November 19-től már kapható a Gault&Millau Magyarország 2016-os étterem és borkalauza, amelyet abobim szaértők értékelése alapján állítottak össze. Íme a legjobbak:

 

A Gault&Millau Magyarország 2016-os kötete 228 étterem és 510 bor tesztjét tartalmazza, továbbá értékel 171 borászatot és 234 szállodát. Molnár B. Tamás, a kalauz főszerkesztője az Origonak elmondta, hogy idén először jelentkezik a kalauzban a Budapest extra című fejezet, amely ajánlásokat tartalmaz a következő területekről: street food, alternatív vendéglátás, cukrászda, kávéház, sörözők, illetve a zsűri először tesztelte a hazai kézműves söröket.

Ismét tiltakoztak az uniós kínai mézimport ellen Budapesten szerdán magyar méhészek, mivel újabb mézhamisítási botrányra derült fény a Kaposvár és Térsége Méhészeinek Egyesülete (KTME) szerint.

 

A civil szervezet 19 különböző, "származási helye EU és nem EU" megjelölésű, a nagy kereskedelmi üzlethálózatban vásárolt mézet vizsgáltatott meg a brémai QSI laboratóriumban. Mind a 19 tétel kínai keverék volt, és 15-ről bebizonyosodott, hogy közönséges, gyenge minőségű ipari méz.

 

Takács Ferenc méhész, a demonstráció szervezője, KTME-tag arról tájékoztatta az MTI-t: a KTME 19 méztételt vásárolt november 6-án és 7-én Aldi, Spar és Metro üzletekben, amit a QSI brémai laboratóriumban megvizsgáltatott. Az EU és nem EU jelöléssel ellátott méztételek 100 százaléka, mind a 19 minta, kínai mézet tartalmazott.

 

A megvizsgált tételek 90 százaléka - 19-ből 17 - magas élesztőgomba tartalmú volt, vagyis az előállítása során erjedés lépett fel. Emellett a megvizsgált tételek 80 százalékát - 19-ből 15-öt - a brémai QSI laboratórium ipari méznek minősített. Ezért jogellenesen van a magyar üzletek polcain - vélekedik a KTME.

 

Nincs olyan tétel a megvizsgált 19 mintából, amelyik minden szempontból megfelelt volna a minőségi méz követelményeinek - hangsúlyozta az egyesület.

 

A KTME úgy véli: a multinacionális élelmiszer láncok tudják, hogy a kínai méz minősége nem megfelelő, mert sok nyugat-európai országban tiltják vásárlását a beszállítóiknak. Van olyan áruházlánc, amely például Németországban nem engedi be az üzleteibe a kínai mézet, Magyarországi forgalmazásra ellenben a tapasztalatok szerint jelenleg kizárólag kínai mézkeveréket szerez be - állították.

 

Az egyesület közleménye hivatkozik Bognár Lajos, a Földművelésügyi Minisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős helyettes államtitkára korábbi nyilatkozatára, hogy a magyar hatóság fellép a kínai méz ellen. Az egyesület számon kéri: miért nem tűnt el a kínai méz a magyar boltokból. Állítja ugyanakkor: országosan szigorú ellenőrzések folynak a magyar méhészeknél.

 

A demonstrációt követően a Pest megyei Csévharaszton egy méhészetben nyilvánosan elégették a megvizsgált és a magyar üzletekben jogellenesen árusított ipari minősítésű kínai mézet - tájékoztatott Takács Ferenc.

A Balaton-felvidék évről évre népszerűbb, a borok, a környezet és a vidék hangulata vonzza a látogatókat. A Káli-medence egyik ismert borászata a Káli Kövek, akik immáron harmadik éve készítik el Rezeda olaszrizling válogatásukat. A Metropol.hu így ír a tétel 2014-es évjáratóról:

„Kifejezetten finomra hangolt fehérbor, remek zamatokkal és harmóniával. Utóíze közepesnél hosszabb, zöldalmás, citrusos, rezedás és sós-ásványos. Aki eddig még nem került közelebb az olaszrizlinghez, annak mindenképpen érdemes tenni egy próbát, hogy mire is képes a fajta. Amelyik fajtából ilyen elegáns és harmonikus, zamatgazdag bort lehet készíteni, azzal van mit kezdenünk, főleg, ha ilyen jól bántak vele.”

Napi három csésze kávé jó hatással lehet a májbetegségben szenvedő páciensek állapotára - állapította meg egy ausztrál tanulmány.

 

A melbourne-i Monash Egyetem kutatói 1100 májbeteget vontak be tanulmányukba a Monash Kórház páciensei közül, és arra a megállapításra jutottak, hogy a kávéfogyasztással csökkenteni lehetett a betegség hatását.

 

Napi két csésze kávé akár 13 százalékkal csökkentette a hepatitis C vírus májkárosító hatását, napi négy kávé pedig a zsírmáj nevű betegség tüneteit mérsékelte 24 százalékkal. A májban történő túlzott zsírlerakódás okozta megbetegedés az ausztrálok 40 százalékát érinti. 

 

A jelenlegi statisztikák szerint mintegy hatmillió ausztrál érintett valamilyen májbetegségben. A leggyakoribb a zsírmáj, valamint a hepatitis B és a hepatitis C okozta megbetegedés.

 

Alex Hodge, a Monash Kórház májspecialistája a héten számolt be a kutatás eredményéről egy májbetegségekkel foglalkozó konferencián San Franciscóban. 

 

A tudós kedden a melbourne-i rádióban elmondta, hogy két vagy több csésze kávé elfogyasztása javította a kutatásban résztvevő páciensek állapotát. Hozzáfűzte, hogy a kávé tünetcsökkentő hatása persze attól is függ, milyen májbetegségben szenved a páciens. A tanulmány a leglátványosabb eredményt a hepatitis C-ben szenvedő betegeknél találta. Azt is megállapították, hogy a teázás viszont nincs hatással a májra.

