Az otthon főzött párlatok feketekereskedelme és a magánfőzők által illegálisan üzemeltetett bérfőzdék elburjánzása már nem pusztán az ágazat sikerességét veszélyezteti – olvasható a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) nemrégiben kiadott közleményében.

A szervezet szerint, ha a kormány nem húz záros határidőn belül éles határokat a pálinka és a saját célra készült párlatok között, „az ágazat a szabadságharcként emlegetett időszakot a fegyverletétellel zárja”. Úgy vélik, a 2010 előtti állapotok visszaállítására nincsen lehetőség, ezért a megoldást az jelentené, ha a kormány legális keretek közé szorítaná a saját célra történő párlatkészítést. A jelenlegi jogszabályok ugyanis nemcsak lehetővé teszik, szinte ösztönzik is az illegális kereskedelmet azzal, hogy legális keretek között lehet a fogyasztási igényeknél sokkal több párlatot előállítani.

2010 és 2015 között a magánfőzés és a bérfőzés is jövedékiadó-mentessé változott. A magánfőzők készülékeinek bejelentése 2015-ben kötelező lett, a magánfőző évente legfeljebb 86 liter (50 fokos) mennyiségű párlatot állíthat elő, mely a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál. Azóta a magánfőzéshez való jogot minimum 5 darab párlat adójeggyel válthatja meg a magánfőző. Ellenőrzés és felderítés hiányában azonban megbecsülni sem lehet, mekkora az illegális és láthatatlan főzdék száma. Miközben – a közlemény szerint – az alkoholfogyasztás hazánkban folyamatosan nő, a pálinka forgalma stagnál, a bejelentett bérfőzdéké pedig csökken.

„A magánfőzők ellenőrzése továbbra is önkormányzati hatáskörbe tartozik, ezért a saját fogyasztásra készült párlatmennyiségről nincsenek valós adatok. Arról, hogy mennyi illegális, ipari mennyiségben előállított gyümölcspárlat készülhet hazánkban, kizárólag a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyilvánosságra hozott leleplezéseiből lehet következtetni.  Az utolsó hasonló akció márciusban Veszprém megyében történt, ahol három darab egy helyen működésben lévő magánfőző berendezést, 450 liter alkoholterméket valamint több mint 2500 liter lepárlásra váró cefrét foglalt le a NAV. Ezt a mennyiséget legális keretek között egy magánfőző (50 fokos párlat esetében) több, mint öt év alatt készítheti el, háromszázezer forint értékű párlatadójegy kiváltásával” – áll a közleményben.

 

Március 27-én ezúttal Bécsben debütált a Michelin Kalauz Main Cities of Europe éves kiadványa. Tavaly Budapesten mutatták be a kalauzt, amibe bekerült az első kétcsillagos magyar étterem.
 
A 2019-es kalauzban 38 európai nagyváros legjobbnak ítélt éttermei szerepelnek, a budapesti éttermek listája két újabb étteremmel, a Standdal és a Babellel bővült. A Babelben tavaly beszélgettünk Blazsovszky Péter sommelier-vel és Veress István séffel, miután 2017-ben egy másik rangos nemzetközi díjat is bezsebeltek.
 
A Standot 2018-ban nyitotta meg a Bocuse d’Or szakácsversenyen szép eredményeket elért Széll Tamás és Szulló Szabina, mert a Stand 25 bisztrójuk mellé szerettek volna egy fine-dining éttermet is.
 

Március 1-én a Borászok Borásza Kóstoló Kör keretein belül az 50 legjobb magyar borász az év egyik legfontosabb szakmai kóstolóját tartotta meg, és itt adták le szavazataikat az idei 5 döntősre is.
 
>>> Kihallgattuk a legjobb magyar borászokat, miről beszélgetnek egymás között.
 

Az 5 döntős: Áts Károly (Grand Tokaj – Tokaj), Bárdos Sarolta (Tokaj Nobilis – Tokaj), Figula Mihály (Figula Pincészet – Balatonfüred), Ipacs Szabó István (Vylyan – Villány), Maurer Oszkár (Maurer Pincészet – Szerémség).

 

 

Maurer Oszkár a ma a Szerbiához tartozó Szabadka-Horgosi borvidéken dolgozik, vagyis személyében esély van arra, hogy Balla Géza tavalyi Év Bortermelője díja után megint egy határon túli borász kapjon rangos elismerést.

 

A Borászok Borásza díj esetében a borászok két körben szavaznak. Első körben az 50 jelölt kiválasztotta maga közül az 5 döntőst, majd második körben szintén ők döntik el, hogy ki kapja meg a díjat. A hagyományoknak megfelelően a győztes nevét csak a Borászok Borásza Díjátadógálán hozzák nyilvánosságra ünnepélyes keretek között, erre idén április 26-án kerül sor.
 
>>> Helyszíni beszámoló a tavalyi Díjátadógáláról.
 

