A véglegesnek tekintett kóstolási lista szerint a Somló kivételével minden balatoni borrégió mindegyik borvidékéről bemutatkoznak a legutóbbi évjárat rozéborai a március 18-án 17 órakor megrendezésre kerülő 13. Tapolcai Sándor-napi Bormustrán. 

 

A térség legjelentősebb tavaszi borászati szakmai találkozóját 2003-ban indította útjára a Badacsonyi Borbarát Asztaltársaság.

 

A Tamási Áron Városi Művelődési Központban megrendezésre kerülő program a hagyományoknak megfelelően zajlik. A rendezvényt a város polgármestere, Dobó Zoltán nyitja meg.

 

Bevezető előadást dr. Májer János, NAIK Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, a Badacsonyi Kutató Állomás vezetője tartja a 2014-es évjárattal kapcsolatos tapasztalatokról, különös tekintettel a mustra témáját adó rozéborok jellemzőire. 

 

A kóstolás során az adott borok jellemzőit dr. Kállay Miklós, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára, az egyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének vezetője foglalja össze.

Erdélyben, Hargita megyében Székelykeresztúr kisváros Székelyudvarhelytől nem messze található, itt szervezték meg 2015. március 13-án azt a borkóstolót és borversenyt, melynek meghívott vendége Koch Csaba borász, előadóként és borbírálóként is felkérést kapott Szombatfalvi József unitárius lelkésztől és a borverseny szervezőitől. 

 

A Székelykeresztúri Berde Mózes Unitárius Gimnázium dísztermében, a több éves hagyományokon alapuló rendezvényen rendhagyó interaktív borbírálatot kezdeményezett Koch Csaba. A több mint 40 nevezett bort a bírálóbizottsággal párhuzamosan bortermelő közönség is kóstolhatta, majd minden egyes tételnél a bizottság által adott átlagpontot és a bor jellemzőit elmondta a vendégborász. 

 

A közönség soraiban ülő borosgazdák így nem csak boruk pontszámát, hanem szakmai jellemzését is megkapták, hogy tanulhassanak a technológiai és egyéb hiányosságokból, vagy a jó borok esetében a pozitív bírálatot elsajátíthassák. 

 

Székelykeresztúron évszázadok óta folyt kiváló minőségű fehérborok készítése, mely hagyományok megőrzése és újraélesztése nagyon fontos a magyar kultúra fennmaradása érdekében.

Ezt állítják a szakemberek. A magyar bor külpiaci sikerének kulcsáról olvashatnak a WineFlow. hu oldalon, valamint képeket és videót is megtekinthetnek itt a ProWein szakkiállításról.

Világszerte több mint 1300 étteremben népszerűsítik csütörtökön a francia gasztronómiát többfogásos francia vacsora felszolgálásával. Magyarországon tíz étterem csatlakozott a kezdeményezéshez.

 

Az Alain Ducasse francia séf és a francia külügy- és nemzetközi fejlesztési minisztérium által kezdeményezett Gout de/Good France projekthez csatlakozó tíz magyar étterem közül háromnak a séfje a Magyar Bocuse d'Or Akadémia tagja - olvasható a Francia Intézet MTI-hez elküldött tájékoztatójában.

 

Mint írják, 1912-ben Auguste Escoffier francia séfnek jutott eszébe az ötlet, hogy egy időben ugyanazt a francia vacsorát szolgálják fel az egész világon. Akkor több mint 4000 meghívottat láttak vendégül a világ 37 éttermében, Párizstól Bombayig (Mumbai), Londontól Jokohamáig. 

A kezdeményezés sikeres volt, ezért elhatározták, hogy minden évben hasonló vacsorát szerveznek. A terv az első világháború kitörése miatt hiúsult meg.

 

A Gout de/Good France projekt az Escoffier-féle elképzelést viszi tovább. Csütörtökön a séfek szerte a világon hagyományos francia aperitifből, hideg- és meleg előételből, halból, rákból vagy szárnyasból álló menüt kínálnak majd az érdeklődőknek, szabadon vegyítve az egyes nemzetek kulináris hagyományaival.

 

Desszertnek francia sajtot vagy sajtválogatást, csokoládés finomságot, valamint francia borokat és emésztést segítő italt is felszolgálnak.

A magyar fővárosban a Babel Budapest, a Baltazár, a Borssó Bistro és a Pierrot várja francia menüvel az érdeklődőket. Keszthelyen a Bistro Classico és a Molnár, Veszprémben a Chianti Étterem, Balatonszemesen a Kistücsök, Perbálon a Walter Vendéglő, valamint a viszi Chateau Visz is csatlakozott az eseményhez.

 

Több mint tizenöt százalékkal nőhet a kávéfogyasztás közel kétharmadát adó Arabica kávéfajta tőzsdei ára 2016. szeptember végéig amiatt, hogy kereslete immár második éve várhatóan meghaladja a kínálatát - közölte a nemesfém-forgalmazással és árupiaci befektetésekkel foglalkozó Conclude Befektetési Zrt.

 

Az idei, 2015. szeptember 30-áig tartó szezonban 84,6 millió zsák (1 zsák=60 kilogramm) Arabica típusú kávé teremhet, aminél közel 4 millió zsákkal többre lehet igény. Az alacsonyabb kínálat oka egyrészt az, hogy a világ legnagyobb kávétermelőjének számító Brazíliában tavaly kiterjedt szárazság pusztított, emiatt kevesebb kávé termett.  

 

A jelenlegi alacsony kávéárak fő előidézője, hogy Brazília és a szintén jelentős kávétermesztő Kolumbia devizái az idén eddig közel 20 százalékkal leértékelődtek az amerikai dollárral szemben. Bár az időjárás a közelmúltban a kávétermesztés szempontjából kedvezőbbre fordult, nőtt az esős napok száma, de az idei januári szárazság miatt a brazíliai kávék nem tudtak eléggé fejlődni. Az Arabicából az idén október 1-jétől induló új szezonban is 1,4 millió zsákkal kisebb lesz várhatóan a kínálat, mint a kereslet, ennek hatására a kávé fogyasztói ára emelkedésnek indulhat.