A Balaton környékén termő borok saját karakterrel bírnak. Egy borospince előtt ücsörögve összes érzékszervünknek gyönyörűséget szerezhetünk: a borok minősége párosul a táj szépségével, a tó, a szőlőhegyek, a fehér falú présházak és a hegyek lábához húzódó kis falvak látványával. Sok művész és tudós ember adózott egy-egy művel a táj varázsának, és az sem véletlen, hogy Badacsony borát az „istenek nektárjának” nevezték.

Badacsony, a „bazaltkúpok csodaországában” található, ami egy a világon egyedülálló adottságokkal rendelkező terroir. Ha valaki „badacsonyit” iszik, akkor a poharában élvezi a Balaton vizének csillogását, a tanúhegyek sós ízvilágát, a bazalt ásványainak savgerincén feszülő keserűmandulás olaszrizlinget vagy a borvidék egyedi fajtáinak, a kéknyelűnek, a Rózsakőnek és a Budai Zöldnek a huncutságát.

Földrajzi behatárolás

Badacsony borvidéke 1400 hektár termőterületet ölel fel. Ez az egyik legkisebb borvidékünk. 

Fotó: Borkollégium - Bortankönyv 1.

Fekvés, klíma

A Balaton északi partján elterülő Tapolcai-medence sajátos tájképét a lepusztult bazaltkúpok határozzák meg. A szőlőültetvények a tanúhegyek – Badacsony, Csobánc, Szent György-hegy, Ábrahámhegy, Örsi-hegy és Szigliget – lejtőin helyezkednek el. A régiót északról a Bakony, délről a Balaton természetes határai védik. E kettős védelmi vonal a terület kontinentális éghajlatát szubmediterrán jellegűvé teszi, az országban itt található az egyik legkiegyenlítettebb időjárás. A Balaton víztömegének moderáló hatása, a bazaltkúpok hőtárolása, és a hegyoldalra visszasugárzó víztükör szintén az átlagosnál magasabb sugárzást eredményez. A víz melege a hirtelen betörő hideg levegő hatását átmenetileg mérsékelni tudja, nyáron pedig a meleg éjszakákon légjárással segíti az áthevült szőlőnövényt a borban oly fontos savak megtartásában. Ez a kettőség adja a lehetőséget, a nagyon kedvezőtlen évjáratokban is biztosított a magas mustfok gazdag íz- és zamatvilággal.

Különösen a déli, délnyugati lejtők napfényes, védett területein alakul ki kedvező mikroklíma a szőlő számára. A nagy víztömeg meggátolja a hőmérsékleti szélsőségek kialakulását, valamint biztosítja a levegő magasabb páratartalmát.

Talaj

Alapkőzete a bazalt, amelyre a Pannon-tenger selyem tapintású mikroszemcsés homok- és agyagrétege rakódott felszíni takaróként. Az évezredek „munkáját” barna erdőtalaj takarja. A bazalthatás vita nélkül alapvető alkotóeleme az itteni borminőségnek és borstílusnak. A bazaltból felszabadult kalcium, kálium és magnézium, és a megannyi mikroelem adja a borok mineralitását, az ásványi anyagok koncentráltsága azok sós ízvilágában mutatja meg magát, mindez Badacsony összetéveszthetetlen védjegye. A homokos, agyagos altalaj a lekerekedett, elegáns, lágyabb savakért felel – jellemzően a hegy lábánál. A hegy csúcsa felé haladva mindinkább a bazalt és a bazalttufa törmelék válik uralkodóvá, fekete nyiroktalaj keveredésével. Az eredménye egy rendkívüli „ásványbomba” robosztus, markáns savakkal.

Jellemző szőlőfajták

A 16 települést összefogó borvidék rendkívül gazdag és egyedi fajtaösszetétellel bír. A 23 nyilvántartott szőlőfajta közül Badacsony az otthona a budai zöldnek, a kéknyelűnek, a nektárnak, a rózsakőnek, a vulcanusnak, a zefirnek, a zenitnek, a zervinnek és a zeusznak. A vezető szőlőfajtája, az olaszrizling megközelítőleg 600 hektáron terem, ezt követi a szürkebarát 200 hektár termőterülettel. A kizárólagosan a borvidékhez köthető, így talán legismertebb fajta, a kéknyelű is eléri a 40 hektáros ültevényméretet. A kékszőlők sorában a francia eredetűek közül elsősorban a cabernet sauvignon, a merlot, a syrah, míg a burgenlandiak közül a kékfrankos és a zweigelt említhető.

Az olaszrizling a legelterjedtebb, a belőle készült bor lágy, savai visszafogottak, zamata keserű mandulára emlékeztet. Jó évjáratban aszúsodott szemek is lehetnek a fürtön. A borvidék leghíresebb fajtája a szürkebarát, bora zamatos, tüzes, harmonikusan gömbölyű, magas alkoholtartalmú ezen a területen. A kéknyelű jó minőségű, de keveset terem, mert nehezen termékenyül. Diszkrét, fűszeres bukéval, nemes eleganciával bír.

