A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől támogatás igényelhető, áll a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal közleményében.

 

VM-rendelet értelmében a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által jóváhagyott egyéni tervben foglaltak szerint megvalósított szerkezetátalakítás alapján támogatás kifizetése igényelhető. Támogatási kérelmet kizárólag az nyújthat be, aki rendelkezik az MVH által jóváhagyott egyéni tervvel. Kérelmet csak már megvalósított tevékenységre lehet benyújtani.

 

A támogatási kérelmet az előírt mellékletek csatolásával együtt 2016. április 1-je és 2016. július 15-e között kell benyújtani postai úton az MVH Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága részére az alábbi címre: 

 

Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal
Piaci Támogatások és Külkereskedelmi Intézkedések Igazgatósága
1476 Budapest Pf. 407. 

 

Az MVH 21/2016. (III.22.) számú közleménye itt olvasható el.
A csatolt dokumentumok az MVH honlapjáról tölthetőek le.

 

Semmelweis Egyetem hetedik alkalommal hirdeti meg országos borversenyét. A 2010-ben lefektetett hagyományoknak megfelelően a borversennyel az egyetem a tehetséges, minőség iránt elkötelezett fiatal magyar borászoknak kíván megjelenési, megmérettetési lehetőséget biztosítani.

 

Évszázados hagyományokkal rendelkező, nemzetközi hírű tudományos intézményként a Semmelweis Egyetem feladatának érzi a magyar kultúra, és ezen belül a borkultúra, illetve a fiatal magyar borászok támogatását. Az egyetem a borverseny megrendezésével a fiatal magyar borászoknak biztosít bemutatkozási lehetőséget. (A versenyen a 45. életévüket még be nem töltött borászok borai vehetnek részt.) A nevezett borok a „Semmelweis Egyetem Bora” megtisztelő címet nyerhetik el.

 

A nyertes borokat egy éven keresztül, a 2017 tavaszi következő borverseny eredményhirdetéséig az egyetem reprezentációs célokra, elsősorban exkluzív ajándékként használja. A meghirdetett kategóriák nyertesei jogosultak egy éven keresztül a „Semmelweis Egyetem Bora” cím kommunikálására a palackon. (A 2015-ös borversenyről szóló tudósítás és az eseményről készült beszámoló ezen a linken érhető el.)

 

A Semmelweis Egyetem Borát egy, a Wine Flow tanácsadó cég által felügyelt szakmai borverseny keretében, négy kategóriában választják ki. A bírálóbizottságban az egyetem professzorai, minősített borbírák, valamint szakújságírók vesznek részt.

 

A meghirdetett kategóriák:
Rendezvény borok:
– középkategóriájú fehérbor, maximum 2000 Ft/palack polci ár**
– középkategóriájú vörösbor, maximum 2800 Ft/palack polci ár

Reprezentációs borok:
– presztízs fehérbor, maximum 8000 Ft/palack polci ár
– presztízs vörösbor, maximum 12 000 Ft/palack polci ár

 

Egyéb infók:
A bormustrát 2016. április 27-én rendezi meg a Semmelweis Egyetem, az eredményhirdetés és az ünnepélyes díjátadó 2016. május 12-én lesz.

A versenyre a borok (3 palack/bor) beküldési határideje: 2016. március 20. – április 25. 14 óra. A nevezés díjtalan!

A versenyszabályzat és a nevezési lap ide kattintva tölthető le.

A borokat a Semmelweis Egyetem Kommunikációs és Rendezvényszervezési Igazgatóság címére várjuk: 1085 Budapest, Üllői u. 26., I. emelet 107. Az iroda nyitva tartása: hétfő-csütörtök 8.00 – 16.00, péntek 8.00 – 14.00 óra.
 

A kormány a jövedéki adózás szabályainak módosítását tervezi, az egységesítés, az adminisztráció csökkentése és az adóbeszedés hatékonyságának növelése érdekében - írja az Origo.

 

Az új törvény célja első sorban a jövedéki szabályozás egyszerűsítése, egyértelműbbé és átláthatóbbá tétele, a gazdálkodók adminisztrációs terheinek csökkentése, valamint a visszaélések lehetőségének minimalizálása.

 

Az adómódosítás egyik eleme a kisüzemi bortermelő jövedéki kategória bevezetése, ami után a jelenleginél kedvezőbb szabályok között működhet majd a jövőben a mintegy 6500 termelő.

Adria, Bíró kékje, Dunav, Guzai kara és Szuvenir, így nevezték el az öt új csemegeszőlő-fajtát, amelyet a Nyíregyházi Egyetemen nemesítettek. A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) államilag elismert minősítést adott ezen öt fajtának.

