A legdélebben fekvő és legmelegebb borvidékünk egyben az egyik legismertebb. Amíg a fehérborai a frissességükkel együtt is kerekebb testtel, érett gyümölcsösséggel és lágyabb savakkal örvendeztetik meg a fogyasztót, addig a vörösborai komplex „gyümölcskosár” mellett a fűszeresség magasiskoláját képviselik. Lássunk öt tudnivalót Villányról, ami a borvidéki látogatást még izgalmasabbá teheti.
 

 

A villányi borok már a XIX. században egészen Amerikáig és Brazíliáig eljutottak.

Villány már a történelem előtti időkben lakott volt, erről bronzkori leletek is tanúskodnak. A szőlőművelés eredete bizonyíthatóan a rómaiakig nyúlik vissza. A Szársomlyó hegy oldalában feltárt római kori oltárkő felirata 50 hektár szőlőtelepítését említi.

A tatárdúlás után a magyarság elsősorban a várak (ezen a borvidéken Siklós és Szársomlyó) környékén művelte a szőlőt.

A török uralom alatt Villány teljesen elpusztult, ám a szőlőtermesztés még ekkor sem szűnt meg, a közeli falvak lakói a villányi szőlők egy részét tovább művelték. A faluba a törökök szlávokat és rácokat telepítettek. Ők hozták magukkal a kadarka fajtát, és a héjon erjesztéses vörösborkészítés technológiáját. Az 1687-es győztes nagyharsányi csata után újabb rác (szerb) nemzetiségű lakosokat telepítettek be, akik magukkal hozták a portugieser azaz a kékoportó szőlőfajtát. A vidék jellegzetességei a falvak közvetlen közelében felhúzott pincesorok.

 

A filoxéra ezeken a területeken is pusztított, a rekontrukció után a villányi térségében a vörös-, Siklós határában pedig a fehérborszőlő-fajták terjedtek el.

Földrajzi behatárolás

A Villányi-hegység, bár geológiai szerkezetét tekintve „valódi hegység”, de magassági viszonyai alapján alig több, mint egy jól megtermett dombság. Az egyik legtömörebb felszíni tagozódású borvidék. Legmagasabb csúcsa, a Szársomlyó a maga 444 méterével alig haladja meg azt a méretet, amelyet a geográfia a hegységek alsó határaként kijelöl. Siklós híres hegye, a Tenkes-hegy is mindössze 409 méter.

 

A 2500 hektáros termőterületen a fehérszőlő aránya mindössze 20%. A siklósi fehérborok savakban viszonylag szegények, de alkohol- és extrakttartalmuk magas. 

 

 

 

Klímájában a kontinentális és a mediterrán éghajlat keveredik, a déli lejtőkön elsősorban a mediterrán hatás érvényesül. Mérsékelten nedves vidék, egyenletes csapadékeloszlással, enyhe téllel minimális hőmérsékletingadozással. Nagyon ritkák az őszi vagy a tavaszi fagyok. Az erős felmelegedések már kora tavasszal beköszöntenek, különösen a kedvező déli lejtésű, védett mezo- és mikroklímákban, ami a szőlő vegetációjára, a tenyészidő hosszára kedvező hatással van. A termőhely földrajzi helyzete okán kimagasló mennyiségű és időtartamú napsugárzásban részesül. Villányban az átlagos éves napsütéses órák száma megközelítőleg 2100 (Sopronban ez az érték 1900, az Egri borvidéken 1950). A szőlőtermesztés biztonságát elsősorban a gyakori jégesők veszélyeztetik. A déli lejtők mikroklímáját kedvezően befolyásolja a mégoly alacsony hegyvonulat is, felfogva az északról érkező hideg légtömegeket. 

 

 

Közvetlenül az idős mészköveken, dolomitokon szőlőművelés alig vagy egyáltalán nem folyik, kivétel a Kopár-dűlő. A szőlőtermő dűlők mindenütt a néhány méter vastag lösz felszínén kialakuló vályogos, löszvályogos talajon, barna erdőtalajon találhatók. Ahol a mészkőkibúvások fölött a löszös talajtakaró vékony, ott a szőlő gyökerei lehatolhatnak a karbonátos kőzettörmelékkel kevert, kalciumban gazdagabb altalajba. A löszös talajtakaró a mészkőkibúvások fölött közvetlenül vékony, kőzettörmelékkel kevert, többnyire dolomit. Ez a savasabb borok termőhelye, míg a tisztán löszös talaj lágyabb borokat ad. A löszös vályogtalaj mellett a hegy lábánál vörösagyag is előfordul.

