A Boston Consulting Group (BCG) és a Blue Horizon Corporation frissen megjelent tanulmánya szerint 2035-re könnyen lehet, hogy kedvenc ételeink többségét állati eredetű hozzávalók helyett alternatív forrásból származó fehérjékkel készíthetjük majd el.

Környezetvédelmi, egészségügyi, vagy állatjogi megfontolások miatt egyre növekszik azon fogyasztók száma, akik már most alternatív fehérjékkel helyettesítik a húst vagy annak egy részét az étrendjükben. A BCG és a Blue Horizon című tanulmánya szerint a fehérjepótló alternatívák – vagyis a növényi alapú, a mikroorganizmusok által létrehozott, vagy az állati sejtekből tenyésztett fehérjék 2035-re reális húsfehérje-pótlást jelenthetnek kedvenc ételeink 90%-ának elkészítéséhez – derült ki BCG közleményéből.

A fehérjepótló alternatívák piaca, a tanulmány szerint, a tavalyi 13 millió tonnáról közel 100 millió tonnára növekedhet 2035-re, vagyis a teljes fehérjepiac 11%-át kiválthatja. Ha az iparági innovációs folyamat felgyorsul, a CO2 kibocsátási árak tovább emelkednek, és az állattenyésztésről az alternatív fehérje-előállításra áttérő gazdálkodók támogatást kapnak, ez a mennyiség akár duplájára is nőhet a következő másfél évtizedben. Ebben az esetben a húsfogyasztás Európában és az Egyesült Államokban már 2025-ban eléri csúcsát és onnan fogva már csökkenni fog.
 
Fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve az állati eredetű ételek kiváltása már most is kulcskérdés és még inkább az lesz a következő években. Áttérés az alternatív fehérjékre az ENSZ Fenntartható Fejlődési Céljainak eléréséhez is hozzájárulhat – főként az ENSZ fogyasztási, a termelési és az éhezés felszámolásához szükséges céljainak érdekében. Ha 2035-ig megvalósul az alternatív fehérjék tanulmányban felvázolt 11%-os piaci növekedése, csupán a húsok és a tojás kiváltásával a globális CO2 kibocsátás több, mint 1 gigatonnával csökkenthető lenne a következő másfél évtizedben, ami Japán jelenlegi éves CO2 kibocsátásával egyenértékű.

Az alternatív fehérjeforrások használata a károsanyag kibocsátás visszaszorítása mellett nagymértékű ivóvíz-megtakarítást is hozhat: a következő másfél évtizedben óvatos becslések szerint is legalább 39 milliárd köbméter ivóvizet spórolhat meg a mezőgazdaság, ami akár 40 évre fedezhetné a közel 9 millió lakossal rendelkező London vízfogyasztását.

Ugyan a környezeti biztonság és a fenntarthatóság előnyei vitathatatlanok, a fogyasztók meggyőzésének legfőbb szempontja a helyettesíthetőség elérése. A legnagyobb kihívást az jelenti, hogy az alternatív fehérjék ízben, állagban és árban is elérjék, vagy felülmúlják a mai húskínálat szintjét.

A BCG kutatása alapján ez három fázisban fog megtörténni, attól függően, hogy milyen tipusú fehérjét szeretnénk pótolni:

Az Újfehértói meggy oltalom alatt álló földrajzi jelzésként való bejegyzésével 65-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek. A több mint 70 éve alapított Újfehértói Kutató Állomáson elsőként szelektált meggyfajta, az Újfehértói fürtös és a később szelektált többi változatának gyümölcse Újfehértói néven vált ismertté.

 

Dr. Pethő Ferenc, az Újfehértói Kutatóintézet egykori igazgatójának irányításával az 1970-es évek elején kezdődött meg az Újfehértón és környékén termesztett meggy tájszelekciója. Az Újfehértói meggy olyan egyedi és területhez köthető minőségi jellemzőkkel rendelkezik, amely érdemessé tette arra, hogy az Európai Unió oltalom alatt álló földrajzi jelzésként (OFJ) elismerje. Az Újfehértó meggy elnevezést kísérő uniós OFJ szimbólum jelzi a fogyasztók számára, hogy a termék a földrajzi eredetéhez szorosan kapcsolódik, egyedi jellemzőkkel bír és uniós oltalom alatt áll.

 

Az Újfehértói meggyet a Nyíregyházától délre elterülő területen termesztik.