A Kunsági borvidék nem az egész Kunságot foglalja magában, hanem csak a történelmi Kiskunság vidékét. A borvidék legnagyobb része a Duna-Tisza közén található, csak Tiszaföldvár térségében nyúlik át a Tiszántúlra. A borvidék a homoki borok országa, ugyanis a terület többségét a homok számos változata uralja: vannak világos, humuszban igen szegény futóhomokos területek, de vannak humuszban és tápanyagban gazdagabb, szelíd és lösszel keveredett, sötétebb homoktalajok, valamint tiszai eredetű, savanyú homoktalajok is.

Történelmi vonatkozások
A mohácsi vész előtti időkből nem találni utalást arra, hogy a Kiskunság és a Nagykunság területén lett volna szőlőtermesztés. A filoxéra pusztítása után felértékelődtek az immunis homokterületek, a veszélyes kártevő ugyanis itt nem tudott megélni.

 

A XIX. század végére a borvidék szőlőterülete megsokszorozódott. A 1960-as években végrehajtott második rekonstrukció során tovább nőtt a szőlőterület, de ekkor még a hagyományos, zömmel egyszerű tömegbort adó fajták telepítése dominált. A 70-es évektől azonban már a minőségi fajták kerültek előtérbe a nagyüzemi ültetvényeken és a kisgazdaságokban is. Nagy területen létesítettek ültetvényeket a pezsgőalapbor termeléséhez is.

 

Földrajzi behatárolás

 

A borvidék részei a szűkebb értelemben vett kiskunsági homokvonulat, a Pesti-síkság déli része, a Solti-síkság, a Csepel-sziget és a Jászsági-löszhátak. A tengerszint feletti magasság mindenhol alacsonyabb 150 méternél, a szintkülönbség alig 10-20 méter változást mutat. A 65 ezer hektár Magyarországon szőlővel telepített területből 21 ezer hektár a Kunsági borvidékhez tartozik, ennek 75%-án fehérbor szőlő terem. A 22 borvidék listájában méretét tekintve abszolút első. 

 

 

Az Alföld középső részének éghajlata a szőlő tenyészidőszakában változatos és szélsőséges. Kontinentális klíma, azaz forró, napsütéses nyár és hideg, száraz tél jellemzi. Nagy a hőösszeg, magas a napfényes órák száma és alacsony a csapadék mennyisége. Az aszályos nyarak, a fagyos hideg telek, a tavaszi és őszi fagyok is elég gyakoriak. Ez az egyik fagyveszélynek legjobban kitett borvidékünk. A forró napokon gyakori a szőlőtőkék napperzselése. A vegetációs időszakban (július-augusztus) gyakoriak a hőségnapok.

 

 

A borvidék földtani viszonyai változatosak, de kevésbé összetettek. Talajai közt többnyire meszes homok, alárendelten löszvályog, mezőségi és réti talajok fordulnak elő. A kötött vályog- és agyagtalajt helyenként lepelszerűen fedi a vékony homokréteg. Bár az alföldi borokat sokszor összefoglalóan „homoki borokként” emelgetik, nem minden alföldi szőlő terem homokon. A szélhordta futóhomokból álló dűnék mellett humuszos homoktalajokat is találunk, a lösszel kevert homoktalajokon pedig feketeföld is kialakulhat. A homok fajhője alacsony, ezért a nyári forróságban hamar fölmelegszik, világos színe a napsugárzást jobban visszaveri, ami segíti a szőlő érését is. A 75%-ot meghaladó kvarctartalma okán nem tud megtelepedni benne a filoxéra. A talajfelszíni forróság az egyik oka a homoktalajokon termett borok savszegénységének. A Duna- és Tisza-menti ártereknél magasabban elterülő szőlők a folyami hordalékon kialakult csernozjom jellegű talajon nőnek. A Jászsági-löszháton és a Monori-dombokon barna erdei talajokat és humuszos, vályogos homoktalajokat találunk. A borvidéknek déli, a Bácska területére eső részén megjelenik a löszös talaj, a nyugati peremén pedig megtaláljuk a Duna árterének iszapját is.

Jellemző szőlőfajták

A mindennapok borait különböző szőlőfajták igen gazdag palettájából állítják elő. Általában könnyűek, savakban lágyak, zamatanyagokban szegényebbek, nem olyan testesek, mint a domb- és hegyvidéki területek borai, viszonylag gyorsan öregednek, többnyire egyszerűbb karakterű borok. A vidék fehérborai a talajnak megfelelően általában savszegények, nem túl gazdagok alkoholban sem.

Az itteni vörösborok savai nem bántóak, könnyen ihatók, barátságosak. 64 regisztrált szőlőfajtával foglalkoznak, amiből az alábbi tíz foglalja el a teljes szőlőterület kétharmadát: arany sárfehér, Zala gyöngye, ezerjó, cserszegi fűszeres, Müller-Thurgau (rizlingszilváni), kövidinka, kunleány, olaszrizling, kékfrankos, (kiskőrösi) kadarka. A borvidék már hosszú ideje eredetvédelem alá eső bora az Izsáki Arany Sárfehér. Palackozott borként az utóbbi néhány évben találkozunk vele az üzletekben, korábban magas savtartalma miatt jelentős mennyiségben a pezsgőgyártásban hasznosították.

