A magyar diónak évtizedek óta magas a minősége, és világviszonylatban is hazánk az egyik legjobb termelője a ennek a finomságnak. 50 éves Magyarországon a dió kézben oltása, amelyet dr. Szentiványi Péter professzor, a magyar dió atyja honosított meg hazánkban, ezzel is megalapozva a jelenlegi kiemelkedő pozíciónkat a piacon.

 

„Akkora az igény a magyar dió oltványokra, hogy egyelőre nem tudjuk, lesz-e belőle elég. Kelet-Európa egyik legnagyobb dióoltvány-előállítójaként igyekszünk gondoskodni a megfelelő készletről, ezért szakembereink februárban már be is fejezték a dió kézben oltását. Célunk, hogy nemzeti kincsünket legjobb tudásunk szerint óvjuk és termesszük. Az ország hírnevét öregbíti a magas minőséget képviselő magyar dióoltvány, amelyre számos európai ország igényt tart, de természetesen mi mindig igyekszünk a magyar gazdákat előnyben részesíteni.” – magyarázta Kasztovszky Zoltán, az MKSZN ügyvezető igazgatója az Élelmiszer.hu-nak.

Majdnem mindannyiunk életéhez hozzátartozik a reggeli kávé rituáléja, az a fajta gasztronómiai élvezet, amikor a frissen lefőzött kotyogós kávé illata átjárja a reggeli órákat. A Joule Caffaine Bracelet nevű találmánnyal, most kávé és energiaital nélkül is biztosíthatod a napi koffein beviteledet - írja a Buzzfeed.com.

 

A koffein karkötő a nikotin tapaszhoz hasonlóan működik. A csuklóra helyezve, közvetlenül a véráramlatba juttatja el a koffeint, biztosítva a folyamatos adagolást. A karkötő 65 milligram koffeint tartalmaz, ami kávéban átszámolva egy közepes méretű adagnak felel meg. A karkötő ára 29 dollár + szállítási költség, júliusban már rendelhető. 

Meghatározzák a lisztkeverékek arányát, számos új kenyérfajta kerül majd a boltokba, és rögzítik a kézműves élelmiszerek jellemzőit is. Ezeket mind tartalamzni fogja a Magyar Élelmiszerkönyv. 

 

Változik a Magyar Élelmiszerkönyv kenyerekre és péksüteményekre vonatkozó szabályozása: a folyamatosan frissülő, megújuló szabályok garantálják, hogy az előírásokat betartva és megfelelő szakértelemmel elkészítve, jó minőségű termékek készülhessenek - ismertette a Földművelésügyi Minisztérium (FM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára. 

 

Zsigó Róbert a változtatások közül kiemelte: a lisztkeverékből készített kenyereknél meghatározták a keveréket képező lisztek pontos arányát, így például a rozskenyér 60 százalékának rozslisztnek, 40 százalékának búzalisztnek kell lennie. A rozsos kenyér esetében a rozsliszt aránya 30 százalék, míg a búzaőrlemény 70 százalék. Hozzátette: a rendelet számos új kenyérfajtát szabályoz, gazdagodott a leírás, amelyek rögzítik az összetételt, érzékszervi tulajdonságokat, a megjelenést, a kémiai paramétereket. Ezek az új termékek az egészséges táplálkozás igényeinek megfelelő összetételű termékek, közöttük a graham-, a teljes kiőrlésű, a tönkölybúza-, a kukoricás, a búza-, a rozsos kenyér, vagy a rozskenyér. 

 

A kenyér és pékáruk lehetséges összetevői közé bekerültek az álgabonák - a hajdina és az amaránt -, amelyek egyre fontosabb részét képezik az egészségtudatos vásárlók étrendjének magas vitamin-, fehérje- és rosttartalmuk, illetve gluténmentességük miatt. 

 

A Magyar Élelmiszerkönyv emeltszintű szabályozása rögzíti a kézműves élelmiszerek jellemzőit, ezen belül pedig a kézműves sütőipari termékek jellemzőit is. Ez alapján akár hagyományos módon, liszt, víz, kovász és só hozzáadásával is készülhet minőségi péktermék, ezzel teljessé válik a sütőipari termékek szabályozása. 

 

A szabályozáshoz beérkezett szakmai javaslatokat a szakbizottság egységesítette, azokat a Magyar Élelmiszerkönyv Bizottság a múlt héten hagyta jóvá, így azok véglegesnek tekinthetőek. 

