Tavaly 79,5 millió hektoliter sör fogyott Németországban, ez a legalacsonyabb adat az elmúlt huszonöt évben.

 

A Thelocal.de adatait az Index ismertette. Ezek szerint a német újraegyesítés után, 1991-ben még 110,5 millió hektolitert ittak meg, azóta ez a szám folyamatosan csökken. Az egy főre jutó éves fogyasztás a hetvenes évekbeli 150 literről mostanra 107 literre zuhant.

 

Ennek ellenére a német sörfőzdék jól teljesítettek. Ha csak minimális mértékben is, de 95,6 millió hektoliterről 95,7 millióra növelték a külföldi eladásaikat. Az importsörökről nincsenek pontos adatok, de az elmúlt években körülbelül nyolc százalékos volt a piaci részesedésük Németországban.

 

Idén ötszáz éves a világ egyik legrégebbi élelmiszer-biztonsági szabályozása, a tisztasági törvény, amit még IV. Vilmos bajor herceg rendelt el, és 1919 óta egész Németországban kötelező érvényű. Eszerint a sörkészítéshez csak árpamalátát, komlót és vizet szabad használni. A törvényt 1993-ban aktualizálták.

Hosszú távú, de biztosan megtérülő befektetéssel belátható időn belül szarvasgomba-nagyhatalommá válhat Magyarország - nyilatkozta a Szarvasgomba-termesztők Országos Szövetségének elnöke, Ulrich József a Magyar Nemzet hétfői számában.

 

A szövetség elnöke elmondta: az éves hazai termés mintegy 20 tonna, de ez szinte mind gyűjtésből származik. Ha fele-fele arányban számíthatnánk betakarításkor a gyűjtésre és az ültetvényes termesztésre, 15-20 év alatt biztosan elérnénk a 40 tonnát, de a célzott erdészeti telepítés már hat-nyolc éven belül hasznot hozna - mondta.

 

Hozzátette: a jelentős kiadások miatt érdemes volna erre a célra pályázati forráskeretet biztosítani. A szükséges facsemete - amelynek gyökerén már megtelepedett a gomba - 2 ezer forintba kerül, ebből pedig 8-10 ezer darabot kell elültetni hektáronként, azaz ekkora területen 16-20 millió forint az induló költség.

 

A lap megjegyzi: a jelenlegi 20 tonnás átlagos termés 2-300 gyűjtő munkájának az eredménye, de mivel a belső fogyasztás csekély, ennek a mennyiségnek a 95 százalékát exportálják, és külföldön kilónként 400 eurót, azaz 125 ezer forintot fizetnek az első osztályú magyar szarvasgombáért.

Kiemelkedő külgazdasági potenciál rejlik a pálinkában, de a sikernek az érdekek összehangolása és a szakmai összefogás az előfeltétele – emelte ki Szakáli István Loránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár a Pálinka Céh Egyesület kétnapos szakmai fórumán, Zsámbékon.

 

A hazai pálinkafőzési technológia és a pálinkafogyasztás körüli szemlélet érzékelhetően sokat fejlődött, pozitív irányba formálódott az elmúlt tizenöt évben, amely alapvetően a pálinka szakmának köszönhető – hangsúlyozta a helyettes államtitkár.

 

A helyettes államtitkár elmondta: az agrárfejlesztés területén is készül egy, a pálinkafőzéssel foglalkozó embereket is érintő szakmai program, amely a zártkertek és a bennük lévő gyümölcsösök helyzetét igyekszik rendezni.

 

Az elmúlt közel húsz évben sokat emelkedett a pálinka megbecsültsége, amely erősíti a pálinkában rejlő komoly bel- és külföldi gazdaságépítő potenciált. Érdemes elgondolkodni azon, hogy a pálinka ágazat jövője nemcsak a belföldi fogyasztáson múlik, a külpiaci pozícióját is erősíteni kell. A kívánt eredmények eléréséhez elengedhetetlenül szükséges egy tudatosan felépített stratégia, amely az érdekek összehangolásával és szakmai összefogással érhető el.

A Bocuse d’Or Europe-ra továbbjutott csapatok számára már ismertek a szakácsverseny hivatalos alapanyagai, így mostantól négy hónapjuk van arra, hogy megalkossák a hús- és halétel receptjeiket.

