Csaknem duplaannyi pálinkát főzettek idén, mint tavaly - írja a Magyar Idők a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataira hivatkozva.

A statisztika szerint a korábbi idők csökkenése után idén újra felerősödött a kereslet. Január eleje és június vége között 1,8 millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő mennyiségű párlatot adtak ki az ország szeszfőzdéi; ez majdnem a duplája a 2015 első félévi egymillió liternek.

 

A lapnak Szabolcs-Szatmár-Bereg megye egyik szeszfőzdéjének tulajdonosa nyilatkozott, aki felidézte, hogy miután uniós nyomásra megszűnt a pálinkafőzés adómentessége, tavaly megcsappant a kereslet. Sokakat elriasztott, hogy míg korábban csak a főzés árát kellett leróniuk, a múlt évben már a szeszadóval is számolni kellett. Az ügyfelek egy része azóta visszatért.

 

Suller Attila, a NAV sajtófőnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy január óta úgynevezett párlatadójegyet kell vásárolniuk azoknak, akik otthon főznének pálinkát. Az év első felében a főzni vágyók majdnem huszonötezer jegyet váltottak ki, ezek révén 17 millió forint bevétel érkezett az államkasszához.

A legfrissebb előrejelzések szerint az idén épp csak elérheti a félmillió tonnát az almatermés mennyisége Magyarországon - olvasható a Magyar Hírlap pénteki számában.

 

Az Északkelet-magyarországi Alma és Egyéb Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke, Takács Ferenc a lapnak elmondta: 480-500 ezer tonna körüli almatermésre számít a tavalyi 520 ezer tonna után. Az átlagosnál több lesz az ipari alma, ám a felvásárlási ár rendkívül alacsony, a termesztők csupán nettó 17-18 forintot kapnak a léalma kilójáért. 

 

Tavaly 23-24 forintról indult a kilónkénti felvásárlási ár, amely 36 forintig emelkedett. A jelenlegi nyomott felvásárlási ár oka, hogy a nagyobb vevők az európai sűrítménypiacon kivárnak a szerződéskötéssel, így a léüzemek most raktárra gyártanak. 

 

Takács Ferenc jelezte: a magyar légyártó üzemek mintegy négyszázezer tonnányi kapacitással rendelkeznek, ám az idei almatermésből csak mintegy 320-350 ezer tonnányi almát dolgozhatnak fel.

 

Az Ékasz elnöke szerint jó lenne, ha a magyar fogyasztók tudatos vevőként nemcsak az ár alapján vásárolnának, hanem a jóízű magyar terméket pártolnák. 

 

Míg az 1980-as években húsz kilogramm felett volt az évi egy főre eső hazai almafogyasztás, addig napjainkban csupán tizenkét kilogramm.

A tervek szerint lezárják a "Földet a gazdáknak" programot - közölte az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elnöke csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón. A parlament pénteken tárgyal az erről szóló törvényjavaslatokról és országgyűlési határozati javaslatról.

 

Font Sándor elmondta: a "Földet a gazdáknak" program keretében 253 ezer hektár termőföldet kínáltak fel a gazdálkodóknak megvételre. Ebből 195 ezer hektár talált gazdára - árverés és ajánlattétel útján. A vevők 99 százaléka 150 hektár alatti földterületet vásárolt meg az államtól. A program keretében mintegy 30 ezren jutottak földterülethez.

 

Hozzátette: az állami földterületek eladásából összesen mintegy 270 milliárd forint folyt be az államkasszába. Ezt az összeget a tervek szerint az államadósság csökkentésére fordítják, ha az országgyűlési képviselők többsége megszavazza az erről szóló törvényjavaslatot.

 

Font Sándor aláhúzta: a kis- és középbirtokosokat erősítő program egyértelműen sikeres volt, amit az is mutat, hogy a vevők döntő többsége 150 hektár alatti területet vásárolt meg. Az árveréseken a vevők 65 százaléka 50 hektár alatti földterülethez,  50 százaléka pedig 20 hektár alatti területhez jutott, míg azon gazdálkodók aránya, akik 100 hektár feletti terület tulajdonosai lettek, 9 százalék volt.

 

A "Földet a gazdáknak" program alapvető célja az volt, hogy a korábban 50 százalékot kitevő nagybirtok aránya tovább csökkenjen, és kialakuljon a kívánatosnak tartott 20 százalékos nagybirtoki arány, a fennmaradó hányadot pedig a kis- és közepes gazdaságok birtokolják a magyar termőföldből - mondta a bizottsági elnök. Emlékeztetett: Magyarországon földet csak helyben lakó földművesnek minősülő gazdálkodó vehet, maximum 300 hektár mértékig.

 

A mezőgazdasági bizottság elnöke beszélt arról is, hogy a földeket az állam az árveréseken a megyei ötéves átlagár plusz 10 százalékon hirdette meg. Ezt az árat jelentősen túllicitálták a gazdálkodók, és így hektáronként mintegy 1,4 millió forint volt az eladott állami földterületek átlagos vételára, míg a statisztikai adatok szerint a termőföldek országos átlagára hektáronként 850 ezer forint.

 

Hozzátette: mivel voltak olyan földterületek, amelyekre nem akadt vevő, ezért döntöttek úgy, hogy az el nem kelt földterületek továbbra is állami tulajdonban maradnak. A program keretében meghirdetett földterület mintegy 70 százalékát sikerült eladni.

 

Font Sándor újságírói kérdésre megemlítette: négypárti egyeztetés folyik - az MSZP távolmaradása mellett - arról, hogy a szőlő és a gyümölcsös esetében az ajánlattétellel megszerezhető állami földek területének nagyságát 3-ról felemeljék-e 5 hektárra. Hozzátette: a gazdák a 3 hektárt nem meghaladó állami földekre továbbra is vételi ajánlatot tehetnek.