A Kóstoló Kör legizgalmasabb pillanatai:

 

A március 23-án megrendezésre kerülő Tokaji Március hagyományosan az év legnívósabb tokaji kóstolója. 60 tokaji borász 150 bora lesz kóstolható, külön Aszú Teremben sorakoznak a borvidék legkülönlegesebb borai, emellett szakértők Mesterkurzusokon és Pop-up előadásokon mutatják be Tokajt más-más aspektusból az érdeklődőknek.

 

>>> Vásárolja meg jegyét elővételben a Tokaji Márciusra!

A borászok mellett további tokaji kiállítók színesítik a programot. Saját standja lesz az Andrássy Rezidencia Wine & Spa-nak, Hegyalja egyetlen ötcsillagos szállodájának. Tarcalon, gyönyörű, rusztikus környezetben az Andrássy család patinás egykori rezidenciájában 41 szoba, spa & wellness részleg illetve a borvidék egyik legjobb étterme várja a tökéletes élményre vágyókat. A Tokaji Márciuson a szálloda képviselői várják a standnál a látogatókat, és lehetőség lesz helyben szobafoglalásra is.
 

 

Az 50 éve alapított ASI nemzetközi sommelier szövetség a belgiumi Antwerpenben rendezte meg a pohárnokok legnagyobb nemzetközi versenyét. 63 országból érkeztek a nemzeti bajnokok, illetve a kontinensek bajnokai, így összesen 66-an indultak az óriási presztízzsel rendelkező címért. Magyarországot Horváth Máté, a MÁK vezető sommelier-je képviselte, aki most először szerepelt világbajnokságon.
 
A verseny három fordulós volt, március 11-12-én zajlottak az előválogatók elméleti és gyakorlati feladatokkal, ezek alapján 19 versenyző jutott a középdöntőbe, amelyre március 13-án került sor. A március 15-i, hatalmas médiaérdeklődést kiváltó döntőbe mindössze három versenyző jutott tovább: Nina Højgaard Jensen (Dánia), Raimonds Tomsons (Lettország) és Marc Almert (Németország). A zsűriben helyet foglalt többek között  Jancis Robinson, az egyik legnevesebb európai borszakértőnő. A három versenyzőnek a döntőben a színpadon berendezett, szakértőkből álló „vendégasztaloknál” bort kellett ételek mellé ajánlani, borokat felismerni, problémás vendégek kívánságát teljesíteni, sört csapolni, dekantálni, párlatokat felismerni – ez utóbbi feladatnál például 10 egyformán átlátszó párlatról kellett megmondani, hogy az éppen pisco, gin, fehér rum vagy hortobágyi barackpálinka, az egyik párlat ugyanis ez volt (senki nem ismerte fel).
 
A 2019-es sommelier világbajnok a résztvevők többségének nagy meglepetésre a fiatal, 1991-es születésű mémet Marc Almert lett, második Nina Højgaard Jensen (másodszor szerzett nő ezüstérmet az ASI 50 éve során), a harmadik pedig a lett Raimonds Tomsons. A döntő után a versenyzők elmondták, átlagosan több mint 4 órát töltöttek tanulással naponta az elmúlt hónapokban, de mindegyiküknél előfordult a napi 8–10, vagy akár 14 órás tanulás is.
 
Horváth Máté magyar bajnok 44 versenytársával együtt nem jutott be a középdöntőbe. Máté elmondása szerint nagyon értékesnek tartja a most szerzett tapasztalatokat és nem tört meg a lendülete, a következő lépés az Európa Sommelier Bajnokság lehet. Ugyanakkor azt is elmondta, hogy a mostani helyzet tarthatatlan, olimpikonoknak kijáró támogatás nélkül nem lehet olimpiai sikert elérni. Kovács Gábor, a magyar bajnokságot szervező Magyar Sommelier Klub elnöke is elkísérte Mátét a versenyre. „Nincs szégyellni valónk, lehetőségeinkhez mérten kiválóan megálltunk a helyünket egy rendkívül erős mezőnyben” – mondta Kovács Gábor az antwerpeni döntőn.
 

 

Március 2-3-án zajlott a Magyar Sommelier Szövetség idei bajnoksága. Az elődöntő szombaton Egerben, a Vármúzeum Dobó Bástya konferenciatermében került megrendezésre, a három továbbjutó versenyző másnap a Gundel Erzsébet Királyné báltermében vívta meg végső csatáját.
 
A döntőbe jutott versenyzők éttermi körülmények között, a sajtó képviselői és az érdeklődő közönség előtt mérték össze tudásukat. A döntő moderálását Fabók Mihály és Szik Mátyás háromszoros Magyar Sommelier bajnokok és Lesti Zoltán elnökségi tag segítették. A döntőben a pezsgő felszolgálástól a hibás borlap javításon, ital ajánláson keresztül a dekantálásig adtak számot  felkészültségükről a versenyzők. Borokat és különböző párlatokat jellemeztek. A versenyt közös meglepetés feladat zárta, mely során 1 üveg pezsgőt kellett 7 pohárba egyenlő részben kitölteniük szintidőn belül.
 
A „Magyarország Sommelier Bajnoka 2019” címet első helyezettként idén Tüü Péter nyerte el, második helyen Angerman László, míg harmadikként az első női versenyzőként döntőbe jutott Evans Victoria végzett.  
 
