A soproni borvidék az ország egyik legősibb bortermő területe. Szőlőmag-leletek bizonyítják, hogy már a kelták is foglalkoztak itt szőlőműveléssel, a borkészítés Sopron környékén töretlenül folyik azóta is. Egy időben szinte mindenkinek volt szőlője és pincéje és minden gazda saját borkimérési joggal rendelkezett. A ház előtt rúdra függesztett friss fenyőág jelezte, ha újbort, szalmaköteg, ha óbort mértek. Piros, illetve fehér szalaggal adták tudtul, hogy vörös- vagy fehérbort árul a gazda. Ez a kedves szokás újraéledőben van Sopron utcáin.

 

A Fertő tó vidékén már a neolit korban is éltek emberek. Időszámításunk előtt 300 évvel alapíthatták a kelták Scarbant várost, amit a rómaiak Scarabantiának hívtak, mi pedig Sopronként ismerünk. Fontos kereskedőváros volt, itt vezetett a rómaiak híres borostyán útja.

Mátyás király 1446-ban aranybullában Sopront saját s idegenek áruinak kereskedelmi központjává teszi. A kimérési jogot a termelők némi korlátozással szabadon gyakorolták: máshonnan bort hozni nem volt szabad a XVIII. században. Akkoriban Ruszt-Sopron-Pozsonyi borvidékként volt ismert ez a vidék. Ruszton még aszút is készítettek a kiemelkedő években főleg furmintból.

A XIX. század elején napóleoni csapatok foglalták el Sopront. Ebből az időből ered a kékfrankos fajta neve is a franciák kék színű pénze után. A század végéig a fehérbor készítés volt az uralkodó,  vörösborszőlő-fajták a filoxéravész után terjedtek el.

 

A borvidékre jellemző a fej tőke művelésmód soproni szálvesszős metszésmóddal. Fő jellegzetessége, hogy a termőcsapot egy vendégkaróhoz kötik és a végét a földbe dugják, mint egy fejbujtást. Gyakori volt még a magas combművelés is.

 

 

A soproni borvidék a Soproni- és a Kőszegi-hegység lankáin és a Fertő-tó partján terül el. 

A soproni egyenes folytatása a burgenlandi Lajta-hegységi, Ruszt-Fertő-vidéki borvidéknek. A 60-65 ezer hektár termőterületet számláló Magyarország szőlőtermő területeiből Sopron 1600 hektárt tudhat magáénak. Ez az egyik legkisebb borvidékünk. 

 

 

 

Klímájára a Fertő-tó temperáló hatása kifejezetten erős befolyást gyakorol, erősen kiegyenlített, aminek eredménye a nem túl hideg tél, és a mérsékelten meleg nyár. Az Alpokból érkező gyakori szél eredménye, hogy a páratartalom alacsony és nem jellemzők a fagyzugos ültetvények. Sopronban zömmel a barna, erodált erdőtalajok jellemzők, de megtalálható löszös, s kötött anyagréteg is. A magasabb területeken a köves pala, kalcit és kvarcit lelhető fel.

 

Sopron a klasszikus „cool climate”, vagyis hideg égövi borstílus elegáns tankönyvpéldája. Az Alpok adta hűsítő hatás vörös borainak megfelelő savgerincet biztosít, íz- és illatvilágban a forró égövi lekváros, magas mustfok okozta magas alkohol és édesfűszerek helyett hűvös színekkel és illatokkal találkozhatunk. A viola, ibolya mind ott van egy csokorban, ami díszíti a savakban intenzívebb gyümölcskosarat, ami meggy, cseresznye, piros- és feketeribizli nyakon öntve egy kávé-kardamom öntettel.

 

A Soproni-hegységet alkotó, átalakult kristályos gnejsz és a csillámpala a földtörténeti ókorban képződött. A kristályos palák jellemző talajfélesége a kőzet törmelékekben dús ranker. A táj domborzati viszonyai kedveznek a szőlőtermesztésnek. Az ültetvények a Fertő-tó körüli dombokra és a Soproni-hegység déli és keleti lejtőire települtek. A dűlők klimatikusan kedvező helyzetben vannak, ugyanis a déli hegyoldalt maga a hegy tömege védi meg az északnyugati hideg ellen.

Jellemző szőlőfajták
zöldveltelini, sauvignon blanc, kékfranos, zweigelt

Fontosabb borászatok

 

Fertőboz
A község határában késő barokk emlékcsarnok (gloriette) áll.

Fertőrákos
Egyik érdekessége a hatalmas mészkőbánya, az innen elhordott kőből sok bécsi épület épült. A bányát már a rómaiak is használták. A III. századból származik a Mithras-barlang, ami a misztériumvallás itteni elterjedését mutatja. 1628-tól ismét fejtettek itt követ, később viszont barlangszínpadot alakítottak ki, ahol opera és színi előadásokat tartanak. A római katolikus templom középkori eredetű. A püspöki palota és a vízimalom a XVIII. században épült.

Fertőszéplak
Nevezetessége a barokk stílusú templom, belsejében korabeli faragott faszobrokkal és berendezési tárgyakkal.

Hidegség
A római katolikus templomot XII. századi falfestmény díszíti. A XVIII. században barokk templommá alakították a körtemplom megmaradt részeit.

Kópháza
Egytornyos temploma barokk stílusú. Régen búcsújáróhely volt.

Sopron
Az első leletek a csiszolt kőkorszak elejéről valók, a környék ettől kezdve lakott. Sopron lakossága 1921-ben népszavazáson döntött a Magyarországhoz tartozás mellett, ennek tiszteletére kapta meg a város címerében is megjelenő Civitas Fidelissima - A leghűségesebb város címet. A lebontott Bécsi kapu közelében áll a XII-XIII. században letelepült Johannita-lovagok által épített Szent János templom. A falakkal határolt Ótemető peremén áll a gótikus Szent Mihály templom, építése a XIII-XV. század közé tehető. A templom mögötti temetőben található a XIII. századi Szent Jakab temetőkápolna. A Bencés vagy Kecske templomhoz (1280-1300) bencés rendház (1330-1340) is kapcsolódik.

 

A Fő téren található a Tűztorony, aminek alapjai a római időkből származnak. Itt láthatjuk a barokk Szentháromság szobrot is. Kiemelkedő a XVI. század második feléből származó Rejpál-ház, aminek pincéjében római emlékek, az utcai helyiségben XVI. századi festett famennyezet látható. Az olasz-svájci eredetű Storno családról elnevezett ún. Storno-házban megtekinthető a család képző- és iparművészeti gyűjteménye. Két középkori zsinagóga is van a városban. A Kertvárosban van a XII. századi eredetű Mária-Magdolna-kápolna.