Neszmély a mintegy 1000 hektáros méretével a legkisebb borvidékeink közé sorolható. A kevesebb azonban néha több, ahogy a mondás is tartja: Neszmély a magyar „csavarzárasok” forgalmánál piacvezető, ráadásul több évtizede az angol fogyasztó is küzd a borvidék nevének helyes kiejtésével.
 

 

A borvidék területén már a római korban is termesztettek szőlőt, ám a török hódoltságot a lakosság mellett az ültetvények is megsínylették. A XVIII. század végére azonban Neszmély és környéke ismét jelentős termőhellyé vált. Az itteni borok magas savtartalmuknak köszönhetően a hosszabb szállítást is jól viselték, így jelentős mennyiségben szállítottak Neszmélyről külföldre.

A XIX. század végén az egész országot sújtó filoxérajárvány itt is komoly károkat okozott, utána a fajtaszerkezet megváltozott. A II. világháborút követően a terület 1959-ben elvesztette borvidék rangját, amelyet – az új telepítéseknek köszönhetően – 1977-ben szerzett vissza.

A Dunára néző neszmélyi szőlőhegyeken termő borról már Széchenyi István is elismerően írt, de nem csak ő kedvelte az itteni bor kellemesen savanykás ízét. Az Esterházy család Csákvári Uradalmának híres ászári mintaszőlészete és pincészete is hozzájárult ahhoz, hogy a vidék a XIX. század második felében nemzetközi ismertségre tett szert.

 

Földrajzi behatárolás

 

A neszmélyi borvidéken a szőlőterületek jelentős része a Gerecse nyugati részén található, északról a Duna, nyugatról a Kisalföld határolja.

 

 

 

 

 

A Duna egyedi mikroklímát biztosít, a visszaverődő napsugarak – legfőképp délután – hatékonyan segítik a szőlő érését. A dombvidéki jelleg egy mérsékelten nedves, és a magyarországi átlaghoz mérten hűvösebb időjárással párosul, ami kedvez az illatokban és aromaanyagokban gazdag borok készítésének. A borvidék jellemző talajszerkezete márga alapon barna erdőtalaj, a keleti területeken lösz, dolomit homokkő és mészkő is megtalálható. A Móri-árokban való elhelyezkedése állandó és intenzív széljárást biztosít, ami miatt errefelé ritkák a gombabetegségek.

Jellemző szőlőfajták
 

A neszmélyi borok stílusa – hasonlóan Pannonhalmához – a nemzetközi ízlést követi. Bárki által könnyen fogyasztható, acéltartályban hűtött erjesztéssel, jellemzően illatos fajtákból készült borok találhatók itt. Ezek a relatíve gyorsan és alacsonyabb költséggel készült borok nem rejtenek nagy potenciált, komplexitást, nem mutatják be az aromavilág bonyolult képletrendszerét. Feladatuk, hogy az adott pillanatban friss, üde, frissítő élménnyel ajándékozzanak meg bennünket. E stratégiai irányvonalat Neszmély klímája és talaja is erősíti, emiatt is a fehér fajták vannak túlsúlyban a kékszőlővel szemben. A borvidék aromatikus fajtái az Irsai Olivér, a cserszegi fűszeres, a királyleányka, a fűszeres tramini, a sauvignon blanc, a neutrális oldalt a szürkebarát, a chardonnay és az olaszrizling képviseli.

A felsorolásban külön szót érdemel a királyleányka, ami egy viszonylag ritka fajta, Neszmély mellett nagyobb mennyiségben még Pannonhalmán és Balatonbogláron található. A királyleányka az erdélyi leányka és a kövérszőlő természetes hibridje, elnevezése egy erdélyi falu, Magyarkirályfalva nevéhez kötődik. A helyiek állítólag nem tudtak az egyháznak az esketésért és a keresztelésért fizetni, cserébe szőlővenyigét ültettek a templom kertjébe. A faluban sok leány született, s azt találták ki, hogy akinek a születésére a legtöbb szőlővessző érkezik, annak a nevét nevet kapja a fajta.