 

Vágvölgyi Sándor, a Nyíregyházi Egyetem Agrártudományi és Környezetgazdálkodási Tanszékének vezetője az MTI-nek elmondta, Magyarországon jelenleg néhány kilogramm az egy főre jutó csemegeszőlő-fogyasztás, ennek növeléséhez pedig bővíteni kell a fajtaválasztékot.

 

A most fajtaminősítést kapott új fajták mindegyike bőtermő, és valamilyen kiemelkedő piaci értékkel - például a koraiság, vagy a fürtök esztétikai megjelenése - rendelkezik - mondta a tanszékvezető.

 

Hozzátette, jelenleg is tart az előkészítése az új fajták bevezetésének a kereskedelmi forgalomba.

Nem mindennapi hírről számoltunk be a múlt héten, hiszen  2013-as Szent Donát Meszes olaszrizling tétele bekerült az idén a világ legjobbjának választott, 3 Michelin csillagos Hof van Cleve belga étterembe.

 

A pincészettől ma kaptuk a hírt, hogy nemcsak felkerült a borlapra a Meszes olaszrizling, hanem fix helyet is kapott a héten debütált friss étlapon. Mathieu Vanneste sommelier egy új tengeri sügér fogás mellé keresett megfelelő bort, és a Meszes finom egyensúlya, rétegzettsége és hosszú sós minerális ízei azonnal meggyőzték a szakembert.

 

Az innovatív, csúcsminőségű flamand alapanyagokra építő Hof van Cleve 1994-ben szerezte meg első csillagát és 2005 óta három Michelin csillagos, Gault-Millau pontozás szerint 5 sapka, 19,5/20 pont. A világ egyik legjobb éttereme, a legnevesebb gasztro ranglisták állandó szereplője. A konyhafőnök Peter Goossens a konyha legfontosabb alapanyagait személyesen szerzi be a környékbeli termelőktől. Mindezek mellett maga az étterem is egy flamand majorságban található.

 

 

A világ top éttermeit rangsoroló a WBPS Peter Goossens éttermét a világ legjobbjának választotta 2016-ban.

 

A Meszes 2013 alapanyaga a pincészet közvetlen közelében elterülő, Csopaki Kódex táblával ellátott, organikus művelésű, alacsony tőketerhelésű szőlőről származik. A bor spontán erjeszetéssel, alacsony kénhasználattal készült, kisfahordós és újabban pirogránit kőedényes érlelést kapott

Hosszabb távon drágulni fog a kávé, hiszen a kereslettől elmaradt a kíválat az utóbbi időkben. Magyarországon az év első hónapjában már többet kellett fizetni a kávéért, mint 2015 második felében - közölte az árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt. az MTI-vel.

 

Figyelmeztető jel, hogy a fő kávétermesztő ország, Brazília kivitele lassulni kezdett, a januári szállítások 10,2 százalékkal maradtak el az egy évvel korábbitól, ez a kávéimportőr országok jelenleg még magas készleteinek jelentős csökkenését vetíti előre - jegyezte meg Juhász Gergely, a Conclude Befektetési Zrt. vezérigazgatója. 

 

Globálisan 152,1 millió zsák kávé fogyott 2015-ben, közel 2 millióval több az előző évhez képest. A 143,3 millió zsákos kínálat azonban elmaradt a kereslettől, miközben exportra alig 36 millió zsák jutott - ismertette a nemzetközi kávészövetség, az International Coffee Organization becslését a szakember.

 

Szerinte nincs ok az aggodalomra, mivel a kávéimportőr országok többségének készletei bőségesek, de ha a kínálat tartósan elmarad a kereslettől, az a két éve nem látott alacsony kávéárak emelkedéséhez vezet.

 

Magyarországon ugyanakkor már elkezdődött a drágulás. Míg tavaly decemberig fokozatosan csökkent a kávé ára, addig a 200-250 grammos őrölt kávé csomagjáért a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint februárban már átlagban 664 forintot kellett fizetni, 44 forinttal többet, mint 2015 utolsó hónapjában.

 

Az európai kávékészletek 2015-ben 400 ezerrel, 11,9 millió zsákra, míg az amerikaiak 300 ezerrel, 5,8 millió zsákra emelkedtek.

Mindezek következtében a kávépörkölőknek rövidtávon nem kell aggódniuk a kínálat szűkülésétől - véli a Conclude vezérigazgatója. Különösen azért, mert a vietnami kávéexport 10,1 százalékkal, 2,3 millió zsákra emelkedett, eközben Kolumbia kivitele - az utóbbi háromhavi termésének köszönhetően - szintén magas, 5,3 millió zsákos szinten maradt.