 

A pékszakma üdvözölte a változtatásokat, azok lekésőbb fél év múlva hatályba léphetnek - jelezte Zsigó Róbert. Kitért arra, hogy az élelmiszerkönyvben szereplő szabályokat kötelező betartaniuk az adott néven forgalmazott termékeket előállítóknak, az előírt paramétereket a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ellenőrzi. 

Csaknem két tucat magyar bor szerzett érmet a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet (OIV) védnöksége alatt rendezett legnagyobb versenyen, a Berliner Wein Trophy (BWT) nevű mustrán, amelynek eredményeit kedden hirdették ki a német fővárosban.    

 

A benevezett 48 magyar bor közül 15 kapott aranyérmet, és 7 bor szerzett ezüstérmet. 

 

A verseny szabályai alapján a teljes mezőny legfeljebb 30 százaléka kaphat elismerést. A magyar siker nagyságát mutatja, hogy a hazai borok között a díjazottak aránya megközelíti az 50 százalékot. Az érmek borvidék szerinti megoszlása azt jelzi, hogy tarolt Tokaj és Szekszárd, és ismét jól szerepelt Villány.

 

A BWT-t 2004 óta rendezik meg, évente két bírálati körben, februárban és júliusban. A német bormarketing társaság (DWM) szervezésében ezúttal 185 szakértő 5785 bort értékelt.

 

A verseny nemcsak a legnagyobb az OIV által védnökölt mustrák sorában - amelyben az idén 20 nemzetközi borverseny van, köztük a budapesti VinAgora -, hanem belépőt jelent a gyorsan fejlődő ázsiai térség vezető versenyére, az Asia Wine Trophy-ra (AWT)is. A nevezési szabályok szerint ugyanis a berlini megmérettetésen indított borok automatikusan, külön költség nélkül részt vehetnek az AWT-n, amelyet októberben rendeznek a dél-koreai Daejeonban. 

 

Magyar borok az utóbbi években is szerepeltek a BWT-n, amelyet egy nemzetközi borvásár egészít ki több száz kiállítóval és több tízezer látogatóval. Az idén azonban a magyar jelenlét a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) Zrt. és a Külügyminisztérium közreműködése révén minden korábbinál nagyobb szabású volt. 

 

A szervezett részvételről Budai Gyula, az Oroszország által elrendelt embargóból fakadó külgazdasági intézkedésért felelős miniszteri biztos állapodott meg a DWM vezetőivel még tavaly novemberben. A miniszteri biztos akkor az MTI-nek elmondta: Németországban egyre kedveltebbek a magyar borok, ezért fontos, hogy Magyarország ott legyen a legnagyobb németországi borversenyen és -vásáron.

 

Budai Gyula az eredmények kihirdetése után közölte: Magyarország az idén először vesz részt önálló standdal a Berlini Borvásáron, február 26-28. között, ahol várhatóan 40 000 vendég ismerheti meg a versenyen indult magyar borokat. A miniszteri biztos szerint ezzel a német piacon "még több lehetőség nyílhat a magyar borászatok és a kiváló magyar borok számára, és tovább bővülhet a kivitel".

 

A Németországba irányuló magyar borexport értéke 2015-ben elérte a 15 millió eurót, ami jelentős növekedés az elmúlt évekhez képest. Ugyancsak kedvező fejlemény, hogy egyre nagyobb a palackozott borok aránya - tette hozzá a miniszteri biztos.

 

 

A Mars Inc. nagyot bukott, hiszen héthavi termelésnek megfelelő mennyiséget kell visszahívnia a Mars, Snickers és Milky Way termékekből Németországba. Ennek az az oka, hogy egy fogyasztó múanyag darabkát talált az egyik csokoládéban.

A visszahívás a 2016. június 19-től 2017. január 8-ig terjedő szavatossági idővel rendelkező termékeket érinti - írja a WitschaftsWoche hírportál az Origo.hu forrásai szerint.

A Michigani Egyetem friss kutatásaiból kiderült, hogy érdemes camembert, cheddar és a brie sajtot fogyasztani, ugyanis ezekben a tejtermékekben található egy olyan összetevő, amely segíthet a rákos sejtek elpusztításában. Ezt a különleges hatású enzimet nizinnek nevezik, és a sajtok esetében tartósításra használják.