Az alföldi – keceli – kadarkát a 20. század második felében készítették először. Késői szüretelésből származó, kis tételben palackozott, félszáraz vörösborként vált kedveltté. Az alföldi kadarkák savtartalma, ezen belül borkősavtartalma viszonylag alacsony, akárcsak a tannintartalma, míg az alkoholtartalma általában a többi kékszőlő átlaga fölött van. Kadarkából készítették a régen oly kedvelt kastélyos, vagy közismert nevén a siller borokat.

Fontosabb borászatok

 

Akasztó
A római katolikus templom tornya gótikus eredetű.

Bugac
A Kiskunsági Nemzeti Park része. A természeti értékek mellett a híres magyar szürkemarha, a rackajuh valamint a mangalica tartásának mikéntjébe is betekintést nyerhetnek az idelátogatók. A pásztorkodás emlékeit múzeum őrzi.

Cegléd
Református temploma Hild József tervei alapján épült a XIX. században. Szintén ebből az időből való a római katolikus templom, előtte késő barokk Szentháromság szobor áll.

Cserkeszőlő
Jódos-brómos gyógyvize mozgásszervi megbetegedésekre kiváló.

Fülöpháza
A község határában található a Kiskunsági Nemzeti Park egyik területe.

Fülöpszállás
A barokk református templom 1758-1761 között épült. A Kiskunsági Nemzeti Park részei a község határában található, gazdag madárvilággal rendelkező szikes tavak.

Harta (Hartau)
A XVIII. századtól német nemzetiségű falu. Híresek kézzel festett bútorai.

Izsák
A községtől nyugatra fekszik a Kolon-tó, hazánk egyik legnagyobb mocsara, ami a Kiskunsági Nemzeti Park része. A védett lápréteken, mocsárréteken és láperdőkön ritka halak, hüllők és madarak élnek.

Jászberény
Az 1472-ben épült ferences templomot a XVIII. század második felében átalakították. Római katolikus temploma barokk stílusú.

Kecel
A fürdőtelep vize 42 ºC-os jódos-brómos hévíz.

Kecskemét
1368-ban egy oklevél már városként említi. A XV. századtól főként a mezőgazdasággal összefüggő iparágak jellemezték. 1870-től indult meg a homoki kertészkedés és szőlőkultúra. Itt született Kodály Zoltán.

A zsinagógát 1864-1871 között építették. A "Cifrapalota" magyaros szecessziós stílus egyik legjelesebb képviselője. A Városháza épületét (1893-1896) Lechner Ödön és Pártos Gyula építette, dísztermét Székely Bertalan freskói díszítik. A volt ferences templomot a XIII-XIV. század fordulóján építették. Az épülethez tartozó XVII. századi barokk kolostorban működik a Kodály Intézet. Az 1832-1834 között épült Katona József Színház előtt 1742-ből származó barokk Szentháromság-szobor áll.

Kiskőrös
Petőfi Sándor szülőházában emlékmúzeum található. A XVIII. században szlovákok települtek ide, hagyományaikat tájház mutatja be. A városban 56 ºC-os konyhasós, jódos-brómos hévizű gyógyfürdő is működik.

Kiskunfélegyháza
A régi Félegyházát a XIII. század közepén betelepült kunok alapították, a mai várostól északkeletre eső területen. A városi fürdő épületét, melyet 47 ºC-os hévíz táplál, a század elején építették. A Szent István-templom 1872 és 1880 között épült neoreneszánsz stílusban. A majolika díszítésu szecessziós Városháza 1912-ben készült el. 1753-ban épült a Kiskun Múzeum épülete, ma régészeti, helytörténeti és néprajzi gyűjteménynek ad otthont. Kiskunfélegyházán található Móra Ferenc szülőháza is.

Kiskunhalas
A világhírű halasi csipke története 1902-re nyúlik vissza. Az itt készített csipkék a brüsszeli világversenyen aranyérmet nyertek. Ipari műemléke a működőképes szélmalom. Termálvizes fürdője 49 ºC-os.

Kunszentmiklós
A református templom késő barokk (1792), a Városháza (1826) és a Tóth-kúria klasszicista stílusban épült. 1971-ben a régészek avar fejedelmi sírt találtak.

Lajosmizse
A községben tanyamúzeum található.

Ráckeve
A késő gótikus görögkeleti szerb templom a XV. század végén épült. A Savoyai kastély és a római katolikus templom XVIII. századi.

Solt
Temetőjében faragott fejfák, szőlőhegyén régi pincék láthatók. Fontos dunai átkelőhely.

Soltszentimre
XV. századi gótikus templom romjai láthatók a faluban.

Szabadszállás
A református templom 1728-ban épült.

Szigetújfalu
A római katolikus templom 1770-ben épült.

Tiszaföldvár-Homok
A község fürdőjének gyógyvize jódos. Nevezetessége a Tiszazugi Tájmúzeum.