Az olaszrizling mellett a másik badacsonyi zászlósbor a már említett kéknyelű. Eredete nem ismert, származási helyként Észak-Olaszország is felmerült, mindazonáltal a szakma többnyire a Kárpát-medencéhez köti. Fénykorát a reformkorban élte, ekkor állítólag a császári udvar is rendszeresen fogyasztotta. Az 1930-as években a Gundel borlapján is megtaláljuk, de az 1939-es New York-i világkiállításon is vendégszerepelt. A nagyüzemi stratégiában tulajdonságai miatt nem preferálták.

A kéknyelű „nőiesen szeszélyes”, ugyanis csak női virágzatot hoz, önmagában képtelen szaporodni. Beporzásához a kéknyelű tőkék mellé más fajtákat, főképp budai zöldet vagy rózsakövet – a kéknyelű és a budai keresztezésével előállított hibridet – telepítenek. Ezeket a „kisegítő” fajtákat gyakran a kéknyelű sorok közé telepítették, és sokszor együtt is szüretelték őket, bár az említett szőlők aránya nem haladja meg a 10-15%-ot. A kéknyelű beporzása mellett mindkét porzó szőlőfajta borát önálló fajtaborként is palackozzák. Korábban a kéknyelű termesztését – a bonyolultabb eljárás okán – úri passziónak tartották, „dzsentri szőlőnek” csúfolták, mivel a fajta olyan keveset és kiszámíthatatlanul termett, hogy sokan nem tartották kifizetődőnek. Érthető, hiszen az állandó, stabil, biztos hozam volt az elsődleges követelmény a megélhetéshez, márpedig a kéknyelű kizárólag vulkáni talajon érzi jól magát, nem terhelhető, mennyiségre nem kényszeríthető. A fürtök nagyon ritkák és egyenlőtlen méretű bogyókból áll. Ezt nevezzük „madárkás fürtnek”. Bora kifejezetten jól érlelhető, ízében fűszeres, de nem túl intenzív.

Badacsony további jelentős hegylakója a szürkebarát. A bazaltban domináns otthon a szürkebarát minden jó tulajdonságát szépen villantja fel. Napjainkban mind gyakrabban nemzetközi nevén, vagyis pinot grigio-ként emlegetik, utalva a reduktív technológiára. A hordós érlelés és a késői szüret azonban kiválóan koncentrált, egyedi ízvilágot is képes kihozni belőle. A fajta francia eredetű, a burgundiai pinot család oszlopos tagja, nagy valószínűséggel a pinot noir mutáns klónja. „Kolléganője”, a Magyarországon kevésbé ismert pinot blanc, méltán népszerű az Újvilágban.

Fontosabb borászatok

SIke Balázs Pincéje

Pátzay Birtok

Laposa Borbirtok

Jelentősebb települések, látnivalók

A jellegzetes alakú Badacsony-hegy 438 m magas. Az i.e. III. és II. században több kelta település volt ezen a területen. A legtöbb lelet a római korból származik. A badacsonyi présházakat gyakran római épületek falmaradványaira építették. Sírok, szobrok, kőkoporsók, oltárok és más emlékek is előkerültek (pl. Victoria istennő bronzszobra).

• Ábrahámhegy

A Balaton északi partján, a Badacsonytól keletre, Révfülöptől 5km-re található. Az első írott feljegyzés 1082-ből származik, ebben a község Ábram néven szerepel. II. Endre királysága alatt királyi udvarnokok birtokolták, de kedvenc helye volt a rómaiaknak is, utóbbit számtalan régészeti lelet is igazolja. Számos forrás található a településen.

• Badacsonytomaj

A Badacsonytól keletre fekvő település, ami Alsó- és Felsőtomaj egyesüléséből jött létre. Egykor Eszterházy birtok volt. Építészeti emlékei Szegedi Róza présháza, a Kisfaludy ház, a Malatinszky-kúria, a népies barokk présház és pince 1798-ból, a kéttornyú bazalt templom 1932-ből, a barokk és klasszicista épületek valamint Szőlészeti és Borászati Múzeum.

• Badacsonytördemic

A Badacsony északi lábánál fekvő csendes kis település. Középkori templomát 1297-ben említik először. Található itt egy barokk plébániaépület, melyet a XVIII. században építettek újjá, valamint egy 1852-ben épült présház.

• Balatonrendes

Badacsony és Révfülöp között helyezkedik el. A község a római kortól bizonyítottan lakott volt. A Tepécs-hegyi kőbánya felé vezető út jobb oldalán római kori villák maradványai találhatók. A honfoglalás után Balatonrendes a fejedelmi törzs szállás-birtoka volt. Balatonrendes első írásos említése 1328-ból való. Az egyik legkisebb vízparti település.

• Balatonszepezd

A Balaton partján, a Badacsonytól keletre található. A XIII. században királyi udvarnokok lakták, később helyi nemesek, a veszprémi püspökség, a somogyvári bencés apátság birtoka volt. A török támadások miatt sokat szenvedett lakosságot németekkel, telepesekkel egészítették ki a XVIII. század közepén. A Római Katolikus templom - a környék egyetlen fogadalmi temploma - a XIII. században épült román stílusban. Fehér tornya mutatta sokáig a régi halászoknak, ma pedig a vitorlázóknak a hazavezető utat. A XVIII. század végén késői barokk stílusban épült református és evangélikus templomok a falu központjában, egy kedves kis köztér szélén állnak egymással szemben.

