Október 6-án, a Tokaji Szüreti napok első estéjén speciális kóstolót szervez a Tokaji Borászok Asztaltársasága. Ennek keretében hangulatos élőzene mellett Tokaji borászok mutatják be kedvenc boraikat a Tokaji Múzeum kertjében.

 

A bemutatón részt vesz a Benkő Borház, az Erzsébet Pince, a Hétszőlő, a Hímesudvar, a Paulay Borház és a Pinceköz Borászat, minden borász 1-1 kedvenc borát viszi magával. A borok listája a vendégek számára egész az eseményig meglepetés marad, a 6 borász azonban elöljáróban egy szép borsort ígér.

 

A belépő ára 3000 forint, a jegyek a helyszínen kezdés előtt vásárolhatók meg. A laza, beszélgetős boresten a látogatók vásárolhatnak a Zempléni Sajt manufaktúra sajtjaiból is.

1. Kísérletek bizonyítják, betanított keresőkutyák képesek jelezni a pajzstetű jelenlétét a szőlőültetvényekben. Ez a kártevő a hajtásokon táplálkozik illetve vírusok terjedését is okozhata. A kutyák alkalmazása így akár a fenntartható gazdálkodást is elősegítheti, hiszen minél korábban ismerik fel a kártevőket, annál kevesebb növényvédő szerre lehet szükség.
2. Sok borászathoz, szőlőskerthez tartozik legelő is, ahol haszonállatokat tartanak. A kutyák az ő őrzésüket is végezhetik.
3. Nem csak az állatok, de maga a szőlő is veszélyben lehet. A tőkék legnagyobb ellenségei a kerteken átvonuló nagyobb testű állatok, illetve a szőlővel is táplálkozó madarak, rágcsálók. A kutya őket is távol tudja tartani.
4. Ahol kutya van, ott az emberek általában otthonosabban érzik magukat. Így van ez a borászatok vendégeivel is (feltéve, hogy nem félnek a kutyától). A kutya tehát növelheti az adott pincészet népszerűségét és növelheti a forgalmat.
5. Vannak pincészetek, ahol a dizájnt is a kutyák inspirálják. Nem kell messzire mennünk a példáért. Elég csak az etyeki Hernyák Birtok 2012-es zöld veltelínijének vagy a szekszárdi Bodri Pincészet Bodrikutya Cuvée-jének a címkéjére gondolni, ahol markánsan megjelenik a kutya, mint motívum. Igaz, utóbbinál nyilván nyomott valamit a latban Bodri István borász-tulajdonos neve is.

A szakma és a közönség körében egyaránt sikerrel zárult a szeptember 23-án a Tornai Pincészetben megrendezett 2. Somlói Juhfark Ünnep. A 15 pincészetet felvonultató kóstoló mellett Kiss Eliza kormánybiztos és Fiáth Attila nemzetközi borakadémikus részvételével szakmai beszélgetés is zajlott a juhfark, mint borkülönlegesség hazai és nemzetközi esélyeiről.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy fontos, hogy a borászok mind ugyanazt értsék somlói juhfark alatt és ennek megfelelő borokat készítsenek. A termelőknek együtt kell meghatározniuk, hogy milyen jól beazonosítható, egységes stílusú bort tesznek egy borvidék védjegyévé, és hova pozícionálják azt a piacon. Az alapanyag megfelelő, hiszen Somló és a juhfark párosa izgalmas, egyedi bort ad. A juhfark visszafogott, kevéssé karakteres fajta, ez pedig kitűnő lehetőséget kínál arra, hogy megmutassa az egyedülálló, vulkanikus somlói talajt és éghajlatot. A meghívott vendégek szerint a somlói termelők a boraikkal jó úton járnak, nemzetközi elismertségük esélyeit pedig az is növeli, hogy a világ egyre jobban értékeli a különleges helyi fajtákat.

 

Idén először adták át a Magyarország Legszebb Birtoka díjat, ahol a borászat kategóriában a borotai Koch Borászat (Hajós-Bajai borvidék) nyert. A verseny hat kategóriájában összesen 50 birtok nevezett, ezek közül kapta meg Magyarország Legszebb Borászata díjat a Koch Borászat, a kiírás értelmében innentől időkorlát nélkül viselheti a címet.

Koch Csaba tulajdonos éppen idén ünnepli negyedszázados munkásságát, a 2014-es Év Pincészete díj elnyerése után rövid időn belül újabb elismerésben részesült. Mint mondja, ez annak eredménye, hogy számukra kiemelten fontos a környezettudatos gazdálkodás, ezért is folytatnak „előremutató kísérleteket a rezisztens szőlőfajtákkal, minimálisra csökkentve így a vegyszeres beavatkozás igényét a szőlőben”.
 

Sárospatakon a Kossuth Lajos utcában, a Cuvée Rendezvényházban találjuk meg a Harsányi Pincészet birtokközpontját. A generációk óta a Harsányi család birtokában lévő kéthektáros területre alapozva 2012-ben palackozta első borait a pincészet. Az igazi borászati munka a Ciróka dűlőben lévő Ruck-tanyán zajlik, itt készülnek Hős-Nagy Henrik vezetésével a pincészet borai. A mostanra öt hektárosra bővült borászat területei a Megyer, Ciróka, Kútpatak és Király-hegy dűlőkben vannak. A szőlőben biogazdálkodás folyik, és ugyanilyen alapokon dolgoznak a borkészítésnél is.

