Römerwein, vagy a speyeri borosüveg - így hívják a világ legrégebbi, bontatlanul megmaradt borosüvegét. Akkor leltek rá a ritka kincsre, amikor Németország délnyugati régiójában egy római nemes sírját feltárták, mégpedig 1867-ben. 

 

A másfél literes magnum palackban rejtőző ital feltehetően már csak főként etanolt tartalmaz, annak ellenére, hogy jól látható a gyógynövények maradványa is az érintetlen borban. 

 

A palackot a pfalz-i Speyer Történelmi Múzeumban őrzik. A bor konzerválásában egyébként az is segíthetett, hogy akkoriban előszeretettel alkalmazták adalékanyagként a víz mellett például a mézet is. 

Többségében megfeleltek a rozék a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) legújabb vizsgálatán.
 

Infografikával foglalta össze a Magyarországon felvásárolható szőlők átlagárát az MTI, 2000-től egészen 2016-ig. A felvásárlási átlagár esetében az egység egy kilogrammot jelent, és az említett intervallumban a borszőlő ára 45 és 112 forint között mozgott. A legkevesebbet 2004-ben fizették a gazdáknak, legtöbbet pedig 2013-ban. Azóta egyébként folyamatosan csökken a felvásárolható szőlő ára, tavaly például már csak átlagosan 90 forintot kértek el egy kilóért. 

 

 

A külföldi kiruccanás során gyűjtött vagy vásárolt, bizonytalan eredetű növények, hajtások, magok és termések által könnyedén behozhatunk Magyarországra veszélyes növényi károsítókat. Egy fertőzött növény már egyetlen, tünetmentes hajtásáról is átterjedhet a károsító baktérium a hazai növényállományra – áll a NÉBIH közleményében. 

Sikerrel termesztenek kivit nagyüzemi módszerekkel a Zala megyei Becsehelyen. A legnagyobb magyarországi ültetvény négyhektáros gyümölcsöséből tavaly óta már a hazai üzletekbe is szállítanak – mondta az MTI-nek Miklós Ákos Márton, a családi gazdaság és birtok szakmai vezetője, aki szerint hosszabb távon akár a kevésbé jövedelmező szőlőültetvényeket is kiválthatja az egzotikus gyümölcs.

Magyarország jelentős szőlőfelvásárló pincészeteivel folytatott egyeztetést a Földművelésügyi Minisztérium és a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa. A téma a szőlő értékesítését és vásárlását szabályozó HNT piacszervezési intézkedés gyakorlati kérdései voltak. 

A HNT még július 12-én fogadta el azt az új piacszervezési intézkedéscsomagot, amelynek célja, hogy átlátható és hosszú távon kiszámítható felvásárlási viszonyokat alakítsanak ki. Azoknak a szőlőtermelőknek, borászatoknak és felvásárlóknak, akik 10 tonna feletti mennyiségben állítanak elő vagy vásárolnak fel szőlőt három módon kell az árat meghatározniuk:

 

 

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára kifejtette: „Az agrárkormányzat célja, hogy minden ágazatban biztosítsa a termelők és a feldolgozók közötti megfelelő koordinációt. Mivel a szőlő-bor ágazatnak jól működő a szakmaközi szervezete van, a szőlő- és borpiac szervezése nem kizárólag jogszabályi úton rendezhető. Egyes területeken, így a piacszervezésben is lehetőség van arra, hogy a szakmai önkormányzat tagjaira nézve kötelező intézkedéseket fogadjon el."

"A piacszervezési intézkedéssel a szőlész-borász társadalom a felülről jövő szabályozás helyett maga kezdeményezte a szabályrendszer kialakítását. A rendszerváltozás után keletkezett széttagolt termelési szerkezet a piaci viszonyok átláthatatlanságát eredményezte. Egy-egy évben hol a termelők, hol a pincészetek kerültek évjárati erőfölénybe. A mostani intézkedésekkel hosszú távra szeretnének új irányt szabni a termelésszervezésnek" – mondta Légli Ottó, a HNT elnöke.
 

Megújul a HOLDVÖLGY Meditation bora, amely a továbbiakban kizárólag a történelmi első osztályú mádi Király-dűlő terméséből készül. „Megtaláltuk a fajta és a termőhely tökéletes összhangját” − mondta Gincsai Tamás főborász a most bemutatkozó első dűlőszelektált évjáratról. A 2015-ös évjárat újdonságáról, illetve annak kóstolási lehetőségeiről bővebben IDE kattintva olvashat. 

Program indul a magyar borok hitelességének erősítésére, amely során egy modern eljárás segítségével megalkotják a magyar borok eredetmintázati térképét, ami a borok származási helyét és összetételét mutatja – mondta a földművelésügyi miniszter szerdán Budapesten sajtótájékoztatón.
 
Fazekas Sándor közölte: a program megvalósítása érdekében a Földművelésügyi Minisztérium (FM) stratégiai megállapodást köt a Diagnosticum Zrt.-vel. A megállapodás lényege, hogy a részvénytársaság biztosítja a magyar borok eredetmintázati térképének felrajzolásához szükséges technikai hátteret, és így létrejön egy olyan – matematikai modell számítás alapján elkészített – adatbázis, amely nemzetközileg is hiteles.
 
A program megvalósítására a Diagnosticum Zrt. elnyert mintegy 4 milliárd forintot a Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (Ginop) keretéből. A tárca és a részvénytársaság együttműködésének eredményeként egy éven keresztül a magyar borászatok ingyenesen kapnak lehetőséget olyan analitikai vizsgálatokra, amelyek eddig nem voltak Magyarországon elérhetőek. A miniszter kitért rá: az a tanúsítvány, amelyhez a borászatok hozzájuthatnak ingyenesen – ha részt vesznek a programban – a külföldi és a magyar kereskedők számára az eddiginél nagyobb garanciát jelent a borok származását és minőségét illetően. Ez pedig számottevően javíthatja a magyar borok piaci pozícióját, erősítheti a fogyasztói bizalmat. Egy-egy magyar bor "ujjlenyomata" ugyanis jól láthatóvá válik, ami ellenőrizhető egy adatbázisban is. Ez a program ugyanis kimutatja nemcsak a borok kémiai sajátosságait, hanem például információt ad arról a talajról is, ahol a borkészítéshez használt szőlő termett.
 
Kiss Eliza, az FM kiemelt borászati feladatokért felelős miniszteri biztosa hozzátette: a program végrehajtása már folyik, a labor kialakítása elkezdődött, a gépek telepítése megtörtént, innentől kezdve a borászok jelentkezésére van szükség, hogy részt kívánnak venni a programban.

 

Mészáros Kálmán, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) borászati és alkoholos italok igazgatóság igazgatója arról beszélt az MTI-nek, hogy a mostani eljárás 52 paramétert dolgoz fel, és a különböző technológiákkal készült borokat is fel tudja dolgozni. Így beazonosíthatók maguk a borvidékek és a borvidékeken belül lévő kisebb területek is. Péterfy Ferenc, a Diagnosticum Zrt. elnöke elmondta az MTI-nek, hogy az elnyert uniós forrásból beszerzett új készülékeket egy szerencsi laboratóriumban helyezték üzembe.