November 9-én hétfőn, átadták a főváros legnagyobb alapterületű hungarikus ajándékáruházát, az első Paprika Marketet. Az agrártárca a következő években növelni kívánja az évi mintegy 500 millió forintos, a hungarikumok támogatására szolgáló keretet - mondta el Fazekas Sándor, földművelésügyi miniszter az üzlet megnyitóján.

 

A most rendelkezésre álló mintegy félmilliárd forintból támogatják például a hagyományőrző szervezeteket, illetve finanszírozzák több hungarikum reklám- és marketingköltségét. Fazekas Sándor elmondása szerint a keret növelésére azért van szükség, mert a hungarikumok száma emelkedik - most 54 van -, és például az élelmiszer jellegű termékeknél szükség lehet az ismételt piaci bevezetésre, így például a debreceni páros kolbász esetében.

 

A hungarikumok a magyar nép kimagasló teljesítményei, minél szélesebb körű megismertetésük fontos a bel- és a külpiacokon is - fűzte hozzá a miniszter. Fazekas Sándor az MTI-nek elmondta: a hungarikumok minősítési rendszere alulról építkezik, a termékek köre civil kezdeményezésre bővül. Hungarikum ugyanis csak az a magyar csúcsteljesítmény lehet, amelyet egy adott magyar közösség magáénak érez és azt gondozza - emlékeztetett a miniszter. Úgy vélekedett, a hungarikumok száma száz körüli lehet majd, a magyar értéktár azonban ennél nagyobb is lehet.

A magyar szürke marhák egykori hajtóútja mentén 12 települést érintő, három tematikus turisztikai útvonalat alakítanak ki Hajdú-Biharban - jelentette be a megyei közgyűlés elnöke.

 

Pajna Zoltán a november 14-én Hajdúnánáson megrendezésre kerülő Magyar szürkék útja - Oxenweg konferencia és behajtási ünnep beharangozó sajtótájékoztatóján elmondta: a regionális operatív programban 3,2 milliárd forint áll rendelkezésre a megyében turisztikai célú fejlesztésekre.

 

A hagyományokra épülő hajtóutak menti turisztikai fejlesztés olyan helyi értékeket is bemutató program lesz Hajdú-Biharban, amiért érdemes összefogniuk a településeknek - tette hozzá.

 

Elmondta azt is, hogy a három tematikus "hajdúutat" Debrecen-Hajdúböszörmény-Hajdúdorog-Hajdúnánás, Hajdúböszörmény-Balmazújváros-Nagyhegyes-Hajdúszoboszló-Nádudvar-Püspökladány, és Hajdúböszörmény-Hortobágy-Egyek-Tiszacsege települések érintésével alakítják ki.

Egykor számos csárda, fészer, pihenőhely volt a hajtóutak mentén, ahol most a tervek szerint az ősi népi mesterségeket is befogadó bemutatótereket alakítanak ki, s hozzáigazítják a kerékpárút fejlesztéseket - mondta Pajna Zoltán.

 

Szólláth Tibor, Hajdúnánás polgármestere hozzátette: településük 24 ezer hektáros térsége egykoron vízjárta terület volt, ahol nagy hagyománya volt a legeltetéses állattartásnak.

 

Az önkormányzatnak saját szürkemarhái és bivalyai vannak, és 20 környékbeli gazdával összefogva ismét több száz őshonos állat legel a város határában - mondta.

 

A magyar szürkék egykori - a Kárpát-medencét behálózó, egészen Nürnbergig terjedő - hajtóútját is felidéző november 14-i Oxenwig konferenciához igazítva rendezik meg a város melletti Kendereskertben a behajtási ünnepet, ahol a pásztorok rovásfa-pászítással számolnak majd el a tavasszal a pusztába kihajtott állatokkal - ismertette a részleteket a polgármester.

Egyre népszerűbbek Magyarországon is a Márton napi, november 11-i libalakomák, és egyre szélesebb körben válnak ismertté olyan népi hagyományok, mint például a német eredetű fáklyás felvonulás - mondta Tátrai Zsuzsanna néprajzkutató az M1 aktuális csatorna vasárnapi műsorában.

 

Elmondta: Szent Mártont "az új bor bírájának" is tartják, mivel ekkorra érik meg általában annyira az új bor, hogy érdemes legyen megkóstolni. Ekkortájt volt "a kisfarsang" ideje, az utolsó "jó ivások időszaka" advent előtt, amikor már nem tartottak lakodalmat, hangos táncos mulatságokat.