A Hungaria pezsgők úgynevezett méthode transvasée eljárással készüének, amely a hagyományos champagne-i módszerhez hasonló. Az ital másodlagos erjedése ugyancsak palackban zajlik le, de ebben az esetben használt palackok 1,5 literesek. A kierjedt pezsgőt nyomástartó tartályokba transzferálják, széndioxid tartalmát megőrzik, a seprőt leszűrik. Az így nyert tiszta pezsgőt likőrözik az expedíciós likőrrel, majd a kereskedelmi palackokba palackozzák. Az erjesztésnek teret adó magnum palackok újbóli felhasználásra kerülnek.

Arculat tervezésére írt ki pályázatot a Szekszárdi Borvidék Nonprofit Kft., amely az ArtHungry.com kreatív közösségi oldallal együttműködve keres új megjelenési elemeket.

 

Az ArtHungry honlapján közzétett, 500 ezer forint díjazású pályázat kiírása szerint a borvidék úgy tervezi az arculat megújítását, hogy az tükrözze a szekszárdi borászok dinamikusságát, egyben a tradíciókat is kövesse. A bovidéket nem a divatos, nemzetközi szőlőfajtákra építik, hanem a hagyományos bortípusokat szeretnék közel vinni a fogyasztók széles köréhez - írták.

 

A nyílt, de regisztrációhoz kötött pályázatra többek között logótervet, tipográfiai és arculati színek meghatározását, borospalack címkék, hirdetőtáblák, citylight poszterek kidolgozását várják.

 

Az alkotók október 27-től egy napig tölthetik fel a pályamunkákat az ArtHungry oldalára. A terveket hattagú, borászokból, tervező grafikusokból álló zsűri értékeli és a közönség is szavazhat rájuk. A zsűrizés végéig, november 4-ig a legtöbb szavazatot kapott pályaművet közönségdíjban részesítik - olvasható a pályázati felhívásban.

A világ 19 legjobb fiatal séfjével mérheti össze tudását október 13. és 15. között Sándor Rodrigo a S.Pellegrino Young Chef 2016 főzőverseny milánói döntőjében.

 

Az olasz ásványvíz márka második alkalommal rendezi meg Milanóban csütörtöktől a világ fiatal gasztronómiai tehetségeit felkutató és támogató főzőversenyét. A megmérettetésre a világ 90 országából, 20 versenyrégióból több mint háromezer 18 és 30 év közötti, legalább egyéves tapasztalattal rendelkező séf, sous chef és chef de partie (csoportvezető) nevezett egy emblematikus étel fotójával és receptjével. Az elődöntőbe kétszázan jutottak tovább, a milánói döntőben pedig a 20 régiós győztes versenyez majd. 

 

Sándor Rodrigo, aki korábban többek között a budapesti Costes Downtown chef de partie-ja is volt, a júliusban Bukarestben megrendezett kelet-európai régiós versenyen tökéletes technikai tudással megvalósított mangalicapofából, karamellizált karfiolpüréből, mazsolaszószból és cékla tortelliniből álló táljával vívta ki a győzelmet - olvasható az ásványvízmárka magyar forgalmazóját tulajdonló Central Europe Mineral Water közleményében.

Fórumsorozaton mutatja be a Földművelésügyi Minisztérium az eredetvédelmi programot annak érdekében, hogy a szakmai szervezetek, vállalkozások, cégek minél szélesebb körben ismerjék meg a minőségrendszerek alkalmazásának, főként a földrajzi árujelzők használatának előnyeit.

 

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára szerdán Budapesten sajtótájékoztatón elmondta: a fórumsorozat nyitó rendezvénye november közepén lesz a minisztériumban, amelyet még 10 regionális esemény követ jövőre. Kiemelte: az FM 2015-ben indította el eredetvédelmi programját, részben azért, hogy nőjön az oltalom alatt álló földrajzi árujelzőkkel ellátott áruk száma, részben pedig azért, hogy a már oltalom alatt álló árukban rejlő lehetőségeket jobban ki lehessen használni.

 

Hozzátette, a termelőkkel folytatott konzultációkon azonban kiderült, hogy az új bejelentéseknek az egyik akadálya, hogy a kérelmezők tájékozatlanok az uniós oltalmakkal és azok védjegyjogi összefüggéseivel kapcsolatban. Ezért szervezi a minisztérium a novemberben kezdődő fórumsorozatot.

 

Elmondta, 37 borászati termék, 12 szeszesital, valamint 13 mezőgazdasági termék és élelmiszer áll uniós vagy magyar oltalom alatt. Emellett még 47 földrajzi árujelzést igénylő terméket is nyilvántartanak.

 

Magyarországon a mezőgazdaság és az élelmiszertermelés gazdag és változatos termelési hagyományokkal bír, így sok olyan termék van, amelyik erősen köthető a földrajzi termelési helyéhez, de az előállítói még nem élnek azokkal a lehetőségekkel, amelyeket egy földrajzi árujelző oltalom nyújt - közölte.

 

A fórumokon a többi között az eredetvédelem, a márkaépítés és a marketing mellett szó lesz a jogérvényesítés lehetőségeiről például hamisítás vagy bitorlás esetén, illetve ismertetik a termelői csoportosulások feladatait.

 

Az államtitkár felhívta a figyelmet: az uniós jog szerint alapvetően a termelői közösségeknek kell benyújtaniuk a földrajzi árujelző oltalom iránti kérelmeket.