A SipSource-ot 2019-ben alapította az amerikai bor- és párlatnagykereskedők szövetsége (Wine & Spirit Wholesalers of America – WASW), trendkutatásra, forgalmi adatok elemzésére. Elmondásuk szerint 2021-re különösen nehéz volt előrejelzést készíteniük, mivel a járvány miatt a tavalyi egy semmihez nem hasonlítható év volt. Példaként a sakét említik, ami a karantén előtt, az év első két hónapjában még közel 4 százalékos forgalomnövekedést könyvelhetett el, hogy aztán év végére összesen 8 százalékot zsugorodjon a piaca. Ennek oka, hogy a járvány előtt a sake 47 százaléka bárokban éttermekben fogyott, szemben a borok 15 százalékával. Az elemzőcég szakértői ezért azt gondolják, az újranyitás után a japán párlat és a hozzá hasonló, első sorban vendéglátóhelyeken „pörgő” italok (ide tartozik a champagne is) iránti kereslet ugrásszerűen meg fog nőni.

 

Ez is érdekelhet: YOLO után itt a NOLO – 2021 italtrendjei

 

Borok közül a pinot noir érezte meg legjobban a boltzár hatásait, mivel a fajtának 30 százaléka szintén vendéglátóhelyeken kerül a pohárba.

 

Az otthonmaradásnak az egyik legnayobb nyertese a Vermouth volt, az eladások 6 százalékkal emelkedtek. Ennek oka, hogy manapság nagyon divatosak a koktélok és erről az emberek a négy fal között sem szerettek volna lemondani. A nyitás után várhatóan ennél az italnál is visszaáll a kereslet a 2020 előtti szintre.

A járvány miatt átalakuló fogyasztói szokások következtében összességében15 százalékkal nőtt a keksz termékek forgalma 2020-ban az előző évhez képest – olvasható az agrarszektor.hu cikkében.

A nagy felhalmozás alatt a háztartási kekszből 50 százalékkal nőtt a forgalom, és az extrudált kenyerekből is ennyivel több fogyott. Az adatok azt mutatják, hogy ezekből az élelmiszerekből tartósan többet adnak el a boltokban, mint egy éve.

A keksztermékek kiskereskedelmi eladásai az elmúlt években is emelkedtek 6-8 százalékkal, de a tavalyihoz hasonló kiugrásra még nem volt példa, és ez egyértelműen ahhoz köthető, hogy az emberek többet voltak otthon, az otthonuktól távol pedig másként kellett megoldaniuk az étkezésüket.
 

A tokaji aszú a borok királya és a királyok bora – mondta XIV. Lajos, de, hogy mi is az aszúbogyó, arról eddig csak egy 1860-as években készült leírás állt rendelkezésre. Most azonban az Eszterházy Károly Egyetem kutatói megfejtették titkot, leírva, milyen alapanyagból lehet a legjobb, ha úgy tetszik „csúcsaszút” készíteni. Az aszúbogyó kialakulásának egzakt leírása a mai napig nem állt rendelkezésre. Egyebek mellett e cél vezette az Eszterházy Károly Egyetem kutatóit, akik a közelmúltban fontos eredményeket publikáltak a botritizálódás folyamatának vizsgálatáról – mondta el Dr. Váczy Kálmán Zoltán, a kutatás szakmai vezetője.
 
A fizikai bogyóhéj-vizsgálatok során a kutatók megállapították: meghatározott paraméterekkel leírható, vizsgálatokkal precízen kimutatható az a pont, amikor az aszúsodás elindul. Az eljárás során egy erre a célra kifejlesztett műszerrel mérik, hogy milyen nyomásra van szükség a bogyóhéj átszakításához. A héj textúráját vizsgálva, sok egyéb paraméter meghatározásával együtt ugyanis pontosan azonosíthatók az aszúsodás folyamatának különböző stádiumai. Persze ez nem jelenti azt, hogy innentől kezdve mérésekkel támogatva már biztosan a legkiválóbb aszú készül a szőlőből, de ez az első lépés ahhoz, hogy meg lehessen határozni a minőségi aszúsodás elindulásának pillanatát. Kiderült többek között az is, hogy a legmagasabb minőség eléréséhez az október végi, novemberi eleji szüret a legmegfelelőbb, szeptemberben ugyanis még „nem tudja azt” a bogyó, ami a csúcsminőséghez szükséges, ezt igazolják az analitikai vizsgálatok is.
 
Hegyi-Kaló Júlia, az open acces, azaz mindenki számára hozzáférhető, nemzetközileg referált publikáció elsőszerzője hozzátette: a bogyóhéj-vizsgálatokkal az évjáratok közötti különbségek is mérhetők, magyarázatot nyújtva ahhoz, mitől kimagasló egy-egy esztendő termése és bora.

 

A munkának elméleti és gyakorlati jelentősége is van, egyebek között az, hogy a feltárt eredmények segítenek a borászoknak – az aszúbogyók vizsgálatával – az optimális szüreti időpont megválasztásában. A kutatási eredmények több szempontból is hasznosulhatnak, meghatározott kritériumokkal kiszűrhetők lesznek a hamisítványok. A cél a lehető legmagasabb minőség előállításának támogatása, ez segít ugyanis visszahelyezni a tokaji aszút és hazánkat a bor világtérképen őt megillető helyre.