A néprajzkutató ismertette: Márton Pannóniában, a mai Szombathelyen született 316-ban vagy 317-ben római katonatiszt fiaként. Hamar kereszténnyé vált, Franciaországban, Tours-ban lett püspök, ahol nagyon közkedvelt szent. Szent István király Szűz Mária után őt nevezte Magyarország legfontosabb védőszentjének - mondta Tátrai Zsuzsanna.

Csombor, izsóp, lestyán, zsálya: összesen huszonkét Kárpát-medencében őshonos fűszer történetét, felhasználásának módjait dolgozza fel hatvan recepttel Ambrus Lajos, Gyurik Gábor és Burger Barna Fűszerkert című gasztronómiai albuma, amely a Magyar Konyha gondozásában jelent meg.

 

A képekkel gazdagon illusztrált kötet Ambrus Lajos József Attila-díjas író, szerkesztő, pomológus (gyümölcskutató), Gyurik Gábor, a pannonhalmi Viator étterem séfje és Burger Barna fotográfus közös munkájaként jött létre - mondta el a kötet péntek esti bemutatóján a Magyar Konyha főszerkesztője.

 

Vinkó József emlékeztetett arra, hogy az 1976-ban indult Magyar Konyha a Fűszerkerttel második könyvét jelenteti meg, a sorozat harmadik része a tervek szerint Saly Noémi befőttes könyve lesz, de "érik" egy interjúkötet is a világ legnagyobb séfjeivel - árulta el.

 

Lévai Anikó, a folyóirat szerkesztőbizottságának elnöke kiemelte, hogy a könyv tartalmát a Pannonhalmi Apátság füvészkertjének színe-virága adja. Mint hozzátette, "szükségünk van a kertre", meg kell tanulnunk a fűszerek használatát, amelyek nemcsak az ételek sava-borsát adják, hanem gyógyításra is alkalmasak, vagy ha nem megfelelően használják őket, ártani is tudnak.

 

A kötetet Füveskönyvnek is el lehetett volna nevezni, ha ez a cím nem lenne foglalt, de ugyanolyan mély mondanivalójuk van - hangsúlyozta Lévai Anikó.

 

Burger Barna fotográfus elárulta: politikus- és íróportréi mellett azért kezdett konyhai fotózásba, mert szereti az őt érdeklő dolgokat megörökíteni, de megfogta Pannonhalma hangulata is.

 

Ambrus Lajos elmondása szerint a Kárpát-medencében kétezer gyümölcsfajta őshonos, ezek fontos szerepet töltöttek be a magyar konyhában is. A "huszonötödik órában vagyunk", hogy ezeket megmentsük, és hasonló folyamat figyelhető meg a fűszerek terén is, hiszen a régi magyar konyhára jóval változatosabb fűszerhasználat volt jellemző - hangsúlyozta.

 

A szerző elmondta, hogy a kötetben szereplő 22 növény egy része elfeledett fűszer volt, de csaknem mind termeszthető itt ma is, ezzel kapcsolatban a könyvben is találhatók tanácsok. Leginkább az erdélyi konyhában maradtak fenn a régi magyar fűszerek, például a lestyán, amelynek nincs is igazi irodalma - hozott fel példát.

 

Lévai Anikó elárulta, hogy kedvenc fűszerei a menta és a kakukkfű, mert ezeket egész évben lehet használni, erős a fűszerkarakterük, de nagyon jó gyógynövények is. A kakukkfű Magyarországon is őshonos, néhol még ma is lehet szedni a természetben, ráadásul fantasztikus élettani hatása van, a torokfájástól az emésztési zavarokig sok mindent gyógyít - szólt a kötet egyik fűszeréről.

Az Asta Mondiale del Tartufo d'Alba hagyományos jótékonysági fehérszarvasgomba-árverésen 11 tételt bocsátottak áruba, ezek együttesen 287 ezer 500 euróért (90 millió forintért) keltek el a november 8-án megrendezett aukción, amelyet számos híresség jelenlétében tartottak. 