 

Egy másik tanulmány is hasonló eredményre jutott, amelyet éppen egyidejűleg tett közzé a Harvard Egyetem közegészségügyi kara. A kutatás a naponta több, akár öt adag kávét fogyasztó betegek esetében talált javulást.

 

A tanulmány szerint a mérsékelt kávéfogyasztás a szív- és érrendszeri betegségek, a diabétesz, valamint a Parkinson-kór és más neurológiai betegségek miatt bekövetkező halálozás kockázatát mérsékli, ezen kívül az öngyilkosság kockázatát is.

 

"A kávé bioaktív összetevői csökkentik az inzulinrezisztenciát és a szervezet egészét érintő, vagyis szisztémás gyulladást" - közölte Ming Ding, a Harvard doktorandusza, aki szerint ez is magyarázhatja a kutatási eredményeket. Hozzáfűzte, hogy további kutatásokra van szükség a hatások biológiai mechanizmusának felderítésére. 

 

A harvardi tanulmányt a Circulation című szaklapban publikálták.

A társaság keddi közleménye szerint a vezérigazgató elmondta: az ország valamennyi turisztikai régióját képviselő több mint 120 Tourinform iroda munkájának is az eredménye, hogy folytatódott a magyarországi turizmus kiegyensúlyozott bővülése, idén is minden turisztikai régióban nőtt a vendégforgalom Magyarországon. A társaság, mint helyi pontjaira kiemelten épít a Tourinform irodákra a jövő évi akciók megvalósításában - tette hozzá. Idén az első kilenc hónapban a legmagasabb növekedést Észak-Alföld és Dél-Alföld (egyaránt 10,8-10,8 százalékkal), Dél-Dunántúl (9,8 százalékkal) és Budapest (9,5 százalékkal) könyvelhette el az előző év azonos időszakához képest a vendégéjszakák számát tekintve.

 

A tájékoztatás szerint az MT Zrt. 2016. évi nemzeti marketingterv stratégiájában a vezérigazgató kiemelte a turisztikai- és agrármarketing egymást erősítő jellegét, mely legkézzelfoghatóbban a gasztronómia területén jelenik meg, ezért 2016 a Gasztroélmények Éve lesz az MT Zrt. koordinálásával. 

 

Közölték: a Torkos Csütörtökkel induló tematikus év 4-5 nagyszabású, országos vagy azon is túlnyúló gasztronómiai eseményt ölel fel, amelyeket regionális és külképviseleti szervezésű vagy támogatású, illetve agrármarketing termékpályákhoz kapcsolódó események sora kísér egész évben. Minden hónapban más és más ételek, ételcsoportok kerülnek majd terítékre a gasztroélmények bemutatása során, figyelemmel a legújabb globális trendekre, illetve a kárpát-medencei, regionális és kistérségi ízekre és hagyományokra egyaránt. A Gasztroélmények Éve koncepció megalkotásakor a társaság szorosan együtt kíván működni a szakmai szervezetekkel és szolgáltatókkal, illetve a felhasznált kommunikációs és infokommunikációs eszközök terén korszerű, innovatív, versenyképes hátteret kíván biztosítani a tematikus év ernyője alá vont eseményeknek. 

 

A Gasztroélmények Éve a Magyar Turizmus Zrt. azt a stratégiai célját is szolgálja, hogy az eddigieknél nagyobb erőkkel népszerűsítsék a magyar vidék vonzerőit belföldön, és külföldön - írták.

 

A Tourinform szolgálat Magyarországon már több mint 30 éve nyújt hiteles információkat a bel-, illetve külföldi turistáknak. Az első iroda 1981-ben kezdte meg működését, az országos hálózat kiépítése 1992-ben kezdődött, 2014-ben közel 2 millió turista kereste meg az irodákat. A Tourinform irodák az MT Zrt. szakmai felügyelete mellett névhasználati rendszerben, önkormányzatok, illetve TDM-szervezetek finanszírozásában működnek, meghatározó szerepet játszanak az országos turisztikai bevételek és az átlagos tartózkodási idő növelésében.

A leendő romániai mezőgazdasági miniszter által felvetett, a kürtőskalács hagyományos román termékként tervezett regisztrációjával kapcsolatban a Földművelésügyi Minisztérium arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Unió által jegyzett oltalom nem földrajzi árujelző, ezáltal nem köthető sem országhoz, sem egy adott néphez; ugyanakkor azt is megjegyezték, hogy a kürtőskalács egyszerre székely, erdélyi és magyar sütemény.

 

Achim Irimescu, a romániai mezőgazdasági miniszteri tárca várományosa hétfői  parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt arról, hogy hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtőskalácsot.

 

Az FM kifejtette, az oltalom a bejegyzett elnevezésre vonatkozik és az ilyen elnevezéssel forgalmazott terméket a termékleírásban foglalt receptúra szerint kell előállítani. A termékleírás elfogadásához szükséges egyeztetések már megkezdődtek, ebben minden érdekelt fél, így mind a magyarországi, mind a romániai érintettek részt vehetnek - írták.

 

Az FM arról is tájékoztatott, hogy a kürtőskalács kiemelkedő nemzeti érték lett, miután a Hungarikum Bizottság döntött a Magyar Értéktárba történő felvételéről idén januárban. Ezen kívül  a sütemény Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjeggyel is rendelkező termék, amely egyedülálló hagyományos előállítási módjában és  kiemelkedő jelentőségű történetét és a mai fogyasztó ízlést tekintve.