A tolnai borvidék az egyik legfiatalabb borvidékünk. Teljes önállóságot 1998-ban kapott, amikor kivált a szekszárdi területekből. 

A borvidék egyik fő büszkesége a györkönyi pincefalu, amit éppen mostanában fedeznek fel újra, az egykori présházak hagyományőrző, értékmentő felújítása folyik.

Földrajzi behatárolás

 

A borvidék 2500 hektárja többségében egybefüggő, széles sortávú, fiatalabb telepítésekből áll, ezek körülölelik a legidősebb, vélhetően már a Római Birodalom és az Árpád-kor idejében is szőlőt adó, egyedi mikroklímával megáldott dűlőket. A tolnai bor a robosztus szekszárdi bikavér felvezetőjeként az egyik legelegánsabb aperitif fehérborként is definiálható.

A tolnai borvidék Magyarország délnyugati részén, nagyobb részben Tolna megyében, kisebb részben Baranya és Fejér megyében található. Földtani környezete nagyon hasonló a Szekszárdi és a Balatonboglári borvidékekhez.

 

 

 

A felszínen a felső miocén korú Pannon-tó agyagos-homokos üledékei találhatók meg, amelyeket negyedidőszaki, szélfútta lösz fed vastagon. Egyes körzetekben ez a lösztakaró vékonyabb, míg a paksi körzetben országosan a legvastagabb, akár a 30 métert is elérheti.

A borvidék talajai meglehetősen egységesek. A löszön a holocénben löszvályog vagy barna erdei talaj, Tengelic és Tolna környékén homokos, kőzettörmelékes vályogtalaj alakult ki. A szőlőültetvények többnyire enyhe lejtésű, kedvező, déli kitettségű, védett domboldalon fekszenek. Klímája mérsékelten meleg, az évi középhőmérséklet 12 fok körül mozog. A csapadékmennyiség többsége május és június környékén lehullik.

Jellemző szőlőfajták

 

Tolna ma vegyesen fehér- és vörösbortermő vidék, az előbbi dominanciájával. A teljes területből 55-60% a fehérszőlő, az olasz- és rajnai rizling mellett népszerűek az olyan illatos fajták, mint a cserszegi fűszeres, a sauvignon blanc és a zöldveltelini. A kékszőlők között a kékfrankos vezet, mellette a kadarka és a zweigelt, valamint kisebb mennyiségben a merlot, a cabernet sauvignon és a portugieser van jelen. A Tolnai borvidék vezető termelői között ma főként nagybirtokokat találunk, mivel a táj természeti adottságai lehetőséget adnak a nagyüzemi szőlőművelésre.

Írjuk felül azt az elterjedt téves nézetet, hogy a szekszárdi borvidékkel összehasonlítva a tolnai dombok valamivel gyengébb minőségű borokat adnak. A termőhelyi sajátosságok a borvidék számos községében felveszik a versenyt Szekszárddal, hisz valamikor Szekszárd hátországaként működött ez a terület, borait is jobbára „szekszárdi” néven hozták forgalomba. Neve önálló régióként évről-évre ismertebbé válik, és az elegáns savszerkezettel megáldott friss, üde, illatos fehérborait bármely szekszárdi vörös előtt/mellett „kötelezően ajánlottként” fogyaszthatjuk.
 

Meghatározó borászatok

 

Aparhant
Gótikus stílusban épült római katolikus templomát 1758-85 között átépítették.

Bonyhád
A római időkben az Acquincumot Sopianae-val (Pécs) összekötő hadiút itt vezetett. A római katolikus templom 1769 és 1782 között épült. Az előtte álló barokk Szentháromság-szobor 1796-ban készült.

Dunaföldvár
A XII. században II. Béla bencés apátságot alapított itt. A Csonka-torony a XV-XVI. századból való, legutóbb 2006-ban végeztek rajta jelentős felújításokat, hogy megőrizzék az utókornak. A Szentháromság szobor 1654-ben készült. A római katolikus plébánia, a görögkeleti és a Ferences templom barokk stílusban épült.

Györköny
A györkönyi pincefalu különleges érték, felújított présházainak sora idilli hangulatot áraszt.

Iregszemcse
A Kálvária-kápolnát egy XV. századi templom szentélyének felhasználásával alakították ki.

Lengyel
Őskori földvár maradványai, valamint az egykori Apponyi kastély és parkja láthatók itt.

Madocsa
A XII. századi bazilika mai formáját 1806-ban nyerte el. A temetőben faragott fejfák, valamint egy XII. századi eredetű, később szintén átalakított kápolna van.

Paks
A városban sok klasszicista épület, valamint egy Makovecz Imre által tervezett templom is található.

Simontornya
A vár mai formáját 1507-ben kapta. A XVIII. században épült ferences templomot barokk freskók díszítik.

Tamási
A barokk római katolikus templom Árpád-kori romokra épült. A Kálvária kápolna XVI. századi.

Tolna
Legfontosabb műemlékei XVIII. századiak, ezek közé tartozik a barokk Kálvária-templom, a Festetics kastély és a copf stílusú Szentháromság-szobor.