San Franciscoban egy új törvényt hoztak, amelnyek értelmében tilos kereskedelmi forgalomban árulni műanyag flakonos italokat. Mindezt persze fokozatosan szeretnék beiktatni, hogy legyen elég idő az új rendszer kitalálására és megvalósítására - írja az Origo.hu.

 

A tervet teljesítse a város négy évet adott magának. A szabály alól csak azok a kerületek képezhetnek kivételt, ahol nem tudnak más vízforrást biztosítani. Aki megszegi az új szabályt, várhatóan ezer dollárnyi büntetést kaphat. Bár az összeg nem annyira riasztó, lényegesen olcsóbb, ha az emberek áttérnek a többször használatos üvegekre.

Dél-Amerika országaiban évről-évre növekszik a kakaóbab termelés, amely a nyersanyag árnövekedésével magyarázható. Így lehet az, hogy a gazdák a kokacserjék helyett már kakaófákat ültetnek.

 

Kolumbiában 11 százalékkal nőtt az elmúlt egy évben a kakaótermés - írja a 24.hu. Egy termelő a Bloomberg Business-nek azt nyilatkozta, hogy idén már 640 forintnak megfelelő pesót kap egy kiló kakaóért, míg tavaly 475 forintot, 2012-ben pedig mindössze 285 forintot. A tíz éve indult program kiemelten sikeres, hiszen a mostani kakaóültetvények 54 százalékán a kétezres évek elején még kokacserjék virágoztak.

Peruban már két évtizede zajlik az átalakulás, az amerikaiak által indított koka helyett kakaó programnak köszönhetően a földművesek jó része már független a maffiától.

 

A világ össztermelésének több, mint kétharmadát adják nyugat-afrikai országok, de az idei száraz időjárásnak köszönhetően most kevesebbet tudnak exportálni, bár az elmúlt néhány hét esőzései még megmenthetik a termés egy részét.

 

A kizárólag az Andok hegyei közt, Peruban (39%), Kolumbiában (33%) és Bolíviában (28%) termesztett kokacserjéből a következő években kevesebb kokain készül majd, ellenben a csokoládé annál több. Előreláthatólag a kakaóbizinisz 2020-ra akár 115 milliárd dolláros pénzforgalmat is generálhat, több, mint kétszeresét az ezredfordulós állapotnak.

Az 1442-ben alapított Hospices de Beaune jótékonysági szervezet burgundiai boraukcióján 480 euróért (mintegy 150 millió forintért) kelt el egy hordó Corton bor. Idén az elnöki hordóból származó bevételt az eredetileg tervezett két szervezet, a Curie Rákkutató Intézet és az Agyi Értörténések Kutatásának Alapítványa mellett a párizsi merényletek áldozatai kapják.

 

A szervezet minden év novemberében borárverést szervez, mely idővel a burgundi borok talán legnevesebb aukciójává nőtte ki magát.

Az ígéretes évjáratnak kihirdetett 2015-ös Corton Renardes Grand cru „elnöki hordóját” egy francia vásárló vette meg, akinek a nevét nem hozták nyilvánosságra - közölte Aline Sylla-Walbaum, a Christie's aukciós ház nemzetközi vezérigazgatója. A korábbi rekordárat - 400 ezer eurót - 2010-ben ütötték le.

 

Az egész világból vásárlókat vonzó árverés egy perces néma csenddel kezdődött, majd a teremben lévők elénekelték a Marseillaise-t. A rendszerint a háromnapos ünnepségek csúcspontjának számító árverésre árnyék vetült - mondta Ludivine Griveau, a borgazdaság pincemestere.

 

A péntek esti merényletek az ünnepségekre is rányomták bélyegüket, a rendezvények egy részét törölték, vagy módosították. A szombati népművészeti felvonulást ezúttal zene nélkül, némán tartották, a zászlókat félárbocra eresztették, és gyászszalaggal látták el.

 

Szombaton a híres Clos de Vougeot borászatban spontán jótékonysági borvásárt tartottak az párizsi áldozatok javára, és több mint 40 ezer eurót gyűjtöttek össze.

 

A Christie's által szervezett 155. árverésen 575 darab 228 literes hordó került kalapács alá, 33 fajta vörös és 15 fehérbor.

Megjelent a Magyar Közlönyben a Balaton Kiemelt Üdülőkörzet 2014-2020 közötti fejlesztéséről szóló kormányhatározat, amely szerint összesen 287,96 milliárd forint jut a Balaton fejlesztésére 2020-ig.

 

Badacsonyt és Fonyódot a tervek szerint kompjárat köti majd össze és 5,6 milliárd forint jut balatoni borászatok technológiai és telephelyfejlesztésére. Emellett a helyi piacokat és a kézműves vállalkozásokat is 1 illetve 1,7 milliárd forint segíti majd.

 

A kormányhatározat szerint hat milliárd forintot költenek majd a minőségi turizmus számára épülő szállásférőhely-beruházások támogatására.

