A Villányi borvidék 4 évvel ezelőtt hívta életre Villány könnyed arcát, a REDy-t. A nagyobb rendezvényekre ugyan még egy picit várni kell, de a kedves borkedvelők a pünkösdi hosszú hétvégén már találkozhattak a friss, ropogós gyümölcsbombákkal.

Nem csak a 20 éveseké a világ, ahogy a REDy se csak és kizárólag az Y generációt célozza. Ez a bor mindenkié, aki szeretne egy kis fiatalos vidámságot csempészni a dolgos hétköznapokba vagy egy könnyed, minőségi vöröset keres a hétvégi kerti partyhoz. Évről-évre csiszolódik a stílus, köszönhető a közös kóstolásoknak, ahol a termelők egymást segítik véleményükkel a finomhangolásban. A 4. széria is igazi élménnyel kecsegtet, főleg, ha az egész sort egyben le tudja kóstolni az ember egy-egy rendezvény alkalmával.

A vörös Y megtalálható a borszaküzletek és vinotékák polcain, a REDy display-eken, az éttermek és romkocsmák itallapjain és nem utolsó sorban a pincészetek vendéglátóegységeiben.

A Villányi borvidék termelői izgatottan várják, hogy végre újra koccinthassanak vendégeikkel a Győri Bornapokon vagy a Szegedi Borfesztiválon, a Fishing-en vagy a Gourmet Fesztiválon, de Villány tárt karokkal vár mindenkit a Rozé vagy majd kicsit később a Vörösbor Fesztivál alkalmával is és természetesen az év minden napján, hiszen a Villányi borvidék egy igazi négy évszakos desztináció!

 

 

A REDy egy portugieser-alapú házasítás, amelyben megjelenhetnek egyéb más Villányban honos fajták is. A portugieser aránya 51-66 %, a hazai fajtáké (Blauburger, Kadarka, Kékfrankos és Zweigelt) 20-49%, míg a nemzetközi fajták aránya 0-14% lehet.

 

A cél minden esetben egy illatában piros- és feketebogyós gyümölcsös, enyhe hordóhasználattal megtámogatott, fűszeres, lendületes, fiatalos bor.

 

A borokat megjelenés előtt külön eredetvédelmi bizottság minősíti – akárcsak a cabernet franc-okat. Aki megkapja a minősítést, az használhatja a nevet és az egységes arculatot.
 

A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete jubileumi, tizenötödik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. Az idei versenyre 33 torta nevezése érkezett. Érdekesség, hogy idén az eper, a szeder, a mák és a kávé több versenyzőnél is favorit volt, több torta alapízeit ezek képviselték. A magyar gasztronómia jellegzetes alapanyaga, a tejföl több versenytortában szerepet kapott idén. Megjelentek olyan izgalmas zöldségek is, mint a rebarbara, a cékla vagy a paprika. 
 
Újdonság volt, hogy idén nem csak kerek tortákkal lehetett nevezni, hanem szögletes tortákkal is. Sokan éltek ezzel a lehetőséggel, több modern formájú és újhullámos díszítésű torta versengett a továbbjutásért.  
 
Az idei döntős torták a következők: 

• ARANY RIBISZKE – Sztaracsek Ádám (Jánoska Cukrászda, Komárom)
• NAPRAFORGÓ – Fodor Sándor (Habcsók Cukrászda, Budapest)
• LÚDAS MATYI – Karácsonyi Péter (Pierre Cukrászda, Nagybajcs)
• SZABACSI RUBATÓ – Lakatos Pál (Levendula és Kert Cukrászda, Szigetszentmiklós)
• ŐSZI PITYMALLAT – a Nándori Cukrászda csapata (Nándori Cukrászda, Budapest)

• Beszterce rózsája - Hisztéria Cukrászda, Tápiószecső
• Erdei Nimfa - Vanília & Gelarto Cukrászda, Nagykőrös
• Havasi Málna- REÖK Kézműves Cukrászda, Szeged
• Szedresem - AMI Süti, Monor
• Zserbó Cukormentesen - REÖK Kézműves Cukrászda, Szeged

• áfonya
• gesztenye
• csipkebogyó
• mogyoró
• bodza

A felhasználásra javasolt további alapanyagok az alábbiak voltak: 

• homoktövis, málna, szeder, szamóca, berkenye,
• pálinkák, likőrök, minőségi magyar borok,
• szarvasgomba, vargánya, kakukkfű, kapor, menta, fenyőmag,
• méz, kamilla, levendula, turbolya, mandula, citromfű

Izgalmas kreációkkal neveztek a versenyzők az ország minden területéről, a nevezett tortákban szinte az összes felsorolt hozzávaló előfordult, harmonikus ízkombinációkban.