 

Juhász Gergely szerint egyre több jelentés szól arról, hogy az El Nino természeti jelenség által okozott szárazság miatt Vietnam, Indonézia és Kolumbia kávétermesztése is mérséklődhet a következő hónapokban.

 

A világ legnagyobb kávéfogyasztó térségének számító Európai Unió kereslete 2015-ben 42 millió zsák volt, a 28 tagországban 2012 óta évente átlagban mindössze 0,8 százalékkal több élénkítő italra volt igény. Ugyanezen idő alatt az Egyesült Államokban évente 3,2 százalékkal több kávét ittak, tavaly 24,4 millió zsáknyi alapanyagból. Japán kereslete is folyamatosan, évente 2,4 százalékkal növekszik, 2015-re elérte a 7,6 millió zsákot. Összességében az importőr országok kávéfogyasztása 104,9 millió zsák lehetett tavaly.

 

A kávéexportőr országok kereslete már az elmúlt években is dinamikusabban nőtt, és ez a trend 2015-ben folytatódott. A brazilok kávéfogyasztásának éves átlagos növekedése ugyan 0,5 százalékra lassult, de a 20,5 millió zsákos tavalyi szint még így is viszonylag magas. A kávéexportőr országok teljes fogyasztása 2015-ben 47,3 millió zsákra rúgott.

 

Kifejtette: hat megyei főzde közül négy 13 mintával már jelentkezett a versenyre; a jelentkezési határidő péntek este jár le.

 

A megyei önkormányzat azt vállalja, hogy elkészítteti a Békés megye pálinkája címkét, amelyet a győztes főzde egy éven keresztül viselhet az üvegein a kereskedelmi forgalomban. Az önkormányzat vállalja, hogy egy éven keresztül ettől a főzdétől vásárol protokollcélokra pálinkát.    

2015-ben a sarkadi Éden-tó Szeszfőzde Bt. sajmeggy pálinkája viselhette a címet.

 

Bora Imre, a Gyulai Pálinkafesztivál főszervezője elmondta: a korábbi évektől eltérően idén csak a magán- és a bérfőzdéknek hirdették meg a fesztivál pálinkaversenyét, amelyre eddig 332 mintát neveztek be. Kereskedelmi főzdék idén nem versenyeznek, ami alól csak a Békés megyei főzdék a kivételek, és ők is csak a megye pálinkája címért indulhatnak.

 

A benevezett pálinkákat szakmai zsűri értékeli március végén; a győzteseket a fesztivál második napján, szombaton hirdetik ki.

 

A 17. Gyulai Pálinkafesztivált április 15. és 17. között rendezik meg a gyulai Várkertben.

 

A sok folyadék és a gyógyszer megoldást jelenthet, de nem minden tünetre. A másnaposság orvosolására egy igazi, természetes gyógymódot fedeztek fel a kutatók, ami nem más, mint a japán körte. Az ázsiai származású finomságot nyersen vagy gyümölcslé formájában is el lehet fogyasztani. A rendkívül lédús, alacsony kalóriatartalmú gyümölcs elvileg Magyarországon is megteremhet, de leginkább import forrásból származik.

 

Manny Noakes, a kutatás vezetője szerint a gyümölcs az alkohol feldolgozása során használt enzimekre hat - írja az Origo.hu. Fontos azonban, hogy a körtét, illetve annak levét még a dorbézolás előtt kell megenni vagy inni, csak akkor hatásos.

 

Legalábbis rövidtávon, hiszen a melegebb nyarak általában magasabb minőségű borokat jelentenek. Ez annyi következménnyel jár, hogy a szüret időpontja előbbre tolódik az egyes borvidékeken körülbelül két héttel. 

 

Egy kutatás most a szüreti időpontok elemzése alapján feltételezi, hogy az egyre melegebb időjárás még akár jót is tehet a szőlőnek és ezen keresztül a bornak. AZ ötlet Elizabeth Wolkovichnak (Harvard Egyetem Arborétumának ökológiai laborjának vezetője) és Benjamin Cooknak (NASA) köszönhető, akik eredetileg a klímaváltozást akarták tanulmányozni. 

 

Feldolgozás után az adatok azt mutatták, hogy Nyugat-Európa időjárása évszázadokon keresztül stabil volt. Az 1980-as években azonban megindultak a változások, így a melegebb nyaraknak köszönhetően előbbre tolódott a szüret időpontja.

 

Lee Hannah, a Conservation International nevű szervezet ökológusa szerint a borászok világszerte olyan földeket vásárolnak meg, amelyeket eddig túl hűvösnek, ezért alkalmatlannak tartottak szőlőtermesztésre - írja az Origo.hu.