Ebből végül az egész falut megmozgató vita kerekedett, amit a pap azzal zárt le, hogy javasolta, legyen a fajta neve leányka, kiegészítve azt a falu nevével. Így született a legenda szerint a királyleányka név. A fajta finoman mézes, muskotályos illatú, emellett a virágok, a liliom, a viola, a jázmin, a kökörcsin a jellemző illatok, de számos estben a teraszi virágládák kedves, színes virága, a petúnia is megjelenik. A tavaszi rét mellett egy kisebb „gyümölcsöskosár” is található a poharunkban: zöldalma, körte, sárgadinnye, papaya, egres.
 

Fontosabb borászatok

 

A borvidék zászlóshajója a Hilltop Neszmély pincészet a rendszerváltás óta meghatározó szerepet tölt be a magyar és nemzetközi (legfőképp angol) szupermarketek polcain. A rendszerváltás idején a külföldi sajtóban – többek között Angliában – nagy figyelem irányult Magyarországra, mint a vasfüggöny lebontójára és a két német állam újraegyesítésének katalizátorára. A Hilltop alapítói – kihasználva az ingyen reklámot – keresni kezdték a külföldi piaci lehetőségeket a magyar borok számára. Így hozták el az angol vevőket többek között a móri állami gazdaságba is, ahol abban az időben Kamocsay Ákos, a Hilltop jelenlegi főborásza dolgozott.

 

A borászat létrejöttéről és a kezdetekről Kamocsay Ákos így mesélt: „A Hilltop későbbi alapítói számára kézenfekvő megoldás lett volna Móron maradni, de az akkori gazdasági és piaci környezet ezt nem tette lehetővé. Végül Neszmély mellett döntöttünk, ahol az egykori TSZ pincében, tízezer liternyi fémtartállyal és 110 hektár rossz fajtaösszetételű, elöregedett ültetésű szőlővel vágtunk neki a nagy kalandnak. 1993 decemberében sikerült megvásárolnunk a pincét, ezt követően tavasszal megindultak az építkezések.” A Hilltop Neszmély Zrt. a kezdetekkor Interconsult néven működött. A névváltással kapcsolatban a főborász elmondta: „A borászat festői elhelyezkedése miatt egyik brit vevőnk javasolta házi bormárkájának nevéül a Hilltopot. Ennek nyomán született a Hilltop cégnév ötlete.”
A korábban elmondottak alátámasztják, Neszmélyre éppúgy szükségünk van, mint Tokajra. Máshonnan indultak, máshová tartanak, és minden bizonnyal máshova is érkeznek. De amíg Tokaj az ünnepek, addig Neszmély a nyári mindennapok borát adja.

 

 

 

Ászár
A Fellner Jakab által tervezett sörház 1760-1769-ig épült, ma borpinceként szolgál. Érdemes megnézni az 1777 óta álló copf stílusú templomot is. Ászár további nevezetessége az 1976 októberében megnyílt Jászai Mari emlékház.

Bársonyos
Bársonyos nyugati részén és az Öreghegyen terülnek el azok a dűlők, ahol a híres bársonyosi szőlők teremnek. A Strázsa hegy tetejéről gyönyörű kilátás nyílik nyugatra, a Kisalföldre Pannonhalmáig (tiszta időben Győrig), kelet és északkelet felé pedig a Bakonyig és a Vértesig. A szőlősgazdák és a szőlők védőszentjének, Szent Orbánnak a szobra a Föveny-dűlő bejáratánál áll. A Strázsa hegy oldalában, a Föveny-dűlőben és az Öreghegyen a mai pincesorok első pincéit az 1700-as évek közepe felé kezdték el kiásni.

 

A Strázsa hegy folytatása keleti irányban a Temető hegy. Séles tetején még láthatók azok a földhányások, amelyek feltehetőleg a középkori Antiochiai Szent Margit templom helyét, kerítőfalát, és a körülötte keletkezett falusi temetőt jelölik. A dombtető közepén egy fakereszt emlékeztet az itt állt templomra és temetőre.

A faluhoz tartozó Pervátpusztán 1907-ben századfordulós stílusban épült szép kastély látható.

Kisbér
Kisbér az 1800-as évektől a második világháborúig a magyar lótenyésztés fellegvára volt. Az ottani ménesben tenyésztették ki a híres kisbéri félvért. A ménesben született Kincsem és Imperiál is, a 20. század két leghíresebb magyar versenylova.

A lótenyésztés emlékét őrző ménesbirtokot több épület együttese (Batthyány kastély, királyi lovarda és az ehhez tartozó istállórendszer valamint a tisztikaszinó) alkotja.

