Hamarosan marihuánás kávét is lehet kapni Kanadában. A CannTrust nevű startup feltalálta a marihuánával töltött és CannCups-nak elkeresztelt kávépárnákat, amelyek lassan forgalomba kerülnek az észak-amerikai országban - írja a Turizmusonline.hu.

 

A CannTrust új vívmánya „egy standard adag orvosi marihuánát” tartalmaz és a Keurig masinákkal, illetve egyéb single-serve (egyszerre egy adagot készítő) kávéfőzőkkel való használatra tervezték. A jelenlegi állás szerint a CannCups kávé, forró csokoládé és tea variációkkal lesz elérhető.

 

Kanada nemrégiben kiszélesítette az orvosi marihuánára vonatkozó törvényeit, amelyek ma a páciensek számára a fájdalom csillapításához a kannabisz elfogyasztását és „elfüstölését” egyaránt lehetővé teszik.

 

A #KoccintsAszuval kampányt a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és a Wineglass Communication indította a Facebook oldalon annak érdekében, hogy a karácsonyi időszakban se feledkezzünk meg erről az egyedi italról. A Borrajongó három külnböző évjáratú aszút mutat be a Gróf Degenfeld Szőlőbirtoktól, amelyek között legjobban a 2006-os szerepelt:

 

A mézlovagrendek felvonulásával, mézszépségverseny eredményhirdetésével, mézes termékek kóstolójával megkezdődik a két napon át tartó XII. Kárpát-medencei Mézfesztivál szombaton Zalaegerszegen.

 

A Kárpát-medence szinte valamennyi tájegységéből érkeznek méhészek a találkozóra.

 

Czémán László, a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesületének elnöke a rendezvény sajtótájékoztatóján kiemelte: a méhészek mindent elkövetnek, hogy a magyar, jó minőségű méz beépülhessen az emberek természetes étrendjébe. Ennek viszont fontos feltétele, hogy a lakosság megismerje a jó minőségű termelői mézet. A kétnapos fesztivál pontosan ezt a célt szolgálja: az emberek megkóstolhatják a különböző tájegységek jellegzetes mézeit.

 

Czémán elmondta, hogy a magyar méz a világ össztermésének 5 százalékát adja, minősége és mennyisége világviszonylatban is kiemelkedő.

A gasztronómia fesztivál arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar lakosság az európai országokhoz képest elmaradt a mézfogyasztásban - hangoztatta Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a mézfogyasztás emelkedő tendenciát mutat: míg 2010-ben a magyar polgárok átlagosan 30 dekagramm mézet fogyasztottak évente, 2015-re 70 dekagrammra nőtt az éves mennyiség. Az elképzelések szerint az átlagos mézfogyasztás néhány esztendő múlva meghaladhatja az évi egy kilogrammot is.   

Idén újra Tokió a világ legtöbb Michelin-csillagos fővárosa, a japán metropolisz éttermeinek 217 csillagja van.

 

A pénteken megjelenő új tokiói Michelin-kalauz szerint tavaly óta ötven csillaggal kevesebb van ugyan a városban, viszont a háromcsillagos, vagyis legkitűnőbb éttermek száma eggyel gyarapodva 13-ra nőtt. 

 

Michael Ellis, a Michelin-kalauzok nemzetközi igazgatója közleményében úgy fogalmazott: Tokióban óriási számban működnek éttermek, a kínálatuk roppant széleskörű, ez teszi a várost igazán kitűnő vacsorázóhellyé. 

 

A 2016-os kalauzban egy külön fejezetben Tokió olcsóbb éttermei is helyet kaptak, amelyekben hagyományos japán fogásokat fogyaszthatnak a vendégek.

 

A legújabb háromcsillagos étterem, a Kohaku szintén a tradicionális, elegáns helyi ételeket kínálja a japán konyha szerelmeseinek. Az egy csillaggal kitüntetett Cuta étterem pedig valódi japán tészalevessel, a gazdag ízvilágú rámennel fogadja a betérőket. 

 

Az első Michelin éttermi kalauzt 1900-ban, az autózás hajnalán készíttették sofőrök számára. A csillagos besorolással az 1920-as években egészítették ki a felsorolást.

 

Ázsiában először a tokiói éttermekről készült külön Michelin-kalauz. A japán főváros egymás után immár kilencedszer lett a világ legjobb vacsorázóhelye a kalauz szerint.

Különleges süteményt állítottak ki egy olasz város múzeumában: a 118 éves tortát egykor Sisi osztrák császárné és magyar királyné számára készítették, ő azonban csak egyetlen szeletet fogyasztott el belőle.

 

Az uralkodó 1897-ben a dél-tiroli Merano városban üdült, amikor ellátogatott a közeli Nalsba, ahol betért egy fogadóba. A meglepett fogadósné gyorsan süteményt készített a diétáiról ismert Sisinek, aki csak egy szeletet fogyasztott a tortából. Az érintetlen maradékot a fogadós családja több mint száz éven át megőrizte, a héten pedig a meranói turisztikai múzeumnak, a Touriseumnak adományozta. 