A Cuvée Rendezvényház kicsit birtokközpont, bemutatóterem, borkóstolások helyszíne is egyben, ám mindenek előtt rendezvényhelyszín. Koncertek, kulturális események zajlanak itt. Sok pár mondta ki az épület falai között a boldogító igent, és tökéletesen alkalmas céges események, konferenciák lebonyolítására is. Békés hely nagy terekkel, kedves kerttel, és egy boros témájú szabaduló szobával.

A Kerülőutak Tokaj-Hegyaljai túrájának keretében itt kóstolhattuk meg a borokat, azok készítőjének, Hős-Nagy Henriknek az útmutatásával. A 2016-os borok 180 fokos fordulatot jelentenek a korábbiakhoz képest, köszönhetően Henrik munkájának, az elődeitől eltérő szemléletének. A pincében is biofeldolgozásra törekednek, csak nagyon-nagyon ritkán dolgoznak egy kis neutrális élesztővel. Henrik elképzelése, hogy neutrális, tisztán a fajtát és a terroirt mutató borok készüljenek, harmóniában, jó szerkezettel, alacsony alkohollal. A pincészet elsősorban furminttal foglalkozik. Az alapborok reduktív technológiával készülnek, a dűlős tételek kerülnek hordóba, változó időtartamra. Viszont minden tétel alkalmaznak seprőn tartást és felkeverést.

A kóstolt borok egységes jellemzője volt a jó szerkezet, a szép, egyenletes korty. Üdítő, lelkesítő tételek, általában némi cukortartalommal viszont feszes savakkal, így az édesség háttérbe szorul. Henrik kísérletező kedvének és a támogató tulajdonosoknak köszönhetően olyan tokaji borkülönlegességek is találhatók a szortimentben, mint a száraz szamorodni és a fordítás.

Határozott vízióval rendelkező pincészetnél kóstolhatunk, szépen rendben tartott szőlőben barangolhatunk, és meggyőződhettünk róla, hogy Sárospatak történelme nem csak az épületekben, hanem a palackokban is köztünk van. A településnek megérdemelt helye van a Tokaj-Hegyalja borvídéken.

A bor minősége mellett annak ára és a palack dizájnja is szempont lesz a most először megrendezésre kerülő London Wine Competition borversenyen. Az új borversenyt az italszektorban tanácsadásra szakosodott amerikai Beverage Trade Network (BTN) indítja.

 

Az új koncepció értelmében szembe mennek a borversenyek eddigi trendjeivel, ahol egyetlen pohár alapján értékeltek egy bort, a zsűri vizsgálni fogja a borosüveg küllemét és a bor árát is. Mint Sid Patel, a BTN és a verseny igazgatója elmondta, adott bor megítélésénél fontos, hogy milyen jól mutat a bárpulton vagy a boltok polcain és hogy mennyire éri meg azt a pénzt, amit elkérnek érte.

A London Wine Competition versenyen ennek megfelelően 3 kirtérium alapján pontozzák majd a borokat a borkereskedelemből érkező bírák. Vizsgálják természetesen az ihatóságot, ebben az esetben, hogy melyek azok a borok, amelyekből szívesen innának még egy pohárral. A csomagolásnál azt figyelik, az adott bor mennyire tűnik ki a polcon a többi közül, illetve hogy a dizájn mennyire passzol az adott bor karakteréhez és mennyire fejezi ki azt a minőséget, amit a bor képvisel. Harmadik tényező pedig az ár lesz, vagyis hogy mindez mennyibe kerül.
 
Nevezni november 1. és február 28. között lehet, januárig boronként kedvezményesen 96 angol fontért, utána 125 font a díj. Nevezett tételenként 3 palackot kell beküldeni.
 

Éhségsztrájkot helyeztek kilátásba egyes szőlőtermelők a kunsági borvidéken a szerintük alacsony felvásárlási árak miatt. A szőlőárak tavalyhoz képest csökkentek, és a gazdálkodók állítása szerint a termlési költségeket sem fedezik.

Hatalmas az elégedetlenség a kunsági borvidéken - mondta az agrárszektor.hu-nak Király Benedek, a borvidéki Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Szövetségének tagja. A cserszegi fűszerest tavaly még 90 forintos kilogrammonkénti áron tudták eladni, idén már csak 80-85 forintot fognak kapni érte. A kunsági szőlőtermelők egy parlament előtti tüntetést már beterveztek az év elejére, de végül nem tartották meg, bízva abban, hogy az ágazati szabályozás átalakítása kedvező fordulatot hoz.

A termelők nem elégedettek a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) által meghírdetett szerződéses feltétel rendszerrel és az augusztusban közzétett árprognózissal sem. A termelők álláspontja szerint az árprognózisban közölt árak nem kötelező jellegűek, csak ajánlások. Ráadásul bár a felvásárló borászatok számára 90 napos fizetési határidőt szab meg, a vevők az Érdekvédelmi Szövetség szerint többnyire mégis jóval később, decemberben illetve márciusban fizetnek.

Az elhúzódó fizetések komoly nehézséget jelentenek a szőlősgazdák számára – mondja Király Benedek. A kunsági bortermelők hivatalosan is szeretnék bejegyeztetni a Szőlőtermesztők Érdekvédelmi Szövetségét, hogy az képviselje érdekeiket például a vételár-kifizetések gyorsítása és a kompenzációs felár szabályozásának megváltoztatására tett lépéseiknél.