Egy sajt átlagosan  0,27 -37,5 milligramm per kilogramm nizint tartalmaz, és ennek a mennyiségnek csupán a húszorosa fejt ki pozitív hatást az emberi szerevezetben.

 

Az egyetem kutatói a kísérletet patkányokon végezték, akik valamilyen agyi, nyaki tumorral rendelkeztek és az eredmények fantasztikusak voltak. Kilenc hét alatt, sikerült eltüntetni a rákos sejtek 70-80 százalékát. Mivel egy állati szervezetről beszélünk, egyáltalán nem biztos, hogy hasonlóképp reagálna egy iylen jellegű beavatkozásra az emberi szervezet. A tudósok mindenesetre bíznak egy új, rákellenes gyógyszer kifejlesztésében - írja az Origo.hu.

Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának kertészeti albizottsága tájékoztatót hallgatott meg a Mentsük meg a magyar kajszit! elnevezésű országos kajszibarack-termesztési innovációs programról.

 

Veszélyben a magyar kajszitermelés, miután tavaly több ültetvény jelentősen károsodott, a gönci termőtájon például a fák pusztulása elérte a 30-40 százalékot, és ez a gazdaságos termelést megnehezíti – mondta Kiss Gábor, a Gyümölcsért Kft. ügyvezető igazgatója, február 22-én Budapesten egy szakmai fórumon. 

 

Továbbá azt is elmondta: a legfőbb ültetvénykárosító a fitoplazma, ami a megfelelő művelés ellenére is jelentős károkat okoz. Tájékoztatása szerint a gönci termőtájon működő Termelői Értékesítő Szervezet (TÉSZ) tagjai körében mintegy 50 hektár ültetvény pusztult ki tavaly. Ez a TÉSZ a magyar kajszitermelés 10 százalékát képviseli, mintegy 500 hektárnyi termelőt fog össze.

 

Magyarországon jelenleg több mint 5 ezer hektáron 20-30 ezer tonna kajszibarack terem évente. A gazdaságok átlagos mérete 1-5 hektár; a kajszit termelő gazdaságok száma mintegy 3 ezer. A kajszitermelés évente mintegy 10-15 milliárd forint árbevételt hoz.

 

A kajszibarack a kiemelt nemzeti értéktárban szereplő gyümölcs, emellett uniós földrajzi védelemmel is rendelkezik.

 

A gyümölcs nehézségek nélkül értékesíthető Európában, a friss termékek piacának egyik legdrágább gyümölcse. A múlt évben egy kiló kajszibarackot az ügyvezető igazgató által képviselt gönci termőtájon működő TÉSZ mintegy 390 forintért adott el átlagosan. A feldolgozott termékek esetében is keresleti a piac, így mindenki érdekelt abban, hogy a kajszibarack-termelés prosperáljon Magyarországon – jelezte Kiss Gábor.

 

Rámutatott: a növekedés érdekében hosszú távú stratégiára van szükség, amelynek fő eleme, a megmentési program 8-15 év között valósulhatna meg uniós források bevonásával. Először a fák pusztulását kell megállítani, majd versenyképessé és hosszú távon fenntarthatóvá kell tenni a termelést.

 

A program megvalósítására mintegy 500 millió forintra lenne szükség az első négy évben – vélekedett az ügyvezető igazgató. Hozzátette: csak a pusztulás megfékezésével már 50-70 százalékos termésmennyiség-növekedés várható.

 

Jordán László, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hatóság (Nébih) talaj- és erdővédelmi elnökhelyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar szőlőültetvényeket is veszély fenyegeti az aranyszínű sárgaságnak nevezett fitoplazmás betegség miatt.

 

A Nébih mindent megtett a károsító ellen, amit lehetett – mondta el, hozzátéve: a termelőknek a védekezés támogatására 240 millió forint áll rendelkezésére.

 

A szakértők egyetértettek abban, hogy amennyiben a védekezés nem lesz hatékony, a növénypusztulás a filoxéra korábbi tömeges kártételéhez lehet hasonló.

 

Farkas Sándor (Fidesz), a kertészeti albizottság elnöke az ülésen munkabizottság felállítását javasolta az érintetteknek a hatékonyabb munka összehangolására, a szaktárca bevonásával.