Giacomo Tachis egyike volt azoknak a borászoknak, akiknek a vezetésével a XX. században újjászületett az olasz, minőségi bor. A szupertoszkán borok atyja február 7-én, 83 éves korában hunyt el.

 

 

Giacomo Tachis Piemontban született. Nevhez szorosan hozzáfűződik a szupertoszkán borok fejlesztése, hiszen úttörőként használta a cabernet sauvignon fajtát a toszkán tengerparti ültetvényeken. Ő volt a felelős a Sassicaia, a Tignanello és a Solaia borokért az Antinori családdal.

 

A piemonti Albaban tanult borászatot, és bírálta a globalizált borstílusokat. Tachis annak ellenére, hogy a cabernet sauvignon fajta használatát támogatta a toszkán partoknál, mindig is úgy gondolta, a terroir számára lehetővé kell tenni, hogy kifejezze magát. 

 

A francia szenátus egyhangúlag bólintott rá arra a törvényre, aminek értelmében a nagyobb francia szupermarketek a jövőben kötelezően jótékonysági szervezeteknek és élelmiszerbankoknak kell hogy felajánlják a megmaradt élelmiszereket. Minőségtől függően, persze, amit nem lehet már emberi fogyasztásra felhasználni, abból állati takarmány lehet - írja a 444.hu.

 

A törvény csak a minimum négyszáz négyzetméteres üzletek esetében érvényes, és egy vállalat akár 3750 eurós büntetést is kaphat, ha megszegi az új szabályokat.

 

A cszupermarketeknek szerződniük kell a jótékonysági szervezetekkel és az élelmiszerbankokkal, azok így a jövőben jobban tudnak majd tervezni azzal kapcsolatban, hogy milyen típusú, mennyiségű és minőségű ételre számíthatnak.

 

Az ötletet felkaroló képviselő azt szeretné, ha az egész Európai Unióra kiterjedő tiltást sikerülnie kiharcolniuk.

Benoit Violierrt, a három Michellin-csillagos Crissier-i l'Hotel de Ville étterem vezetőjét január 31-én holtan találták a lakásán. Az ügyben folyik a nyomozás, a hatóságok szerint Violier önkezével vetett véget életének, a férfi nem hagyott hátra semmilyen búcsúlevelet családjának.

 

Az MTI forrásai szerint számottevő pénzügyi nehézségei miatt követhetett el öngyilkosságot a francia-svájci mesterszakács. Violier jól ismert a gasztronómia világában, nemrég az általa vezetett étterem első lett a világ ezer legjobb éttermét felvonultató, a francia külügyminisztérium kezdeményezésére létrehozott La Liste elnevezésű rangsorban.

 

A Bilan című svájci pénzügyi hetilap szerint Violier egy hatalmas méretű pénzügyi csalás áldozatává vált, amelyet egy Sionban működő svájci borkereskedő cég, a Private Finance Partners agyalt ki. A ritka borokkal kereskedő cég 2015-ben több százezer frank értékben adott el drága borokat tucatnyi étteremnek, ám nem szállította le az árut.

 

Zacher Gábor toxikológus szerint akár egy emberöltő is kell ahhoz, hogy igazolódjon egy alkoholstratégia.

 

A Honvédkórház főorvosa az M1 aktuális csatorna péntek esti műsorában azt mondta, Magyarországon ilyen stratégia nincs, de nem tudni, hogy miért. Ugyanakkor butaságnak nevezte, hogy Magyarország a 10 millió absztinens országa legyen.

 

Adatok szerint a magyarok 14 liter 96 százalékos alkoholt isznak meg évente fejenként. Hozzátette: tíz év alatt nőtt 600 ezerről a mai 800 ezerre az alkoholisták száma.

 

Közlése szerint a volt keleti-blokk országaiban, valamint a Baltikumban nő még Európában a szeszes italok fogyasztása, Franciaországban pedig a magyarhoz hasonló mértékű fogyasztás mellett alacsonyabb a halálozási ráta, mert jobb minőségű italokat fogyasztanak.

