A Keleti pályaudvarhoz közel található a Rosenstein étterem, amely már húsz éve virágzik a fővárosban. A vendéglátóhelyet Rosenstein Tibor nyitotta meg, és a város egyik legmegbízhatóbb zsidó-magyar konyháját viszi az elmúlt két évtizedben. Az Index.hu egy interjút készített Rosenstein Tiborral és fiával, Rosenstein Róberttel. 

 

„Sokat járok Olaszországba feltöltődni, és láttam, hogy azok a helyek, ahova igazán szívesen ülnek be a helyiek, mind családi kézben vannak, és sokan saját márkás termékeket is árulnak. Nálunk ez egyrészt jó, mert a vendég hazavihet egy kis darabot a Rosenstein vendéglőből, és lesz egy folyamatosabb jelenlétünk az életükben, emellett fontosnak tartottam, hogy lássam folyamatában, hogy például egy lekvár hogyan készül el.

A farm (Rosenstein Farm) ezután jött, mert nem kaptunk bizonyos termékeket, húsokat, és ez inspirált, hogy valamit kéne nekünk tenyésztenünk, termelnünk, hogy minél stabilabban tudjunk jó minőséget nyújtani. Ez először nagyon romantikusan indult, azt gondoltam, hogy lesz vidéken egy villa, ami körül kutyák rohangálnak, hátul meg pár tehén, de ez nem így működik, főleg Magyarországon nem. Így találtuk Szomor Dezső bácsit, akivel elkezdtünk közösen dolgozni, vagyis bértartásban van nála lent gyöngytyúk, szürkemarha, meg mangalica.
 

Ezeket azonban megelőzte a pálinkánk, ami pedig egy reflexió volt az elmúlt öt-hat évben megváltozott rövidital-fogyasztásra.(...)”

 

A Magyar Cukrász Iparosok Országos Ipartestülete idén tizedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” pályázatot  augusztus 20-i nemzeti ünnepünk alkalmából. Az első értékelést követeően, íme a 10 továbbjutó (abc sorrendben): 

 

 

Júniusban folytatódik a második körös megmérettetés.

Tokaj-Hegyalja társadalmi összefogását és jól működő közösségi életét is jól szimbolizálja, hogy egyre több községben készítenek település színtű borokat.

 

A Tokaji Március Nagykóstoló településalapú mesterkurzusán 7 település, 7 szakember, és 14 bor áll csatasorba. A szakemberek az egységben, a borok a különbségekben rejlő szépségről mesélnek majd. A legnagyobb kérdés: az egyediség lehet egy erős márka alapja? Miről

üzen egy címkére írt falunév vagy dűlő?

 

A Vinoport.hu oldalán az előadók is megszólaltak a kurzussal kapcsolatban.

 

 

Gondoltad volna egy szőlőfajtáról, hogy 4000 USD-ba kerül belőle egy fürt? Pedig igaz. Íme a világ 10 legdrágább gyümölcse (az összeállítást a Foodandwine.hu készítette):

 

 

A rumok királyának is nevezik a Zacapát, amely luxusital az idei évben ünnepli a 40. születésnapját. A Zacapa brandjének utazó nagykövete egy latin-amerikai hölgy, Rebecca Quiñonez.

 

A topprémium minőségű rum két változatát, a Zacapa Centenario 23-at és a csúcsmodellt, az XO változatot hazánkban is bemutatta Rebecca - írja a Turizmusonline.hu.

 

A Zacapa Centenario 23-at Guatemala déli partvidékén, vulkanikus talajon termelt cukornádból készítik, méghozzá elsőként préselt „szűz cukornád-mézből”. A Zacapa lényege, hogy a lepárlást követően 2300 méteres tengerszint feletti magasságra szállítják fel a hegyekbe, és ott érlelik, így válik gazdag aromájú, komplex ízvilágú és gyönyörű színű rummá.

 

Az XO készítésekor 6-25 éves rumokat érlelnek és házasítanak össze. Továbbá az utolsó hordó az érlelési folyamatban francia ex-konyakos tölgyfahordó.

Róma, Párizs, Barcelona, Liszabon... és még sorolhatnánk a vonzóbbnál vonzóbb úticélokat. De van egy olyan lista is, ahová Európa alulértékelt városai kerültek.

 

A Ruba.blog.hu a relatívan lebecsült városokat mutatja be, vagyis lesznek közte olyanok, amik egész népszerűek, de ennél nagyságrendekkel több látogatót vonzhatna (ilyen pl.: Zágráb), és lesznek olyanok, amik nem túl attraktívak, de annál azért többet érdemelnének, mint hogy évente 10-en látogassák meg (pl.:Minszk), és persze lesznek olyanok, ahova szinte senki sem megy, pedig vannak olyan érdekesek, mint némely nyugati város (pl.: Kamenyec-Podolszk). Annak érdekében, hogy reális célpontok kerüljenek csak a listára, húztam egy 1500km-es kört Budapest köré, és csak innen válogatok - írja a bejegyzés szerzője.

 

 

Ambrus Lajos József Attila-díjas író, és a Food&Wine blog állandó vendégszerzője, és a medvehagymáról mesélt legújabb bejegyzésében. Ugyanis a növény most bújik elő az erdőkben, és érdemes vele közelebbről is megismerkednünk.

 

„Medvehajma – mondta rá a népnyelv; korábban kígyóhagymának is hívták a tavaszi ébredés növényét, és tájnyelvi alakzatokban a sásihagyma, poszhagyma, vadfokhagyma, salamás, sajamás, cigányhagyma, poroshagyma, erdei fokhagyma, boszorkkányhagyma néven is szerepel.(...) Fehér virágai április-májusban nyílnak; zsenge leveleinek és hagymájának gyűjtése még virágzás előtt ajánlott, virágzás idején a növény mérgező.(...) A székelyföldi Erdővidéken a népi gyógyászat szívpanaszok esetére, vérkeringést fokozó, impotencia elleni gyógyszerként használja, a konyhában zsenge leveleit friss salátaként és kompótnak télire, de húsokhoz és mártásokhoz is kiváló. Fűszernövényként levesekben és főzelékekben, süteményekben, sajtokban, kenyérben, kefirben, joghurtokban használható.”