Baj
A település Szent Ferencnek szentelt római katolikus temploma régebbi templom helyén épült 1764 és 1795 között copf stílusban. A baji vadászház közelében találhatók a középkorban ott állt Ágoston-rendi kolostor romjai, amelyet az 1993 óta folyó ásatások során tártak fel. A feltételezések szerint ez volt az elpusztult Haláp falu temploma.

Bajót
Péliföldszentkereszt Bajót határában található. XIII. századi templom, kálvária, Szalézi Rendház és ifjúsági ház tartozik a nevezetességei közé. A legenda szerint egy sánta fiú meggyógyult a szentkereszti forrás vizétől 1730 májusában. Minden év május első hétvégéjén Mária búcsú van a kegytemplomban és a kálváriadombon.

A közelben találhatók a Berény-vár nevű, ismeretlen eredetű földvár maradványai is, az Öreg-kő tetejének környéke pedig természetvédelmi terület, ott fészkel a ritka kerecsensólyom és kövirigó.

Dunaszentmiklós
Híresek a község löszfalba vájt, egymástól 10-15 méterre sorakozó lyukpincéi. Hosszúságuk elérheti a 15 métert is, a szélességük 2 méter, a magasságuk alig haladja meg az álló ember magasságát. A pince elé, ha volt hely, présházat emeltek. A temető fölött található egy 16 méter magas kilátótorony.

Esztergom
Esztergom területén egykor több vár és erődítmény állt (ezek nevei: Ákospalotája, Árpádvár, a Hídfőerőd, a Sípolóhegy, Szenttamás palánkvára és Párkány), a maradványaik azonban nem kerültek elő. A Táti út és a Duna által határolt részt a város szélén egykor Szentkirálynak, a kicsit távolabb eső részt Zsidódnak nevezték. Mindkét település az Árpád-korban élte virágkorát. Esztergom belvárosa műemléki védelem alatt áll, az arra kirándulóknak mindenképpen érdemes megnéznie a Széchenyi teret és a Királyi várost, a Mária Valéria hidat, és természetesen a Bazilikát.

Kocs
A település látnovalói közé tartozik a Tekevár, amely Kocs legrégebbi és máig feltáratlan műemléke. Az egykori földvárat az Árpád-kor előtt kb. 300 évvel átvonuló lovas nomád nép építette. Nevezetes még az 1769-ben Fellner Jakab tervei alapján készült uradalmi kocsma, a barokk kocsimajor, a kocsimúzeum és a tájház.

Neszmély
A Várhegyen áll a 15. századból származó négyszögletes várrom és körülötte az árokrendszer, amit török korinak vélnek. A szőlőhegyen található a XV. században épített gótikus stílusú ún. Királykút, aminek neve Albert királyhoz köthető: a király 1439-ben, a török elleni délvidéki hadjáratából betegen Bécs felé utazva itt halt meg. Érdekesség a Duna-parti Hajómúzeum, ahol a hajók belülről is megtekinthetők. Jelentős még a szintén a Duna-parton helyet kapott Millecentenáriumi park, kemencesorral, színpaddal, és fedett, 60-70 főt befogadó sütögetőhelyiséggel. Érdemes még megemlíteni a neszmélyi iskolát, ami Makovecz Imre tervei alapján készült.

Tata
Tata közepén az Öreg-tó terül el, partján áll a Tatai vár. A vár mellett az Esterházy-kastély emelkedik, utána a Hősök tere következik, ahol többek közt az egykori zsinagóga és az I. világháborús emlékmű található. E mellett van a Tanoda tér, ami a gimnáziumnak és a kollégiumnak ad otthont. Ettől kicsit távolabb, Tata óvárosának központjában a Kossuth tér terül el, a Római Katolikus plébániatemplommal és a városházával. Innen nyílik a Kocsi utca a református templommal, felette magasodik a Kálvária-domb, a kilátótoronnyal és a geológiai parkkal. A vártól északkeletre a tóvárosi városrész található az Országgyűlés térrel, ahol a Harangláb és a Kapucinus templom látható. Innen indul az Ady Endre utca a Kristály Hotellel, e mellett van az Erzsébet tér, ahonnan az Angolkert nyílik a Cseke-tóval a műromokkal és a kiskastéllyal. A városnak vannak vízimalmai is.