítás és -vásár nagy sikerére való tekintettel idén másfélszer akkora területen, sokkal több résztvevőt fogadtak a szervezők.

 

A rendezvényen a "minden, ami csokoládé"-téma jegyében előadásokon ismertették a kakaóbab termesztésének, a csokoládé készítésének történetét, a híres belga csoki különleges ízvilágának rejtett titkait. A látogatók nagy tetszéssel fogadták a csokoládéból formázott szobrokat is, valamint a részben csokoládéból készült ruhakölteményeket felvonultató divatbemutatót. 

 

A programban szereplő kóstolókon szokatlan ízekkel és illatokkal lehetett megismerkedni - a szalon egyik nagy slágere az első hallásra hihetetlennek tűnő, ibolyaillatú és -ízű csokoládé volt. A rendezvényről a csokoládés édességek elkészítésének receptjeit is magukkal vihették az érdeklődők. 

 

A csokoládé tökéletes élvezetéhez a szervezők szerint elengedhetetlen a megfelelő ital kiválasztása is. Nagy sikere volt annak az az előadásnak, amely a különböző ízű csokoládékhoz illő, azokkal harmonizáló borfajtákról szólt. 

 

Belgium a világ ötödik legnagyobb csokoládéfogyasztója, egy lakosa évente átlagosan 8,3 kiló csokoládét fogyaszt. A szervezők szerint a belga csokoládé iránti külföldi kereslet is folyamatosan növekszik, főként olyan feltörekvő, hatalmas piacokon, mint Kínában és Indiában

Günzer Zoltán borászatának fotója:

 

A miskolci kocsonya farsangon szerelték össze az ország legnagyobb, 1200 adagos kocsonyáját. Az MTI fotóján Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár beszél a hatalmas ételhez.

 

Dúzsi Tamás 2012-es kékfrankosáról a Nobilis Borblog írt:

 

A Magyarországon kapható narancsok céduláin sok esetben nem a származási ország, hanem a forgalmazó ország neve szerepel. Ahhoz, hogy a tengerentúlról Európába érkező gyümölcsök minősége elfogadható legyen, ipari körülmények között történik a termelésük. A zölden leszedett narancsokat először egy meleg teremben tárolják, ahol színt szereznek, utána hideg kamrába kerülnek, ami az eltarthatóságukat biztosítja. Közben különböző vegyszerekkel kezelik a gyümölcsöket. Így történhet, hogy egy narancs egy hónapig is utazhat ahhoz, hogy a konyhánkba kerüljön - írja a Magyar Konyha online.

 

Ha arra kérném ismerőseimet, meséljék el egy olyan napjukat, amelyet a tökéletes jelzővel illetnének, valószínűleg senki nem kezdene azzal: először is havat kellett lapátoljak, hogy eljussak a kapuig. Villányban 24 óra leforgása alatt közel húsz centi hó hullott. De a közlekedési nehézségekért, az átázott cipőkért bőven kárpótolt a látvány - írja a BorvidékMánia blog, amelynek szerzője a lapátolás után a Tenkes Csárdába és a Sauska pincészethez is ellátogatott.

Somlón a Szent Ilona kápolna madártávlatból az évszakoknak megfelelőn.