Jellemző szőlőfajták

A borvidék fehérborainak a friss, könnyed üdeség helyett inkább az ízgazdagság és a teltség az ismertetőjegye. A villányi fehérborok viszonylag nagytestűek, alkoholban gazdagok, savaik korán kerekednek. Jellemző fehér fajták a chardonnay, a hárslevelű, az olaszrizling, a rajnai rizling, a pinot blanc, a sauvignon blanc, a tramini és az ottonel muskotály. A vörösbortermelés inkább a borvidék nyugati oldalán uralkodó, ahol vezető kékszőlő fajták a portugieser, a blauburger, a kékfrankos, a kadarka, a cabernet sauvignon, a cabernet franc, a merlot, a pinot noir és nem utolsósorban a syrah. A villányi vörösborok általában színanyagban gazdagok, nehezek, testesek, magas alkoholtartalom és különlegesen magas tannin jellemzi őket. Ha elérik a néhány éves érettséget, gazdag és mély aromákat mutatnak
 

 

 

A Harsányi-hegy lábánál még szőlők, feljebb már csak kopár mészkősziklák találhatók egészen a hegy csúcsáig. A hegy délnyugati oldala viszont, akár egy frissen szántott föld, mélyen, egyenes szántási barázdákkal tagolt. A kietlen talaj művelésre alkalmatlan, de a helyiek fantáziáját mindig is izgatta, hogy hogyan alakulhatott ki ez a képződmény.

A legenda szerint a hegy lábánál élt egy meseszép leány a mostohájával, egy rút banyával, akit a falusiak boszorkánynak is hittek, és akit éjjelente maga az ördög is meglátogatott. Egy alkalommal az ördög a lányt kérte magának feleségül. A banya meglepődött, ráadásul közben ő maga is megszerette a lányt, nem akart engedni az ördögnek. Az ördög fenyegetőzésének végül úgy vetett véget, hogy megígérte: odaadja a lányt, ha az ördög hajnalra felszántja a Harsányi-hegyet. Ha viszont nem sikerül neki, akkor meneküljön a pokolba, és többé nem láthatja őt. Az ördög kapott az ajánlaton és az eke elé 13 tüzes, pokolbéli kecskét fogott be, az egyik barázda követte a másikat. A munka haladt, a banya joggal aggódott, hogy a hegy a hajnali kakasszóra fel lesz szántva.

 

Ekkor azonban támadt egy ötlete: kirohant a tyúkólba és hangos kukorékolásba kezdett, amire a falu kakasai felébredtek, és mind lelkes hajnali kukorékolásba kezdtek. Az ördög így „elkésett”, rettentő haragjában még az ekéjét is elhajította, ami, ahogy földet ért, heggyé változott. Ő maga futásnak eredt, a bocskorából hulló földtörmelék az a dombsor a legenda szerint, ami a Harsányi-hegyet összeköti a Tenkes-heggyel.

Fontosabb borászatok

 

Harkány
Vizének gyógyhatását kb. 150 évvel ezelőtt fedezték fel. Különösen alkalmas reuma gyógyítására, balesetek utáni mozgásszervi utókezelésre. Az ivókúra a garat, légcső és légutak, valamint a gyomor és bélrendszer hurutos megbetegedéseire hatásos. A víz átlaghőmérséklete nyáron 35-37 ºC, télen 30-35 ºC között van. A fürdőtelepen többek között termál tófürdő és reumakórház is helyet kapott. A község református temploma 1802-ben épült.

Nagyharsány
Lotharingiai Károly serege itt aratott győzelmet a törökök felett 1687-ben. Fő látnivalója a XV. századi gótikus templom, amit 1782-ben részben átépítettek. A közelben római telep maradványai találhatók.

Siklós
A római időkben Serea néven már lakott hely volt. A siklósi várat 1294-ben említik először, mai formáját a XV. században nyerte el. A Ferences templom XV. századi eredetű, a XVIII. században barokk stílusban alakítottak át. A görög-keleti szerb templom szintén a XVIII. századból való. A településen feltárták egy török dzsámi maradványait is. A várhoz közeli fürdő vize reumatikus megbetegedéseknél hatásos.

Villány
A Villány-Siklósi borvidék központja. XV. századi templomát a XVIII. században átépítették. Az egykori Teleki pincében (ami a borvidék  leghosszabb pincerendszere) Bormúzeum van.

Villánykövesd
A falumúzeumban szőlészeti és borászati, valamint a német nemzetiség történetét bemutató kiállítás található. A XIX. századi pincesora védett.