Megszüntette a pálinka jövedéki adójának ügyében indított kötelezettségszegési eljárását az Európai Bizottság, ugyanakkor újabb jogi eljárást indított Magyarország ellen - közölte az uniós bizottság sajtószolgálata április 28-án, csütörtökön.
Tájékoztatásuk szerint a bizottság azt követően foglalt állást a pálinka adóügyének lezárása mellett, hogy a Magyarországon 2016. január elsején elfogadott új jövedéki adótörvényt az uniós szabályokkal összhangban állónak találta. Az érvényben lévő magyar szabályozás értelmében egy liter pálinka főzése után 700 forint jövedéki adót kell befizetni, amely a bizottság szerint megfelel az uniós szabályozásban rögzített csökkentett jövedéki adókulcsnak.
Megemlítik, hogy a tavaly nyáron bevezetett magyar szabályozás szerint a magánházaknál, vagy a szeszfőzdék által személyes használatra főzött pálinka után éves szinten 50 literig nem kellett jövedéki adót fizetni. Az unió ugyanakkor előírja, hogy ugyanezen időszakra és mennyiségre vonatkozóan a tagállamok legfeljebb 50 százalékos adókedvezményt adhatnak a szeszfőzdékben magánhasználatra előállított pálinkára.
A bizottság kimondta: mivel Magyarország az uniós joggal összhangban hozott új szabályokat a jövedéki adóra vonatkozóan, a jogsértési eljárást lezárja.
A bizottság ugyanakkor arról tájékoztatott, hogy 2011 szeptemberében Magyarország új termékadót vezetett be bizonyos élelmiszerekre. Az adót 2015. január elsején más, alkoholtartalmú italokra is kiterjesztette, kivéve a házi gyümölcspárlatokat és a növényi alapú gyomorkeserűt.
A bizottság indoklása szerint ez az adórendszer kedvez a helyi termékeknek, amellyel Magyarország megsérti az erre vonatkozó uniós irányelvet.
Emiatt a bizottság felszólító levelet küldött Magyarországnak április 28-án, amellyel egy újabb jogi eljárást indított.
Az NGM
sajtóközleménye szerint a kormány messzemenőkig elkötelezett a magyar emberek egészségének megőrzése, az egészséges táplálkozás elősegítése iránt. A dokumentum értelmében ezért alkotta meg 2011-ben az egészségkockázatot jelentő termékek adóját, a népegészségügyi termékadót, közkeletű elnevezéssel a chips-adót. A magyar kormány álláspontja az, hogy a kérdéses szabályozás nem diszkriminatív és nincs protekcionista (hazai termékeket védő) hatása sem.
(Forrás: MTI)