Nemzetközi szemlét és borkóstolót tartanak a portugieser népszerűsítésére április 1-jén és 2-án Pécsen. A borversenyre a pincészetek március 20-ig nevezhetik boraikat.

 

A pécsi önkormányzat támogatásával negyedik alkalommal sorra kerülő, Portugieser du Monde elnevezésű megmérettetésen a portugieser, régi nevén kékoportó, Közép-Európa egyik kikerülhetetlen fajtája kerül reflektorfénybe - tájékoztatott Győrffy Zoltán főszervező. Kiemelte, a portugieserre leginkább csak friss borként tekintenek, holott a fajta sokkal többre is képes: megállja a helyét frissen, de acéltartályban vagy akár új tölgyfahordóban érlelve, kései szüretként vagy házasítási alapborként is.

 

Közlése szerint várhatóan tizenkét ország képviselteti magát az idei bírálóbizottságban, Közép-Európa országai mellett Portugáliától és Dél-Koreából is érkeznek a zsűribe. Kosárka József borakadémikus pedig második alkalommal tölti be a bírálóbizottság elnöki szerepét.     A borversenyre a pincészetek március 20-ig nevezhetik boraikat négy kategóriában. Külön versenyeznek a friss, 2015-ös portugieserek, a régebbi évjáratú borok, valamint a legalább negyedrészben portugiesert tartalmazó házasítások.

 

Az idei évtől külön kategóriát kapnak a portugieserből készült fehérborok, rozéborok és pezsgők - emelte ki Győrffy Zoltán.

 

A főszervező szerint a 2013-ban nemzetközivé bővített portugieserszemle évről-évre szépen fejlődik, tavaly már nyolc országból csaknem 70 bor érkezett a megmérettetésre. A közönségkóstoló is egyre népszerűbb, arra 2015-ben már mintegy háromszázan váltottak jegyet - idézte fel.

A Weninger & Gere Pincészet kínálatában 2006 óta szerepel a Tinta névre hallgató bor, ami egy igazi ritkaságot takar: az országban csak náluk palackoznak fajtaborként tempranillót.

 

A szőlőfajta telepítése Franz Weninger ötlete volt. Weninger abból indult ki, hogy Magyarországon Villány környékén a legmagasabb a napsütéses órák száma, tehát egyedül ott lehet értelme a fajtával kísérletezni. 

 

 

Az első oltványokat 2004-ben telepítették az Ördögárok teraszain. Az első évek a szőlőben az ismerkedésről szóltak, és a pincében is évek alatt tapasztalták ki, hogy mi áll legjobban a fajtának. Általában másodtöltésű, kisméretű hordókat használnak hozzá.

 

A borra legjellemzőbb talán a tanningazdagság, de a tanninja szerkezetileg különbözik a cabernet fajtákétól: a palackos érlelés során sokat finomodik, nagyjából két év után már egészen kerek. Gyümölcsös bor készül Villányban a tempranillóból, fűszeres karakterrel és fekete tónussal: fekete szeder, fekete csoki és némi fekete bors is felfedezhető az ízében - írja a Gere Pincészet honlapja.

Vizsgálatok során megállapították, hogy a flavonoidokban gazdak étrenden élő emberek kevésbé hajlamosak a hízásra. Ez annak tudható be, hogy serkentő hatással vannak a metabolizmusokra, ami azért jó hír, mert annak hátterében, hogy a 18–49 év közötti lakosság évente fél-egy kilót hízik, többek között a lelassult anyagcserét vélik okként felfedezni - írja a Nlcafe.hu.

 

Mit érdemes tehát fogyasztani? A bogyós gyümölcsöket, a banánt, a hagymát, a paprikát, a zöld teát, a zellert és egy kevés bort is hasznos lehet beiktatni az étrendbe.

 

A hagymát egy makói családi vállalkozás forgalmazza, amely bemutatkozó szövegében azt írja, 1991-ben alakult, és 1992-ben a Makói Hagymafesztivál díjnyertes kiállítója lett. Megjegyzik, nemcsak termesztik, de fel is vásárolják a hagymát, sőt a folyamatos ellátás érdekében esetenként importterményeket is forgalmaznak.

 

Szerintük nem félrevezeőt a csomagolás.