Az Európai Unió idén január 1-jén új szőlőtelepítési engedélyezési szabályozást vezetett be, a magyar szabályoknak megfelelően március 10. és 31. között új telepítési engedély iránti kérelmet nyújthatnak be a szőlőtermelő hegyközségi tagok, 648 hektár összterület mértékéig a területileg illetékes hegybíróhoz - közölte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa .

 

Az új telepítési engedélyt minden esetben 3 évig használhatják fel a hegyközségi tagok. 

 

A tájékoztatás szerint a közösségi szabályokkal összhangban kialakított magyar szabályozás minden évben lehetővé teszi, hogy Magyarország évi 1 százalékkal növelje meglévő borszőlőterületeinek nagyságát. Az új rendszer eltér az uniós csatlakozást követően bevezetett úgynevezett telepítési tilalomtól, hiszen a közelmúltban csak újratelepítési joggal rendelkező termelők telepíthettek új borszőlőültetvényt. 

 

Az új rendszerben az Európai Bizottság jelenlegi jogértelmezése szerint nincs lehetőség szőlő-szerkezetátalakítási támogatás igénybevételére az új telepítésekre. A HNT kiemelt célként fogalmazta meg annak elérését, hogy ezek a borszőlőültetvények is támogatásban részesülhessenek. Ezért más tagországokkal összefogva határozott lobbitevékenységet kíván megvalósítani ezen cél elérése érdekében - írták.

 

A közlemény szerint a támogatás várhatóan a jövőben is jár majd azoknak a hegyközségi tagoknak, akik meglévő újratelepítési jogaikat 2020-ig átváltják telepítési engedélyre, vagy meglévő ültetvényük kivágását követően szeretnének új, minőségi borszőlőültetvényt telepíteni.

 

Abban az esetben, ha a hegyközségi tagok által igényelt összes területnagyság meghaladja a 648 hektárt, akkor a kérelmekben szereplő területnagyságokat arányosan csökkentik. Ötven százalékos vagy annál nagyobb mértékű csökkenés esetén a hegyközségi tagok minden jogkövetkezmény nélkül visszavonhatják kérelmüket. Ha a kérelmek alapján az összesített terület nagysága nem haladja meg a 648 hektárt, a hegyközségi tagok április 20-ig megkapják az új telepítési engedélyüket.

 

Amennyiben az új telepítést az engedély érvényességi idején belül nem végzi el a szőlőtermelő, úgy a közösségi szabályozás szerint két naptári éven belül nem nyújthat be új telepítési engedély iránti kérelmet.

„A bor becsvágyó. Egyéniség. Legfeljebb kizárásos alapon lehetne megmondani, hogy ez az a fajta, amiből a szomszédos Nyakasnál vagy éppen a világ túloldalán hiperintenzív gyümölcs- és zöldségkoktélt mixelnek. Sokkal közelebb áll a hordóban érlelt, és itthon kevéssé ismert óvilági klasszikusokhoz (Sancerre és Pouilly-Fumé). Minerális, acélos, krétás, vastag és strukturált. Gyümölcsöt nehezebb találni benne, de nem lehetetlen (citrusok, mangó, sárgadinnye). A savak (csersav is) dolgoznak derekasan, de nem élesek, nem marnak. Nagyon szép szüret lehetett.”

 

A telposztért ide kattints!

A ljubljanai magyar magykövetség, a Magyar Turizmus Zrt. és a Grand Hotel Union közös szervezésében március 7-13. között zajlik az első magyar gasztronómiai hét Ljubljanában. A Gasztroélmények Éve keretében szervezett rendezvénysorozat alkalmával a magyar ízek találkoznak a szlovén ízléssel.

 

A menüsor a „Magyarország – több mint gulyás" üzenettel összhangban készült: a változatos ételekről a Michelin-csillagos Costes étteremből ismert, jelenleg az Aria Hotel csapatát erősítő ismert Bérci Krisztián, valamint Jorg Zupan szlovén séf gondoskodik. A borsort a Pécsi Borozó magazin kiadója, a Vinoliva Kft. állította össze a 2014-es Év Pincészete díjas Koch Borászat, a villányi VinArt Pincészet és a mádi Holdvölgy Pincészet kiváló boraiból. Az ételsort először a média képviselőinek és a szakmai közönségnek mutatják be: március 9-13. között a Grand Hotel Union híres Smrekarjev hram éttermében menüként elérhető a kulináris élmények iránt érdeklődők számára.

 

Budapest, a Balaton és a nyugat-magyarországi termálfürdők kedvelt úti céljai a szlovén turistáknak. Hazánk közelsége, kiváló ár-érték arányú szolgáltatásai, pezsgő kulturális élete mellett a magyar gasztronómia felfedezése további ösztönzést jelenthet a déli szomszédos ország ínyenceinek is.

Megtiltotta az éjszakai alkoholárusítást a spanyolországi Mallorca szigetének fővárosa a turisták körében legnépszerűbb hét, főként tengerparti övezetében, és óriási bírságot határozott meg büntetésként a szabályszegőknek, hogy így vegye elejét a csoportos utcai italozásoknak és a randalírozásoknak.

 

Mallorca több üdülővárosával együtt Palma is jó ideje küzd a főként brit és német fiatalokra jellemző viselkedés ellen, amely nemcsak a helyieket, hanem a többi nyaralót is zavarja, és ez sok összetűzést is okozott már az elmúlt években. 