 

Az intézmény látogatói vitrin mögött tekinthetik meg a különleges, csokitortára emlékeztető süteményt, amelynek receptje ismeretlen.

A halászati vállalkozásoknak egyre több helyi értékesítési pontra (helyi halboltok, kis feldolgozók, piacok) van szükségük az országban, hogy kiküszöböljék az eladási nehéségeket. Emellett fontos a közösségi marketing tevékenység élénkítése is - mondta el az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.

 

Utóbbi eredményeként jön létre az idén először közvetlenül karácsony előtt az első magyarországi termelői halpiac Karácsonyi halvásár néven Budapesten. A rendezvényt a Magyar Vasúttörténeti Parkban, a Tatai úton tartják december 18-20. között.

 

A helyszínen nemcsak vásárolni, kóstolni és fogyasztani lehet a halat, hanem tanulni is lehet a halételkészítést. A termelők mellett halászcsárda, halbüfé és látványkonyha is működik a vásáron.

 

Így a vásárlók nemcsak a kereskedelmi árnál olcsóbban juthatnak hozzá a halakhoz, hanem a termelőkkel is személyesen találkozhatnak. A magyarok ugyanis az év végi ünnepek során fogyasztják el az éves halmennyiség 40 százalékát. A fejenkénti fogyasztás Magyarországon évente mintegy 4-5 kilogramm közötti, amely lényegesen alacsonyabb a 18 kilogramm körüli  uniós átlagnál.

 

Még mindig a ponty a legnépszerűbb hal Magyarországon, de már sokan keresik a harcsát, a csukát valamint a süllőt is, illetve a feldolgozott termékeket is.  A halárak az idén nem változnak a múlt évihez képest, egy kilogramm élő ponty ára a vásárlás helyétől függően 800-1200 forint között mozog az országban, míg ugyanezen termék feldolgozott formájáért 1200-1500 forintot kérnek - mondta Lévai Ferenc.

 

A vezérigazgató közölte: Hasonló lesz az idei haltermés mennyisége  a tavalyihoz, a tógazdák és halászok 22-23 ezer tonna halra számíthatnak, amelyből mintegy 12-13 ezer tonnát tesz ki az étkezési hal mennyisége.

 

Lévai Ferenc közölte: a haltermelést főként a Dunántúlon rendkívül megnehezítette az időjárás, mert a kora tavaszi csapadékos időben csúsztak a lehalászások, a nyári nagy hőség pedig a ragadozóállományt tizedelte meg.  Emellett Horvátországból nagy mennyiségű, olcsó, édesvízi halat hoztak be az országba. A szomszédos országból származó hal ára azért rendkívül alacsony, mert ott a haltenyésztéssel foglalkozó gazdaságok nemzeti forrásból jelentős támogatást kapnak, ráadásul a jobb éghajlati feltételek miatt hosszabb a tenyészidő. Emiatt Magyarországon nyáron esett a hal ára, ami nagymértékű veszteséget okozott a hazai termelőknek - mondta a vezérigazgató.

(Forrás: MTI)

 

„A fogyasztói szokásokat és az árak alakulását figyelembe véve várhatóan idén karácsonykor is a ponty lesz a sláger az ünnepi menüben. Nem véletlenül, hiszen ennek a halfajtának nagy előnye, hogy könnyen és sokféle módon elkészíthető, és megfizethető áron kapható.” – mondta Áman Attila, a Kapj rá! kampány séf szakértője.

 

A szakácsot a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának közleménye idézi: „A modern gasztronómia kezdi felfedezni, hogy a magyar halfajták milyen változatosan készíthetőek el, így egyre többen kapnak kedvet kísérletezéshez otthon, a saját konyhájukban is.”

 

„Jó hír, hogy egyre többen lépnek ki a halászlé nyújtotta komfortzónából. A halászlét ismerjük, szeretjük, de ezen kívül még számtalan más halétel is van, amit – és nem csak karácsonykor – ehetünk. Egészségügyi és táplálkozási szempontból is fontos, hogy több halat fogyasszunk. A tradicionális magyar halételek mellett újabb halételeket kellene kipróbálnunk és beépítenünk az étrendünkbe.” – tette hozzá Áman Attila, a Kapj rá! kampány séf szakértője.

 

„Mindenképpen pozitívan értékelendő, hogy az utóbbi időszakban lassú emelkedés figyelhető meg a magyarországi halfogyasztásban, azonban még mindig nagyon kevés halból készült ételt fogyasztunk, és azt is főleg karácsonykor. Ezen jó lenne változtatni, fontos lenne, hogy többször és többféle halat együnk.” – mondta dr. Viski József helyettes államtitkár.

 

A Kapj rá! kampány célja, hogy a hazai fogyasztókkal megismertesse a halételek sokféleségét, azok változatos ízvilágát. Emellett a kezdeményezés célja, hogy felhívja a fiatalabb korosztályok figyelmét arra, hogy a nemzetközi viszonylatban népszerű halfogyasztás jól beilleszthető a reformétkezésbe, hiszen a halételek finomak és könnyen elkészíthetőek.