 

Kezdődik a Bocuse d’Or szakácsverseny magyar selejtezője. Az intenzív verseny két napján 20 séfnek commis-juk segítségével legjobb technikai tudásuk szerint és maximális precizitással kell dolgoznia a gímszarvasborjúval, és újdonságot alkotniuk a kecsegéből és annak kaviárjából. A legnagyobb tekintélyű – a lyoni világdöntő legtöbb nyertesét adó – európai gasztronómiai verseny megálmodói újra arra bátorítják a résztvevőket, hogy mutassák be hazájuk kulináris örökségét és gasztronómiájuk egyediségét.

 

20 versenyző próbálja bebiztosítani a helyét az európai döntőn. 20 ígéretes séf, akik mind arról álmodnak, hogy beírják a nevüket az európai gasztronómia nagykönyvébe jövő év május 10-én és 11-én Budapesten - írja a Turizmusonline.hu.

 

 

Ennek a versenyfeladatnak központi témája a magyar gímszarvasborjú. A versenyzőknek a gímszarvas combjából és gerincéből kell alkotniuk. 14 adag ételt kell elkészíteniük, melyből tizet tálon - egészben, vagy elképzeléseik szerint előre felvágva - négyet pedig tányérokon kell tálalni. Tálaláskor díszítőelemeket is használhatnak, a fogásokat pedig a zsűri aszerint fogja értékelni, hogy a recept mennyire sajátos és eredeti, illetve hogy mennyire tartja tiszteletben az alapanyagot. Ez a feladat arra ösztönzi a csapatokat, hogy ezen keresztül bemutassák országuk kulturális örökségét. Az egyes országok hagyományainak meg kell jelenniük az ízben, a tálalásban, a főzési technikában és/vagy egyedi fűszerek és fűszernövények használatában. Ezt a szempontot a kóstolást végző zsűri is számításba veszi a versenyzők végső pontszámának kialakításakor.

 

 

A halas feladatban a versenyzők dunai kecsegéből (5 darab, egyenként 1–1,2 kg-os) és annak kaviárjából (30 g) készítik el fogásaikat. A versenyzőknek 14 tányért kell összeállítaniuk úgy, hogy 50%-ban növényi alapanyagokat (zöldséget és gyümölcsöt) használjanak fel. Minden, a tányérra kerülő anyagnak ehetőnek kell lennie, és az alapanyagok tiszteletben tartását ennél a feladatnál is figyelembe veszik.

 

Az Egyesült Királyság boltjaiban már kapható a londoni pékek és csemegeboltok kenyérfeleslegéből főzött sörital.

 

Az Indepentent beszámolója szerint a malátázott árpát, a komlót és az élesztőt tartalmazó Toast Ale-t szeletelt, pirított, majd pedig felaprított cipóval gazdagítják a főzés során. 

 

A pirított kenyér karamelljegyekkel színesíti a frissítő zamatát, és kissé visszafogja a komló kesernyés jellegét, amivel az amber ale-ek és a gabonasörök malátás karakterét ébresztheti fel.

 

A sör ára három font, a profit pedig maradéktalanul a Feedback nevű, jótékonysági szervezethez vándorol, amely 2030-ra a felére kívánja csökkenteni az élelmiszer-pazarlás mértékét.

 

A Toast Ale hamarosan több étterem, kocsma és bár itallapjára is felkerülhet.

A Mandiner úgy tudja, hogy Romsics László, a Törley Pezsgőpincészet eddigi főborásza lett a Csányi Pincészet új vezérigazgatója.

 

A szakember 21 éven keresztül dolgozott a Törleynél, borász technológusként kezdett, majd technológiai vezető és főborász lett. Az átigazolásról szóló értesülést a Törley Pezsgőpincészet tulajdonosának, a Henkell&Co-csoport felsővezetéséből is megerősítették, hozzátéve: nem hoznak új szakembert a céghez, Romsics László és a cégtől szintén az elmúlt hónapokban távozott főnöke, Kemendy László termelési és műszaki ügyvezető feladatait házon belül osztják szét.

 

„Villány az ország talán legismertebb borvidéke. Nem véletlen. A termőhely ismerete, a bor iránt érzett szeretet és elkötelezettség, a tradíciók ápolása, a tenni akarás mind mélyen gyökerezik az itt élőkben. Villány már nem csak egy város Baranya megyében, hanem egy márka is. A bor minőségének a védjegye. Ez egy óriási előnye és lehetősége Villánynak” – idézi a Mandiner a Csányi Pincészet új vezérigazgatóját.