A döntőbe jutott torták a következők: 

•  NIMRÓD – Füredi Krisztián (Hisztéria Cukrászda, Tápiószecső)
• KIKELET – Póti Éva és Rubint Regina (G&D Kézműves Cukrászda, Somoskőújfalu)
• HUNYADI HUSZÁR HISTÓRIA – Sztaracsek Ádám (Jánoska Cukrászda, Komárom)
• CSODASZARVAS – Alena Garannikova (Cake and More by Garannikova, Budapest)
• ERDEI KISVASÚT – Sulyok Ágoston (Mészáros Cukrászda, Szombathely)

A különböző tészták a világ legnépszerűbb ételei közé tartoznak. Közös tulajdonságuk, hogy kisebb-nagyobb mértékben megváltozik az formájuk. Az amerikai Carnegie Mellon University munkatársai most az alakváltó képességüket optimalizálva igyekeztek környezetbarát tésztákat előállítani.

A kiindulópont az volt, hogy a kutatók szerint az olyan üreges tésztáknál, mint a penne vagy a makaróni az egységnyi csomagban 60 százalék a levegő aránya. Ha el lehet érni, hogy a tésztát lapos állapotban csomagolják és a főzés közben vegye fel a kívánt formát, akkor rengeteg csomagolóanyagot lehet megspórolni. Több éves fejlesztés eredményeként, speciális felületkezeléssel sikerült ezt elérniük durumtésztáknál.

 

A fenntarthatóság több ponton is javul ezzel a találmánnyal, hiszen a méretcsökkenésből adódóan a szállítása is kevésbé terheli a környezetet ráadásul a fejlesztők elmondása alapján rövidebb ideig kell főzni. Márpedig számítások szerint Olaszországban az üveghatású gázok kibocsátásának közel 1 százalékáért kizárólag a tésztafőzés a felelős.

 

És akkor íme a videó, hogy is néz ki élesben a tészták átalakulása:

 

Az egyik legnagyobb multú portói ház, a Taylor’s dobozos portói-tonik mixet, vagyis Portonicot hozott forgalomba. Az új termék 5,5%-os alkoholtartalmú, 250 ml-es kiszerelésben átszámítva 830 forintos áron kezdik árusítani májusban az Egyesült Királyságban.

Egyharmad arányban tartalmaz fehér száraz portóit (ami egyébként 32 g/l cukrot jelent), kétharmad arányban tonikot, ezen kívül egy csipetnyi citromot és mentát adtak még a keverékhez. A tervek szerint idén legalább 1 millió adagot értékesítenek belőle.

Nem ez az első próbálkozás egyébként a portói és a tonik alumínium dobozban történő házasítására, a Marco cég 2020-ban adott ki hasonlót, ők spritzer-t, vagyis fröccsöt írtak a dobozra.
 

A müncheni Oktoberfest, a világ legnagyobb és leghíresebb sörfesztiválja egymás után második évben marad el – jelentették be a szervezők a napokban.

Németországban eddig 3,4 millió ember fertőződött meg a koronavírusban, 83 ezer ember halálát okozta, és bár az első tervek szerint idén szeptemberben már megtartották volna a népünnepélyt, végül úgy döntöttek az illetékesek, hogy nem kockáztatnak. Nem látható ugyanis előre, hogy lesznek-e még további hullámai a járványnak, márpedig képtelenség betartani egy olyan rendezvényen a szükséges távolságot, amit 6 millió ember látogat – szólt az indoklás.

Nem ezek az első évek, amikor nem tudják megrendezni az Oktoberfestet. 1854-ben és 1873-ban a kolera, az 1940-es években a második világháború miatt kellett szünetet tartani.
 

A Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége szakmai támogatásával ismét megtartott közönségszavazáson 2021-ben is megválasztották a legjobb szállodát.

Az idei szavazás különlegessége az volt, hogy a legjobbak legjobbja kapott díjat, ugyanis a 2010-es évek évek 38 legjobb szállodájára lehetett szavazni a Best of Az Év Hotele versenyen.

A Best of Az Év Hotele, Az Év Hotele 2017-es évadának győztese, a felsőtárkányi Varázslatos Bambara Hotel lett, amely a szavazatok 24%-át kapta. A második helyet Az Év Hotele 2019-es évadának győztese, az egerszalóki Mesés Shiraz Hotel kapta, amely a szavazatok 16%-át szerezte meg. A bronzérmes pedig a 2017-es évad ezüstérmes szállodája, a hajdúszoboszlói Hotel Délibáb lett, amire a nézők 10%-a szavazott.
 