>>> Tüü Péter és Angerman László közvetlenül elárulta nekünk, hogyan készülnek a Somelier Bajnokságra
 
A döntő előtt került átadásra öt kategóriában a 2014-ben alapított „PAR EXCELLENCE a magyar borkultúráért” 2018. évi díja. A díjazottak: Dékány Tibor szakíró, Márga Bisztró (Csopak) vendéglátás, Holdvölgy Pincészet termelő, Sárkány Péter oktató, Radovin kereskedés kereskedő kategóriában vehették át a plakettet és az óriás pezsgőt.
 

2019. februárban zajlott immár hagyományosan a Berliner Wein Trophy „téli fordulója”. A német verseny az egyik legjelentősebb európai megmérettetés, egyben a legnagyobb, ami a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (International Organisation of Vine and Wine – OIV) szabályai szerint működik. Utóbbi többek között azt jelenti, hogy 100 pontos skálán értékelik a borokat a bírák, és a nevezett borok legfeljebb 30%-a kaphat érmet.

A szervezők idén 7000-ben limitálták a befogadott minták számát, ez 41 ország összesen 1426 borászatától érkezett be.
Kiválóan szerepeltek a bodrogkeresztúri Füleky Pincészet borai, három aranyérmet is szereztek az alábbi tételeikkel:

 

Nagy arany:
Füleky Tokaji Aszú 6 puttonyos, 2013

 

Arany:
Füleky Pallas Tokaji Késői Szüretelésű, 2016
Fülöp a Különc Késői Szüretelésű, 2014

 
A három borból kettőt a Borászportál újságírója is kóstolt, amikor a Kerülőutak rovat keretében egy egészen különleges vacsorán vett részt decemberben a Füleky birtokon.

 

 

A Református Gasztrokulturális Programok keretein belül idén is megrendezték a Kárpát-medencei Református Szőlészek és Borászok fórumát (BORUM) március első hétvégéjén, a Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található festői szépségű Cserépfalun. A március 1-3. között idén hetedik alkalommal megszervezett esemény  kiváló lehetőséget teremt a közös érdeklődési körrel rendelkező, különböző borvidékekről érkező résztvevőknek egymás megismerésére, boraik megmérettetésére.

 

Az esemény érdekessége, hogy nem állandó helyszínen, hanem minden évben más történelmi borvidéken kerül lebonyolításra. Elsőként 2013-ban Sárospatakon, majd sorban Móron, Bihardiószegen, Hajóson és Császártöltésen, Léván, Bácskossuthfalván, idén márciusban pedig Cserépfalun találkozhattak egymással a szakmabeliek.

A látogatók minden évben a vendéglátó borvidéken élők segítségével ismerhetik meg a helyi borászati sajátosságokat és természeti adottságokat, emellett a szakmai rendezvényen a borágazatban dolgozó meghívott előadók által tartott előadásokon ismerhetik meg a legfrissebb iparági újdonságokat is. Ez idén sem volt másként, hiszen most Gál Zsombor, a Magyar Turisztikai Ügynökség Bor- és Gasztromarketing Főosztályának vezetője tartott prezentációt a borászok személyiségére fókuszáló legújabb magyar bormarketing stratégia részleteiről (az új logót és koncepciót a Borjog és Bormarketing Konferencián mutatták be).

 

###ROADBLOCK1###

A rendezvény három napja alatt számos érdekes programot kínáltak a szervezők, köztük egy vacsorával összekötött borkóstolót is, amit a 2011. év Borászok Borásza, Kaló Imre tartott. A naturális borairól ismert borász felejthetetlen előadásában többek között a 2013-as évjáratból olaszrizlinget, héjon erjesztett zöldveltelinit és a pincészet főborát, a szamorodni eljárással készített turán édes vörösborát mutatta be a résztvevőknek.

A szombati napon megrendezett borversenyre összesen 93 tétel érkezett, melyből egy szakmai bírálóbizottság választotta ki a Magyarországi Református Egyház 2019-es év fehér- és vörösborát. A bizottság elnöke Kovács Pál volt, a Magyar Borszakírók Körének tagja, a Debreceni Borozó magazin felelős kiadója, aki egyben a szakmai találkozó egyik ötletgazdája.

A megmérettetésre beküldött borok közül szoros versenyben idén a vörösbor kategóriában Mészáros Pál 2016-os Ohmerops elnevezésű cabernet sauvignon, merlot, cabernet franc cuvée-je, fehérbor kategóriában pedig az erdélyi Vass Attila 2018-as  Pinot Gris bora nyerte el az egy évre szóló megtisztelő címet. Külön kategóriaként az elbírált tételek közül a Bükki borvidék legjobb borának választották a Mezei Szőlőbirtok és Pincészet Muskotály Cuvée borát.

Az évről-évre egyre bővülő létszámmal zajló rendezvény záró momentumaként a szervezők megnevezték a jövő évi fórumnak otthont adó települést is, amely a világon egyedülálló, ezeréves szőlészeti-borászati hagyományokkal rendelkező Tokaj-hegyaljai borvidék mértani középpontjában található Erdőbénye lesz.