Fröccs

Tokió, a 217 csillagos város

December 03. 12:28
Idén újra Tokió a világ legtöbb Michelin-csillagos fővárosa, a japán metropolisz éttermeinek 217 csillagja van.
 
A pénteken megjelenő új tokiói Michelin-kalauz szerint tavaly óta ötven csillaggal kevesebb van ugyan a városban, viszont a háromcsillagos, vagyis legkitűnőbb éttermek száma eggyel gyarapodva 13-ra nőtt. 
 
Michael Ellis, a Michelin-kalauzok nemzetközi igazgatója közleményében úgy fogalmazott: Tokióban óriási számban működnek éttermek, a kínálatuk roppant széleskörű, ez teszi a várost igazán kitűnő vacsorázóhellyé. 
 
A 2016-os kalauzban egy külön fejezetben Tokió olcsóbb éttermei is helyet kaptak, amelyekben hagyományos japán fogásokat fogyaszthatnak a vendégek.
 
A legújabb háromcsillagos étterem, a Kohaku szintén a tradicionális, elegáns helyi ételeket kínálja a japán konyha szerelmeseinek. Az egy csillaggal kitüntetett Cuta étterem pedig valódi japán tészalevessel, a gazdag ízvilágú rámennel fogadja a betérőket. 
 
Az első Michelin éttermi kalauzt 1900-ban, az autózás hajnalán készíttették sofőrök számára. A csillagos besorolással az 1920-as években egészítették ki a felsorolást.
 
Ázsiában először a tokiói éttermekről készült külön Michelin-kalauz. A japán főváros egymás után immár kilencedszer lett a világ legjobb vacsorázóhelye a kalauz szerint.
(MTI)

Kiállítottak egy 118 éves tortát (szerencsére vitrinben)

December 03. 10:52
Különleges süteményt állítottak ki egy olasz város múzeumában: a 118 éves tortát egykor Sisi osztrák császárné és magyar királyné számára készítették, ő azonban csak egyetlen szeletet fogyasztott el belőle.
 
Az uralkodó 1897-ben a dél-tiroli Merano városban üdült, amikor ellátogatott a közeli Nalsba, ahol betért egy fogadóba. A meglepett fogadósné gyorsan süteményt készített a diétáiról ismert Sisinek, aki csak egy szeletet fogyasztott a tortából. Az érintetlen maradékot a fogadós családja több mint száz éven át megőrizte, a héten pedig a meranói turisztikai múzeumnak, a Touriseumnak adományozta. 
 
Az intézmény látogatói vitrin mögött tekinthetik meg a különleges, csokitortára emlékeztető süteményt, amelynek receptje ismeretlen.
(MTI)

Először rendeznek magyarországi termelői halpiacot

December 03. 09:48
A halászati vállalkozásoknak egyre több helyi értékesítési pontra (helyi halboltok, kis feldolgozók, piacok) van szükségük az országban, hogy kiküszöböljék az eladási nehéségeket. Emellett fontos a közösségi marketing tevékenység élénkítése is - mondta el az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.
 
Utóbbi eredményeként jön létre az idén először közvetlenül karácsony előtt az első magyarországi termelői halpiac Karácsonyi halvásár néven Budapesten. A rendezvényt a Magyar Vasúttörténeti Parkban, a Tatai úton tartják december 18-20. között.
 
A helyszínen nemcsak vásárolni, kóstolni és fogyasztani lehet a halat, hanem tanulni is lehet a halételkészítést. A termelők mellett halászcsárda, halbüfé és látványkonyha is működik a vásáron.
 
Így a vásárlók nemcsak a kereskedelmi árnál olcsóbban juthatnak hozzá a halakhoz, hanem a termelőkkel is személyesen találkozhatnak. A magyarok ugyanis az év végi ünnepek során fogyasztják el az éves halmennyiség 40 százalékát. A fejenkénti fogyasztás Magyarországon évente mintegy 4-5 kilogramm közötti, amely lényegesen alacsonyabb a 18 kilogramm körüli  uniós átlagnál.
 
Még mindig a ponty a legnépszerűbb hal Magyarországon, de már sokan keresik a harcsát, a csukát valamint a süllőt is, illetve a feldolgozott termékeket is.  A halárak az idén nem változnak a múlt évihez képest, egy kilogramm élő ponty ára a vásárlás helyétől függően 800-1200 forint között mozog az országban, míg ugyanezen termék feldolgozott formájáért 1200-1500 forintot kérnek - mondta Lévai Ferenc.
 
A vezérigazgató közölte: Hasonló lesz az idei haltermés mennyisége  a tavalyihoz, a tógazdák és halászok 22-23 ezer tonna halra számíthatnak, amelyből mintegy 12-13 ezer tonnát tesz ki az étkezési hal mennyisége.
 
Lévai Ferenc közölte: a haltermelést főként a Dunántúlon rendkívül megnehezítette az időjárás, mert a kora tavaszi csapadékos időben csúsztak a lehalászások, a nyári nagy hőség pedig a ragadozóállományt tizedelte meg.  Emellett Horvátországból nagy mennyiségű, olcsó, édesvízi halat hoztak be az országba. A szomszédos országból származó hal ára azért rendkívül alacsony, mert ott a haltenyésztéssel foglalkozó gazdaságok nemzeti forrásból jelentős támogatást kapnak, ráadásul a jobb éghajlati feltételek miatt hosszabb a tenyészidő. Emiatt Magyarországon nyáron esett a hal ára, ami nagymértékű veszteséget okozott a hazai termelőknek - mondta a vezérigazgató.