 

Egy 900 grammos fehér szarvasgombát 31,4 millió forintnak megfelelő dollárért vásárolta meg egy hongkongi üzletember. A legértékesebb tételért Giovanni Rana olasz séffel és tésztagyárossal, valamint Tung Csan-hsziang kínai sztárséffel, a Da Dong Roast Duck pekingi vendéglő alapító tulajdonosával vívott késhegyig menő küzdelmet a műholdas összeköttetésben lévő, meg nem nevezett hongkongi mágnás.

 

A szarvasgomba-árverésen első ízben vett részt műholdas összeköttetés révén egy úton lévő óceánjáró, a Royal Caribbean hajótársaság New Yorkba tartó sétahajója, amely az első tételt ütötte le legpénzesebb vacsoravendégei számára.

 

A bevételt karitatív célra fordítják.

A növényi olajok melegítés hatására mérgező anyagokat bocsátanak ki, amelyek rákot okoznak - írja az Élelmiszer.hu. A Sky Newsban megjelent tanulmány azt állítja, hogy károsabb napraforgó- vagy kukoricaolajban sütni, mint zsírban vagy vajban. Szakemberek szerint a növényi olajak hevítésénél olyan aldehidek szabadulnak fel, amelyek komoly betegségek kialakulásához köthetők, mint a szívroham, az időskori elbutulás vagy épp a rák.

Azt tanácsolják, hogy olíva olajat, kókuszolajat vagy akár vajat, zsírt használjanak a sütéshez.

Magyarországon egyre több borászat készít hagyományos technológiával pezsgőt. A francia champagne-i módszerrel már 2009-ben is próbálkozott a tokaji Dereszla Pincészet, de nem voltak teljesen elégedettek a végeredménnyel. Ezt követően került sor egy szakmai útra Champagne-ban, majd a 2011-es évjáratú pezsgőjük nagy sikert aratott. A tételről így ír a Borrajongó:

 

„Aromáit friss citrusok és fehér virágok alkotják, kiegészülve némi fűszeres aláfestéssel. A buborékok jó állagúak, illeszkednek a frissességhez és a testhez. Az autolízis jegyei kifejezettek, Champagne-like érzetet adnak, önkéntelenül jut eszembe a piros címkés Piper Heidsieck Brut, amely azt gondolom stílusában nem áll nagyon innen messze. Ami a kritikai oldalt illeti a lecsengés ugyan szép, de lehetne hosszabb, a buborékok pedig viszonylag rövid idő alatt elillannak. Ettől függetlenül ez az egyik legjobb magyar pezsgő, amivel valaha találkoztam.”

A múlt évi rekordtermést követően, a becslések és az adatok szerint mintegy harmadával kevesebb gyümölcs termett 2015-ben - mondta a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) elnöke november 6-án az MTI-nek.

 

Három gyümölcsből jelentős a kiesés - mondta Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke: a legnagyobb az almánál. A meggytermés a becslések szerint 23-25 ezer tonnával lett kevesebb. Kajszibarackból a tavalyi termés mintegy 34 ezer tonna volt, míg az idén 20 ezer tonna termett.

 

Elmondta: sok olyan almaültetvény volt, ahol nem képződött tavasszal virág, s ez jelentős terméskiesést okozott. Az aszály különösen Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében mérsékelte a termést. A meggynél a fagykár volt jelentős a korai fajtáknál az idén Kecskemét környékén. A kajszi esetében az alföldi ültetvények gyakorlatilag 100 százalékos fagykára okozta a nagyobb kiesést, miközben a gönci körzetben nagy volt a tőpusztulás, egyes ültetvényeken a fák 20-30 százaléka is kipusztult a más évekbeli 2-5 százalék helyett.

 

A gyümölcsök minősége ugyanakkor jó volt. Az árak is kedvezően alakultak, így Ledó Ferenc szerint az is elképzelhető, hogy a gazdálkodók átlagos terméssel több jövedelemhez jutottak az idén, mint a múlt évben.

Szerinte igaz ez Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében azokra az almatermelőkre is, akik korszerű technológiát alkalmaznak, például öntözik az ültetvényt, van jéghálójuk, és így 5 százalékos volt csak a terméscsökkenésük. Az árak ugyanis esetenként a múlt évi dupláját is elérhetik - mondta Ledó Ferenc.

 

Hosszabb távon mindenképpen a termesztési technológia korszerűsítése a kifizetődő, öntözési lehetőség nélkül nem érdemes Magyarországon gyümölcsöst telepíteni - összegezte a FruitVeB elnöke.

(forrás: MTI)