Biztonsági és minőségi szempontok mentén is ellenőrizte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal csapata a barackpálinkákat. A hivatal laboratóriumában megvizsgálták többek között a termékek tényleges alkohol-, metanol-, etil-karbamát-, valamint illóanyag-tartalmát is. A tesztelt barackpálinkák élelmiszerbiztonsági és beltartalmi jellemzőik alapján mindenben megfeleltek a jogszabályban előírtaknak.

 

Változatosabb eredménnyel zárult a barackpálinkák minőségi mutatóinak hatósági vizsgálata. Kiderült, hogy két termék esetében a tényleges alkoholtartalom eltért a jelölésen szereplőtől, egy esetben alacsonyabb, egy esetben pedig magasabb értéket mutattak ki a laboratóriumi vizsgálatok. A kedveltségi vizsgálaton ezúttal is szakértő és laikus kóstolók pontozták a termékeket. Az élen az Agárdi Miraculum kajszibarack pálinka végzett, a második helyezést a Nobilis kajszibarack pálinka nyerte el, míg a dobogó harmadik fokára a Márton és lányai kajszibarack pálinka „léphetett fel”.

 

 

 

A legjobb étel-ital tematikájú könyveket díjazó Gourmand Awardson január végén hirdették ki a szűkített listát, vagyis az egyes kategóriák "Best in the world" (világ legjobbja) címet már elnyert döntőseit. A többfordulós rostán európai bor "versenyszámban" bejutott a legjobb négy közé Ripka Gergely TokajGuide/Tokaj Kalauz című angol és magyar nyelvű útikönyve. Ez korábban egyetlen magyar kiadványnak seem sikerült még. A kategóriák abszolút győzteseinek kihirdetésére a tervek szerint június 5-én Párizsban kerül sor.

 

Ez is érdekelhet: Tokajnak minden korban megvoltak az aktuális dilemmái, állítja Ripka Gergely, a borvidék újkori krónikása

 

A Tokaji borvidék kirándulóhelyeit, gasztronómiáját, szálláshelyeit, 150 meghatározó borászatát és rendezvényeit bemutató TokajGuide 2014-ben jelent meg először Ripka Gergely gondozásában, a díjra jelölt már a harmadik kiadás.

 

 

 

 

 

 

 

Március 16-án debütál a Netflixen Michelle Obama új főzőműsora, a Waffles + Mochi. A show-ban az ex-first lady egy elvarázsolt supermarket tulajdonosát alakítja, munkatársai pedig a Waffles és Mochi nevű figurák, akik jó barátok és az az álmuk, hogy elismert séffé váljanak.
 
Az első körben 10 részesre tervezett sorozat a Netflix szerint egy „kulináris kalandozás” lesz, ahol a szereplők bevásárlókocsiba pattanva beutazzák a világot, hogy beszerezzenek mindenféle alapanyagot. „Krumplit Peruból, fűszereket Olaszországból hoznak, misót pedig Japánban készítenek és közben felfedezik az ételek csodálatos világát, valamint azt is, hogy minden étel egy esély új barátok megismerésére” – olvasható a közleményben.

Obama asszony mellett további hús-vér emberek, híres szakácsok is feltűnnek majd a stúdióban. „Nagyon szeretném, ha családok és gyerekek csatlakoznának hozzánk a kalandjaink során” – tweetelte ki a napokban az egykori elnök felesége.  
 

Február közepétől vásárolható meg a hazai boltokban a II. Soproni Sörverseny győztesének, Cserjés Lászlónak a receptje alapján készült sör, a Soproni Óvatos Duhaj Hoplager - írja közleményében a Heineken Hungária. A házi sörfőzés és a sörkülönlegességek népszerűsítését célul kitűző sörverseny győztesét ezúttal 26 lelkes házi sörfőző remekei közül választotta ki a szakmai és fogyasztói zsűri a legjobb. 

 

Cserjés László alkotása a legismertebb és legnemesebb virágos, citrusos és gyümölcsös ízű német komlófajtákat kombinálta újvilági fajtákkal. Az eredmény egy könnyen fogyasztható, 4,5 százalékos alkoholtartalmú, üde és gazdagon aromás láger lett. A Soproni Óvatos Duhaj Hoplager nagyüzemi receptjét a győztes a Soproni Sörgyár sörfőzőmesterével közösen dolgozta ki.

 

Habár a felsőerjesztésű sörök növekvő népszerűségnek örvendenek, mégis a legtöbb az alsóerjesztésű láger sörökből fogy Magyarországon: a hazai piac 90 százalékát ez a sörféleség adja. A hoplager azért különleges, mert főzése során – a modern IPA-k mintájára – a hideg sörléhez kerülnek a komlók, így az illóolajok nem forrnak el, izgalmas komlós jegyek maradnak az italban, miközben a megszokott világos sör ízéhez képest citrusosabb, fűszeresebb aromák keletkeznek.