A Furmint kerekasztal elnevezésű eseménynek a Pesti Vigadó adott otthont. A rendezvény a Terroir Club szervezésében valósult meg, ahol a legjobb hazai borászok furmintjait állították egymás mellé több évjáratból, így egy széles kitekintésre kaptak lehetőséget - írja egy résztvevő a
Borrajongó.blog.hu oldalon.
A magyar tételek mellett külföldi borok is helyet kaptak a sorban, valamint borászok is szép számmal részt vettek az eseményen. A kóstoló beszámolójából egy részlet következik:
„A borászok abban mindannyian egyetértettek, hogy általánosságban véve a furmintot jól érlelhető fajtának tartják és hisznek is benne ilyen szempontból, ugyanakkor elismerték, hogy a száraz furmintok hosszabb idejű érése terén nem áll még rendelkezésre kellő tapasztalat.
Az érlelhetőséggel kapcsolatban érintették a hordó kérdését is. Abban sem nagyon volt véleménykülönbség, hogy a hordó bevonása az erjesztésbe/érlelésbe segít a bor hosszabb érlelési potenciáljának elérésében. Ugyanakkor valamilyen mértékben szinte mindenki vegyes, tartályos-hordós eljárás mellett látszik letenni a voksát.(...) Takács Lajos a hordóval kapcsolatban két dolgot emelt ki: lényeges, hogy olyan területről érkezzen a faanyag, hogy az önmagában is hordozza a terroirt, és mindig legyen a hordóban bor.
A furmint sokoldalúságát is kiemelték a borászok, hiszen a megfelelő eljárással akár remek pezsgő, száraz bor, illetve édes bor is készíthető belőle. Ebben természetesen a szüreti időpont pontos megválasztásának kulcsszerepe van.
A furmintnak megvan a saját karaktere, ezért hiba a stílusát más fajtákhoz igazítani, akár egy burgundi chardonnay-s vagy riesling-es vonalat utánozni, és főleg kapkodva egyikről a másikra ugrani. Az elegancia megjelenítése viszont mindig fontos szempont.
Demeter Zoltán a száraz furminttal szemben támasztott túlzott elvárásokkal kapcsolatban óvatosságra intett: szerinte az egységes irány lassan kialakulóban van, de máig sok a kísérletezés a fajtával kapcsolatban, ezért az eredmények lassabban érkeznek, mint azt a piac és a fogyasztók igényelik. A tokaji borász ugyanakkor azt is megjegyezte, hogy a hárslevelűt talán túl korán és megalapozatlanul szorították háttérbe a borvidéken.”