 

A helyi önkormányzat ezért elfogadott egy úgynevezett köztérhasználati szabályzatot, ebben nevesítve azokat a területeket, ahol sem boltban, sem italautomatából, sem mozgóárusoktól nem lehet alkoholt vásárolni éjfél és reggel nyolc óra között.

 

A meghatározott zónákban táblák figyelmeztetnek majd a tilalomra, és növelik a rendőri jelenlétet is. Áprilistól pedig 1500-3000 euró bírsággal sújthatják azt, aki megszegi a szabályokat.

 

Az elmúlt évben az említett hét övezetben összesen 669 rendőrségi eljárás indult a részegeskedők ellen, akik közül nem egy fiatalkorú volt.

A Tokaji borvidék borászatai vitték a prímet, a legjobb tizenkét nedűből öt Tokaj térségéből került ki, de jól szerepeltek a 2015-ös évjárat borai is, különösen a rozé - derült ki az idei Országos Syngenta Borverseny eredményhirdetésén szerdán, Siófokon.

 

Czigány Tibor, a Syngenta ügyvezető igazgatója örömtelinek nevezte, hogy az ország valamennyi borvidékéről jelentős számú, összesen 446 bort neveztek a versenyre. A beérkezett nevezések több mint fele 2015-ös évjáratú volt. Beszámolója szerint tavaly mintegy 58 ezer hektárról szüretelték le a szőlőt. A termés meghaladja a 413 ezer tonnát, amiből a becslések szerint mintegy 2,9 millió hektoliter bor készül. A jégverés sújtotta területek kivételével a borvidékek többségében a tavalyi szezon érett, egészséges, rendkívül szép szőlőt eredményezett, ami a borban is megmutatkozik.

 

Az idei versenyen 273 fehér, 63 rozé, 106 vörös és két-két pezsgő, illetve gyöngyözőbor került a szakértő zsűri elé. Janky Ferenc, a Budapesti Corvinus Egyetem Borászati Tanszékének nyugalmazott docense, a borverseny elnöke úgy fogalmazott: "Nagyon színvonalas versenyen vagyunk túl, az elmúlt évek legerősebb mezőnye gyűlt össze".  Kiemelte a 2015-ös borokat; a legjobb tizenkét borból négy ebből az évjáratból került ki. Szólt arról is, hogy a Tokaji-borvidék visszaszerezte első helyét. A vörösborok kategóriájában Eger, Villány és a Szekszárd borászatai jeleskedtek. A tavalyi fehérborok között néhány fajta - a chardonnay és a sauvignon - elmaradt kissé a várakozásoktól, az olaszrizling viszont igen jóra sikerült. Összegzése szerint ha azt mondjuk, hogy a fehérborok összességében jók, a 2015-ös rozék kiválóak lettek. Ez a verseny is bizonyította, hogy a magyar borászok egyre jobbak, bekerültek a nemzetközi élvonalba a rozé tekintetében - tette hozzá.  

 

Az idei borversenyen 16 oklevél, 72 bronzérem, 233 ezüstérem, 113 aranyérem, 9 nagyarany és 3 Quadris elismerést kaptak a borászok. A legjobbaknak járó Quadris-díjakat a Béres Szőlőbirtok és Pincészet 2011-es 5 puttonyos Béres tokaji aszúja, a Hilltop Neszmély Zrt. 2015-ös Kamocsay Ákos Prémium Chardonnay-je és Balga István 2012-es Béke Egri Superior Cuvée-je érdemelte ki.

Lassan megjelenik a korai eper a piacokon, persze a mézédes, hazai finomságra még várni kell, de érdemes tudni, hogy  a földieper antocianinban gazdag természete miatt javíthatja az inzulinérzékenységet. A Molecular Nutrition and Food Nutrition nevű folyóiratban közzétett tanulmány jelenlegi állása alapján az elhúzódó inzulinrezisztencia (IR) megágyazhat a 2-es típusú cukorbetegségnek.

 

Állítólag már napi nyolc átlagos méretű eper javíthatja a szív és az agy egészségét, segíthet kordában tartani a diabéteszt, és néhány tumor kialakulásának az esélyét is csökkentheti - írja az Élelmiszer.hu.

Egy kutatás segítségvel bebizonyították, hogy a megfelelő körülmények között a Marson is lehet növékenyet, zöldségeket és gyümölcsöket termeszteni - írja az Index.hu. A kísérletet a Wageningen Egyetemen végezték el, amelyben a Mars talajához hasonló földben termesztették a paradicsomot, borsót, zabot, spenótot, quinoát, póréhagymát.

 

A többi körülményt nem teremtették meg, a növényeket egy üvegházban termesztették állandó páratartalom, hőmérséklet és fényviszonyok mellett. Ennek oka az, hogy az első növényeket valószínűleg földalatti szobákban fogják termeszteni a Marson is.

Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. a Sió- zsilipnél kihelyezett angolnacsapda segítségével gyűjti be a vízzel elszökő balatoni angolnákat.

 

A társaság munkatársai remélik, hogy a víz hőfoka hamarosan eléri az angolnák vándorlási kedvét tovább fokozó 7 – 8 Celsius fokot, amikor is tömegesen jelennek majd meg a csapdákban. Az így elfogott halakat értékesítik, amelynek bevételét tógazdaságai fejlesztésére fordítják - írja az Onlinebalaton.hu.

 

A túlnyomórészt olasz piacon értékesített angolna zöme marinált formában kerül a fogyasztók asztalára.