 

Romsics azt is elmondta a lapnak, hogy befejezte Master of Wine tanulámányait „Rengeteget tanultam szakmailag, emberileg. Nem bántam meg, de nem is kezdeném újra” - fogalmazott.

Az idei a hagyományos gyümölcsök és tiszta törkölyök éve lesz pálinka fronton – mondta Nagy Sándor, a Villányi Pálinka általános igazgatóját, és az 1 Csepp Pálinka tulajdonos-cseppmestere, Dömötör Zsolt.

 

A pálinka általában a családi/baráti összejövetelek indítójaként, a legjobb pillanatok, megismételhetetlen események köszöntőjeként szolgál, derül ki az NRC piackutatásából. 

 

A 2016-os év várhatóan a törkölypálinka nagy kiugrása lesz – mondta Nagy Sándor. Az előző évek pálinkafesztiváljai és kereskedelmi adatai alapján elmondható, hogy a törköly egyre inkább keresettebb különlegességgé válik. Évről évre egyre különlegesebb, minőségi törkölypálinkák lépnek a piacra. 

 

A fokozatosan bővülő prémium törkölypálinka kínálatban egyre többen találják meg az eddig csak a gyümölcspálinkákra jellemző gazdag íz- és illatélményt. Ennek köszönhetően egyre népszerűbb lesz a régen mostohaként kezelt párlat. Sokat segített ebben a trendben az, hogy 2014-ben a 18 darab ötcsillagos Pálinkakiválóság közül 1 törköly- és 4 szőlőpálinka is a kiválóságok közé került. 2015-ben már 3 törköly- és 5 szőlőpálinka nyerte el az ötcsillagos díjat a 18-ból.

 

Úgy gondolom, hogy a mostohán kezelt szőlő-, és vele kézen fogva a törkölypálinkáknak van a legnagyobb lehetősége a kiugrásra – tette hozzá Dömötör Zsolt. Komoly lehetőségek vannak, hiszen Magyarországon igen változatos a szőlőfajta kínálat. A népszerű csemegeszőlőkön kívül megtalálhatók a fűszeres fehér, illetve a nehezebb vörös borszőlők is. Megannyi lehetőség.

 

Magyarországon a pálinkafogyasztás kultúrája dinamikus változáson megy keresztül – magyarázta Dömötör Zsolt. Szerinte a pálinka - mint gasztronómia cikk - a bor által kitaposott utat járja be, csak a fejlődése sokkal gyorsabb. A pálinka(párlat)készítőknek óriási felelőssége van abban, hogy az irány ne térjen le a helyes útról. Szerencsére egyre kiválóbb termékek jelennek meg a piacon. Kialakult egy egészséges verseny az értő fogyasztókért. Véleményem szerint a kereskedelmi főzdéknek nem az a feladata, hogy az alkoholra szomjazók mennyiségi igényeit elégítse ki, hanem az, hogy egyre nagyobb tömegben készítsenek minőségi pálinkát. A közös cél az, hogy az egyéb divatos alkoholtermékek szoruljanak háttérbe a finom hazai párlatokkal szemben.

A Koch borászat 2013–as Hajós-Bajai Kadarkája került Elizabeth Gabay asztalára. Közösségi oldalán egy bejegyzésében tiszta, gyümölcsös, jó ívású bornak írja le Koch Csaba vörös tételét.

 

 

Írta Elizabeth Gabay.

 

A Provence-ban élő Master of Wine a tavaly nyáron történt magyarországi látogatása és az a körül felcsapott „rozéháború” eseményeit méltón igazolja a kétkedők számára, hogy már nem csak a rozé, hanem a magával vitt Koch Kadarka is kiérdemelte a szakember elismerését.

Érdemes lenne megfontolni, hogy az elmúlt évben történt látogatása után, és az azt követő neves francia bortermelők és amerikai szakírók részvételével tartott, zártkörű  vakkóstolás eredményeként kiválóan szereplő hajós-bajai kékfrankos rozé által nyitott úton hogyan lehetne tovább haladni. Akkor egyetértett a szakma, hogy ennek hosszú távú haszna lehet a magyar bor számára, egyféle iránytűként működve, a külföldi piac hiányzó láncszemeként emlegetett magyar rozéval.

Kérdés, merre is mutat az az iránytű? - írja a Koch Borászat launkhoz eljuttatott közleménye.