Achim Irimescu, a romániai mezőgazdasági miniszteri tárca várományosa hagyományos román termékként regisztráltatná az Európai Unióban a kürtőskalácsot. A miniszterjelölt a kürtőskalács mellett a szebeni szalámi, az Ibanesti-i telemea (sós túró) és a barcasági Novac füstölt hal európai védettségének a biztosítását is célként jelölte meg.

 

A miniszterjelölt - amint a Mediafax hírügynökség idézte - elmondta, hogy eddig egyetlen romániai hagyományos termék, a Topoloveni-i szilvaíz (magiun de Topoloveni) kapott európai védelmet.

 

A Magyarországon bejegyzett Nemzetközi Kürtőskalács Szaktestület 2013 decemberében kezdeményezte a magyarországi Vidékfejlesztési Minisztériumnál (VM), hogy hagyományos különleges termékként jegyeztessék be a kürtőskalácsot az Európai Unióban. A szaktestület 2013-ban kimondottan azzal a szándékkal alakult, hogy védettséget szerezzen a székely-magyar sütemény számára. A minisztériumhoz benyújtott leírásban rögzítette azokat a minimális minőségi követelményeket, amelyek teljesítése szükséges ahhoz, hogy egy terméket kürtőskalácsnak lehessen nevezni.

 

A minisztérium 2014 júniusában azt közölte, hogy a Magyar Eredetvédelmi Tanács elutasította a bejegyzés kérését. „A kürtőskalács elnevezés termékfajtát jelöl, az adott termékcsoport általános jellemzőjére utal. Ezt az elnevezést ezen termékek gyártása és forgalmazása során széleskörűen használják, ezért az idevonatkozó uniós rendelet miatt nem jegyeztethető be" - áll a VM 2014 júniusi közleményében.

 

2015. január 29-én a Hungarikum Bizottság döntött a kürtőskalács felvételéről a Magyar Értéktárba.

 

Franciaországban 1985 óta minden év novemberének harmadik csütörtökén kerül forgalomba a Beaujolais Nouveau, vagyis az újbor. Már az egész világon kaphatóak ezek a borok és kígyózó sorokban várják a rajongók, hogy hazavigyenek pár palackot és elkészíthessék hozzá a Coq au vin-t.

 

De mit is takar a Beaujolais Nouveau? Burgundia déli részén található Beaujolais AOC, eredetvédelmi rendszerbe tartozó terülteken szüretelt gamay szőlőből kinyert primőr bor.

 

 

Elkészítése különbözik a többi vörösborétól, az eljárás neve szén-dioxidos maceráció. Mit is jelent ez? A fürtöket egészben beletöltik egy zárt tartályba, melyet lezárnak és az oxigén nélküli (anaerob) helyzetben a bogyók bomlani kezdenek. A színtasakok kinyílnak, így színe lesz a bornak, de a tanninok ebben az állapotban nem oldódnak bele a borba. Így valójában egy világos bíbor színű, gyümölcsös, primőr aromákkal rendelkező tételt nyernek ki. Akik nem rajonganak a vörösborokért, azokat is el lehet csábítani a Beaujolais-ra, hiszen piros bogyós gyümölcsökben bővelkedik és ízében is selymes.

Már az egész világon kaphatóak a franciák primőrjei és várják, hogy november harmadik csütörtökén a polcokra tegyék őket. A szüret után 6-8 hónapot követően már a megízlelhetik a vásárlók az idei évjáratot.

 

Végül a tradícióknál maradva, ehhez a friss borhoz Coq au vin-t készítenek Franciaországban. A csirkecombból készül egytálételben gomba, hagyma és szalonna van, melyet borral főznek. Ezt párosítják egy – vörösborhoz képest – jól lehűtött 13 fokon szervírozott Beaujolais Nouveau-hoz.

November 21-én a Nagy Bordói Kóstoló első mesterkurzusán megismerkedhetsz különböző borászati technológiákkal Szendei Gergő tolmácsolásában. Az előadás címe Az Újvilág Európában, Európa az Újvilágban. A borsorra még várni kell, ugyanis Gergő nem mindennapi borokkal készül, de az előadásról néhány részletet elárult a Vinoport.hu-nak.

 

„Az irányított technológia nem zárja ki a természetességet. Az MTKI-nál a technológiai képviselet egyértelműen a természetesség irányába mutat. Valamennyi termékünk organikus; az általunk kínált tápanyagok, segédtápanyagok mind természetesek. Ezeket élesztősejtek feltárásából állítjuk elő, tehát a végeredmény, az élesztőkultúrák és baktériumok is természetesek maradnak.

 

 

Oké, de egyáltalán miért akar Francia- és Olaszország újvilági stílusú borokat készíteni?

 

Francia- és Olaszországban – a komoly tradíciók ellenére – sokkal nyitottabbak a borászok, mint Magyarországon. Könnyedebben váltanak, szívesen alkalmazzák a rendelkezésre álló új technológiákat. A jóra, a jobbra való törekvés munkál bennük – persze mindez összhangban van a kereslettel, a fogyasztók igényeivel.”

A teljes interjút a Vinoport.hu oldalon tudod elolvasni. A mesterkurzusra itt tudsz jegyet vásárolni.