Ha megkérdezzük az utca – bort szerető – emberét, milyen gyakran fogyaszt móri bort, a válasz lehangoló. Ha azonban azt kérdezzük, hol terem a legjobb ezerjó, akkor egyértelmű a válasz: a móri borvidéken!
 

Két hegység, a Vértes és a Bakony között húzódik meg a festői szépségű Móri árok. A honfoglaláskor már lakott település volt a mai Mór helyén, utóbb ide telepedett le Árpád törzse. 1327-ben Károly Róbert a települést Csókakő várához csatolta, ami a Csák nemzetségbeli Csák Péter és Csák István birtokában volt.

A XIV. századi iratok már rendszeresen említik a szőlőt, Mór község nevével pedig a XV. századtól találkozni. A kódexek tanúsága szerint a vidék szőlőkultúrája a XVI. századig szépen fejlődött, ezt a folyamatot a török hódoltság akasztotta meg. A felvonuló csapatok pusztításai miatt a vidék csaknem elnéptelenedett.

A XVIII. században újabb gazdasági fellendülés következett be, valószínűleg ekkor találkozott és forrott össze a borvidék és az ezerjó története. A török hódoltság alatt megtizedelt lakossághoz német telepesek csatlakoztak. Ekkor telepedtek le Móron a Kapucinusok is, akik a környék legjobb szőlőművelői lettek.

A múlt században a borvidék jelentősége egyre növekedett. Volt időszak, amikor a nagy külföldi kereslet folytán a tokaji borok után a móri borokat vásárolták a legmagasabb áron. A homokkal kevert lösz és a homok talajokon a filoxéra kevesebb gondot okozott, mint a kötöttebb talajú borvidékeken.

1901-ben kérvényezte Mór község képviselőtestülete, hogy "Mór és vidéke, mint önálló borvidék szerepelhessék", mert addig a Neszmélyi borvidékhez tartozott.

 

Földrajzi behatárolás

 

A móri borvidék a Vértes és a Bakony-hegység között húzódó Móri-árok területén fekszik. Kavicssapkás tanúhegyek, hosszanti, széles dombhátak, lankás hegylábak jellemzik. Klímája hűvösebb és csapadékosabb az országos átlagnál.

 

 

 

 

Az állandó légmozgás irányát a Vértes és a Bakony vonulatai határozzák meg, ami nagyban segíti a borász munkáját a gombabetegségek elleni küzdelemben. A mindössze szűk 600 hektrányi borvidék talajtípusa a karsztos lösz, a mészkőtörmelék, az oligocén földtörténeti korból származó homok, az agyagbemosódásos barna erdőtalaj és a barnaföld.

 

 

A borvidék talaja változatos, a lösz, az erdőtalaj és a homok is megjelenik. Klímája kedvező, bár hűvösebb az átlagnál. Enyhe a tél és sok a légmozgás, utóbbi megakadályozza a betegségek kialakulását. A nap sugarai nyáron a szőlők nagy részét egész nap érik. A hegyek, dombok déli, délnyugati oldalain a kedvező mezo- és mikroklíma jó termőhelyi viszonyokat alakít ki.

 

A móri borok kemények, alkoholban gazdagok, szépsavúak, lassan öregednek. A fehér fajták aránya eléri a 96%-ot. A vidék jellemző fajtája az ezerjó, amit Erdélyben fehér bakatorként tartanak számon. Ezt a chardonnay és a tramini követi, de találkozni még a királyleánykával, a rajnai rizlinggel és az ezerfürtűvel is. Az ezerjó korai érésű – a globális felmelegedés miatt ez mind előbbre tolódik – bőtermő fajta. Érzékeny a fagyra, a kevéssé széljárta területeket rothadással „bosszulja meg”. Mindez markáns savakkal, fanyar ízekkel és az átlagosnál magasabb alkohollal párosul. Ez az oka annak, hogy az itteni borászok nagy része a korai biztonsági szüretet részesíti előnyben, amikor még kevesebb a szőlőszemben a cukortartalom, ami viszont agresszív savakkal társul. A megfelelő időben végzett szüret eredménye ezzel szemben egy elegáns savszerkezetű, karakteres, élénk bor, ami jól iskolázható félszáraz, félédes és akár aszúbor formában is.

Fontosabb borászatok

Jelentősebb települések, látnivalók
Csákberény, Csókakő, Mór, Pusztavám, Söréd, Zámoly településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei.

Csókakő
A község fölötti várat valószínűleg a tatárjárás után építették. Az 1800-as években indult pusztulásnak.

Mór
A múlt században eklektikus stílusban átalakított kapucinus templomot a XVIII. század elején, a Lamberg kastélyt és a Láncos kastélyt ugyanennek a századnak a második felében építették. Figyelemre méltó még a két barokk szobor, az egyik Nepomuki Szent Jánost, a másik Szent Sebestyént ábrázolja. A városban és az azt körülvevő szőlőkben sok népi építészeti emlék található.

Zámoly
Árpád-kori falu. A temetőben XIII. századi templomrom található. A római katolikus templom klasszicista, a református késő barokk stílusú.