2010 után sikerült újra megnyernie az olasz labdarugó bajnokságot a milánói Internazionalénak. Pár nappal azután, hogy biztossá vált az első helyük, máris megjelent ennek apropóján a csapat mezébe öltöztetett prosecco.

A Santa Margherita pincészet Valdobbiadene Prosecco Superiore Brut „52” névre hallgató buborékos bora lett a csapat 19. bajnoki címének hivatalos itala. A szurkolók speciális dobozban, magnum kiszerelésben vásárolhatják meg az egyébként limitált példányszámban piacra dobott terméket.

Egyszerre nyitják meg a kapuikat egy napra a magyar kisüzemi sörfőzdék a gasztronómiára és a sörkultúrára nyitott vendégek előtt a nyár első hétvégéjén. Az ingyenes programhoz eddig 12 megyében, 26 sörfőzde csatlakozott.

A Nyitott Főzdék Napja kezdeményezés célja, hogy az érdeklődők megismerjék a közvetlen környezetükben működő sörfőzdéket, minél többet tudjanak meg a sörkészítés alapanyagairól, technológiáiról és a különböző sörtípusokról. Illetve felhívja a figyelmet arra a változatos termékpalettára, amelyet a kis sörfőzdék kínálnak. 

Június 5-én, a második Nyitott Főzdék Napján Győr-Moson-Sopron és Fejér megyében négy-négy, Budapesten, Borsodban, és Békés megyében három-három, Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében kettő-kettő nyitott sörfőzde várja a vendégeket, és Pest, Somogy, Tolna, Vas, valamint Baranya megyében is lesz olyan kisüzem, amely nyitva áll majd a látogatók előtt.

A Nyitott Főzdék Napja programhelyszínein a sörkóstolás és vásárlás mellett lehetőség lesz a sörfőzdék működésének, a sörkészítés folyamatának, illetve a sör alapanyagainak megismerésére. A résztvevők közül több sörfőzde is bemutat majd új termékeket, és lesznek olyanok is, akik kistermelőkkel működnek majd együtt, hogy ne csak a helyi sört, hanem kézműves sajtokat, párlatokat, környékbeli finomságokat is kóstolhassanak a látogatók.

A Nyitott Főzdék Napjához csatlakozó sörfőzdék június 5-én, leginkább szabadtéren, a hatályos járványvédelmi intézkedések betartása mellett várják majd a látogatókat, így elképzelhető, hogy bizonyos programokon történő részvételhez védettségi igazolvány szükséges majd. A részletes programok és a résztvevő sörfőzdék listája a www.nyitottfozdek.hu oldalon érhető el.

Az Európai Bizottság május 3-ai döntésével a „Nagykunsági szilvapálinka” védett elnevezés lett az Európai Unióba.  A „Nagykunsági szilvapálinka” előállítása Jász-Nagykun-Szolnok megyének kizárólag a Tisza vonalától keletre elhelyezkedő területéről származó szilva felhasználásával és ezen a területen elhelyezkedő feldolgozó szeszfőzdékben történhet - írja közleményében az Agrárminisztérium.

 

A Nagykunságban történelmi tradíciói vannak mind a szilva termelésének, felhasználásának, mind kereskedelmének. A termőterületen a legnépszerűbb fajták a Besztercei és a Vörös szilva. A Nagykunságra jellemző klimatikus adottságok, a napsütéses órák magas száma különösen ízgazdag, aromás, magas cukortartalmú szilvatermést eredményez. A Nagykunsági szilvapálinka legalább 40 százalékban Vörös szilvából illetve Besztercei szilvából készül. A szilva magas cukortartalmának köszönhetően a belőle főzött pálinka ízét a marcipános és lekváros ízjegyek jellemzik. A „Nagykunsági szilvapálinka” nemzetközi viszonylatban is elismert termék, az exportértékesítés területe széles, Romániától Kanadáig terjed.

A „Nagykunsági szilvapálinka” a korábban már bejegyzett elnevezések után - Pálinka, Törkölypálinka, Békési szilvapálinka, Gönci barackpálinka, Kecskeméti barackpálinka, Szabolcsi almapálinka, Szatmári szilvapálinka, Újfehértói meggypálinka és Vasi vadkörte pálinka - a tízedik magyar pálinka, amely uniós oltalmat kapott.