• Gyulakeszi

A 375 m magas Csobánc-hegy nyugati oldalán fekszik. A hegy tetején álló várat, amely az Észak-Dunántúli végvárrendszer tagja volt, 1255-ben említik először. Ellenállt a törökök ostromának és később 1707-ben a császári csapatoknak. A szatmári béke megkötése után azonban lerombolták. Gyulakeszi területe 1687 óta az Esterházy-család tulajdona volt. A vár romjait 1953-ban tárták fel.

• Hegymagas

A község a Szent György-hegy nyugati lábánál fekvő középkori település. Két templomát 1274-ben említik először, később a törökök feldúlták. A Lengyel család kápolnája, a Tarányi présház, valamint több présház a XVIII. századból való.

• Káptalantóti

Tapolcától 6 km-re helyezkedik el. A községet a páratlanul szép Tapolcai-medence szélén a Szentgyörgy-hegy, a Csobánc, a Gulács és a Tóti-hegy koszorúzza. Közelében, Kékkút községben, utóvulkáni működés eredményeként savanyúvizes forrás fakad. A káptalan előnév arra utal, hogy a faluban birtoka volt a győri káptalannak. A tóti utónév a szlovák, szlovén, horvát értelemben is használt tót népnévből származik.

• Kisapáti

A Szent György-hegy keleti oldalában fekvő község. A bazalttörmelék-lejtőn kitűnő talajon teremnek a Szent György-hegy híres szőlőtőkéi, első sorban a rizling, az ezerjó és a szürkebarát. A Kis- előtagot Monostorapátitól való megkülönböztetésül kapta, az Apáti jelző pedig a pannonhalmi apátság tulajdonára utal.

• Kővágóörs

A Káli-medence legnagyobb, a római kortól lakott települése. Először 1351-ben említik. Egykor határában volt a törökök által elpusztított Kisörs (templomának maradványai még állnak), valamint Ecsér, ahol XII. századi templomromot tártak fel. XVIII-XIX. századi épületeinek köszönhetően a környék egyik legszebb faluja. Evangélikus temploma valószínűleg középkori eredetű.

• Nemesgulács

A település nevét a tájat uraló 393 méter magas bazalthegyről, Gulácstól kapta, amit cukorsüvegnek is neveznek. A Gulács szó az ómagyar Gula névből ered. A XV. században a törökök lerombolták a falut, újratelepítése azután kezdődött meg, hogy 1715-ben telepeseket hívtak a faluba. A község új temploma 1725-ben épült fel a régi romos templom helyén. A klasszicista stílusú templom 1845-1850-ig épült.

• Raposka

A Szent György-hegy nyugati lábánál, a Tapolcai medencében fekvő kis település.

• Révfülöp

A 274 méter magas Fülöp hegy lábánál található. Az évezredek óta lakott terület révátkelőjét már a XI. században említik a források, a település neve pedig a tihanyi bencés apátság Pilip nevű preadiumaként, azaz uradalmi majorjaként 1211-ben jelenik meg először. A település XIX. századtól használt mai neve a Pilip, azaz Fülöp személynévből és a koraközépkori révátkelőből ered. Az 1540-es években a törökök nagy pusztítást végeztek a környéken. A XVIII. század elejére a tihanyi apátság mellett új nagy- és kisbirtokosok tűntek fel, s Révfülöp ismét benépesült.

• Salföld

Salföld honfoglaláskori település a Káli-medencében, három kilométerre a Balatontól. A középkori pálos kolostor romjai az erdő közepén találhatók, az oklevelek először 1263-ban említik. A török időkben a település és a kolostor is elnéptelenedett. A hajdani templom falai jórészt még állnak. A község határában kezdődő 12 km hosszú Kőtenger maradványai ma is láthatók.

• Szigliget

Szigliget a Badacsony és Keszthely között található félszigeten fekszik, körülötte vulkanikus dombok sokasága foglal helyet. A Szigligeti várat 1262-ben építtette a Pannonhalmi Apátság, de a Rákóczi-szabadságharc bukása után lerombolták. A XIII. század első felében épült az avasi templom. A környéken bronzkori temetőt, kelta sírt, valamint római épületromokat tártak fel. A volt Esterházy kastély 15 hektáros parkja botanikai gyűjtemény.

• Tapolca

A város a róla elnevezett medence közepén, ősi közlekedési utak csomópontjában, a síkságból kiemelkedő alacsony hátságon fekszik. Az új kőkor óta lakott hely. Először 1182-ben említik írásban, Topulza néven. Szláv eredetű nevét valószínűleg az itt fakadó melegvizű forrásokról kapta. A város kórháza alatt található Tavasbarlang klímája kiválóan alkalmas légzőszervi megbetegedések gyógyítására.