(Forrás: MTI)

Már nem csak lé formájában kerül hal a karácsonyi asztalra

December 03. 07:02
Már nem csak lé formájában kerül hal a karácsonyi asztalra
 
„A fogyasztói szokásokat és az árak alakulását figyelembe véve várhatóan idén karácsonykor is a ponty lesz a sláger az ünnepi menüben. Nem véletlenül, hiszen ennek a halfajtának nagy előnye, hogy könnyen és sokféle módon elkészíthető, és megfizethető áron kapható.” – mondta Áman Attila, a Kapj rá! kampány séf szakértője.
 
A szakácsot a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának közleménye idézi: „A modern gasztronómia kezdi felfedezni, hogy a magyar halfajták milyen változatosan készíthetőek el, így egyre többen kapnak kedvet kísérletezéshez otthon, a saját konyhájukban is.”
 
„Jó hír, hogy egyre többen lépnek ki a halászlé nyújtotta komfortzónából. A halászlét ismerjük, szeretjük, de ezen kívül még számtalan más halétel is van, amit – és nem csak karácsonykor – ehetünk. Egészségügyi és táplálkozási szempontból is fontos, hogy több halat fogyasszunk. A tradicionális magyar halételek mellett újabb halételeket kellene kipróbálnunk és beépítenünk az étrendünkbe.” – tette hozzá Áman Attila, a Kapj rá! kampány séf szakértője.
 
„Mindenképpen pozitívan értékelendő, hogy az utóbbi időszakban lassú emelkedés figyelhető meg a magyarországi halfogyasztásban, azonban még mindig nagyon kevés halból készült ételt fogyasztunk, és azt is főleg karácsonykor. Ezen jó lenne változtatni, fontos lenne, hogy többször és többféle halat együnk.” – mondta dr. Viski József helyettes államtitkár.
 
A Kapj rá! kampány célja, hogy a hazai fogyasztókkal megismertesse a halételek sokféleségét, azok változatos ízvilágát. Emellett a kezdeményezés célja, hogy felhívja a fiatalabb korosztályok figyelmét arra, hogy a nemzetközi viszonylatban népszerű halfogyasztás jól beilleszthető a reformétkezésbe, hiszen a halételek finomak és könnyen elkészíthetőek.

A borok és pezsgők között is vizsgálódik a Nébih

December 02. 16:01
Téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzést rendelt el december elsejétől a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. Fokozottan vizsgálják az év végi ünnepekhez kapcsolódó gasztronómiai termékeket, így a friss húst, a halat és haltermékeket, a pácolt, füstölt nyers- vagy főtthús-készítményeket, a virslit, az édesipari termékeket, a szezonális zöldségeket és gyümölcsöket, valamint a borászati termékek közül a borokat és a pezsgőket.  A fokozott ellenőrzés a teljes élelmiszerláncra kiterjed, egyaránt érinti az élelmiszer-előállító és forgalmazó létesítményeket, beleértve a karácsonyi ünnepi vásárokat, rendezvényeket is.
(MTI)

Ennyibe kerül majd a karácsonyi hal

December 02. 14:39
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatbázisa szerint a fogyasztók a legtöbbször piacokon és áruházláncokban szerzik be a (karácsonyi) ételek elkészítéséhez szükséges halat. A fővárosi piacokon átlagosan jelenleg 1700 forint körül kapható a pontyszelet kilogrammonkénti ára, amely lényegében megegyezik a 2014-es év végi árakkal. Az áruházak közül, három nagy lánc árait összevetve minimális emelkedést láthatunk: a pontyszelet átlagos ára idén 1860 forint körül van, ami a tavalyi év végéhez képest 10 százalékos emelkedést jelent - áll a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának közleményében.
 
A busa olcsóbb a pontynál – a budapesti piacokon és a szupermarketekben 1000 forint alatt, míg vidéken 1100 forint körül kapható.
A közlemény szerint a másik közkedvelt hal, amit gyakran vásárol a hazai lakosság, az afrikai harcsafilé. Ez a hazánkban a 90-es évektől tenyésztett halfajta 2015 novemberében, a budapesti piacokon 2700-2800 forint körül volt megvásárolható. Az előző év végi árakkal összehasonlítva nem volt változás. A szuper- és hipermarketekben – a tavalyi év végéhez hasonlóan – nagyjából 2100 forint volt az afrikai harcsafilé. A vidéki nagyvárosokban tavaly és az idén is mintegy 2580 forintért kapható.
 
Egyre szélesebb körben terjed a lazacfilé is, ugyanakkor – a hazai halfajokkal összevetve – ezt a halfajtát már kevesebben engedhetik meg maguknak. A bruttó fogyasztói ár a fővárosi piacokon átlagosan 4800 forint körül változik, míg az áruházakban valamivel kevesebb, mint 4000 forint szerepel az árcédulán. A lazacfilé a vidéki nagyvárosokban 4300 forintos átlagáron érhető el, hasonlóan a tavaly év végi árakhoz.

Klónozott marhát esznek majd Kínában

December 02. 12:13
Klónozott marhát esznek majd Kínában
 
31 millió dolláros befektetéssel kereskedelmi célú marhaklónozó üzemet létesít az észak-kínai Tiencsinben (Tianjin) a BoyaLife, a klónozóipar egyik vezető cége - írja a 444.hu.
 
A húsgyárra az egyre jómódúbb kínaiak növekvő marhahúsfogyasztása miatt van szükség, és a jövő év első felében meg is kezdődik majd benne a termelés. Kezdetben évi százezer marhaembriót gyártanak majd, később viszont az üzem elérheti a az évi egymilliót a termelés.