Szappanos Péter, a Tokaj Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója elmondta, hogy januárban kerül a kormány elé az a négyéves üzleti terv, amely összesen 16,6 milliárd forint forrásigénnyel számol. „Célunk, hogy 2019-re nyereségessé váljon a társaság, de az értékcsökkenés és amortizáció előtti üzemi eredmény már 2018-ra pozitív lehet" - írja a Magyar Idők január 5-én megjelenő számában. 

 

A Tokaj Kereskedőház négyéves fejlesztési terve alapján az évtized végére a most még komoly anyagi támogatásra szoruló cég nyereséges lesz. Szappanos Péter, az állami tulajdonú társaság nemrég kinevezett vezérigazgatója a lapnak elmondta: a 2013-ban indult komplex megújulási programban rögzített fejlesztések várhatóan 2017 végére készülnek el.

 

„Elsőként egy irányított erjesztésre alkalmas hűtőtartálycsarnokot építettünk meg. Emellett modernizáljuk az átvevő- és feldolgozóközpontot, a készáruraktárt, elkészül a hűtőtartálycsarnok második üteme, a szegi pincében kialakítunk egy, a teljes borvidéket bemutató látogatóközpontot és egy új irodaépület is épül. Az új palackozóüzemben várhatóan 2016 szeptemberében indulhat meg a munka" - sorolta a vezérigazgató.

 

A kereskedőház évi 10 millió palackos kapacitással bír. A cég  jelenleg elsősorban a volt keleti blokk országaiba szállít, a következő években azonban szeretne nyitni Kína, az Egyesült Államok, a skandináv országok és az Egyesült Királyság irányába.

A totális tiltás ellenére mégis évente 60 millió liter alkoholt fogyasztanak az irániak a szigorú vallási előírások uralta muzulmán országban - tárta fel egy tanulmányban az iráni népjóléti és munkaügyi minisztérium egy bizottsága.

 

A felmérés eredményei "válságszerű fejleményt" jeleznek - közölte az ISNA hírügynökséggel Ruszbeh Karduni, a bizottság elnöke. A muszlim klérus uralta országban törvény tiltja az alkoholárusítást és -fogyasztást. A tilalom megszegőit pénzbírsággal sújtják, a visszaeső vétkeseket meg is korbácsolhatják. 

 

A minisztériumi jelentés szerint mindezek a büntetések vajmi keveset használnak, a feketepiacon szeszes italok sokasága szerezhető be, bár magas áron. Sokan ezért inkább maguk párolnak szeszt vagy termelnek bort.

A céklából lehet levest, rizottót, tésztát, köretet, savanyúságot sőt desszertet is készíteni, és mindezek mellett még egészséges is. A Házipatika.com most összegyűjtötte, hogy mit érdemes tudni a zöldségről?

A Magyar Haltani Társaság októberben indította el közönségszavazását, amelyen három jelölt versengett az év hala címért. A szavazás lezárását követően az alábbi eredmény született: a társaság honlapjára beérkezett 6364 szavazatnak több mint felével (58 százalék) a compó lett a 2016-os év hala, jócskán megelőzve a második helyen végzett selymes durbincsot (24 százalék) és a harmadik helyezett márnát (18 százalék) - írja a Magyarkonyhaonline.hu.

 

 

 

A compó sajátos kinézetű, őshonos halfajunk, mely nagy népszerűségnek örvend. Testét síkos nyálkaréteg borítja, ami a népi hiedelem szerint gyógyító hatású. A sérült halak sebei állítólag gyorsabban gyógyulnak, ha hozzádörgölődznek, emiatt ragadt rá a "haldoktor" elnevezés. Kedvelt élőhelyei a növényekkel gazdagon benőtt sekély tavak és mocsarak. A Tisza-tó egyes részein gyarapodóban van.

 

A húsa ízletes, főleg Nyugat-Európában értékes áru. Mint kiváló sporthal, a horgászok körében is igen kedvelt. Mind halgazdaságilag, mind horgászatilag nagy lehetőség rejlik benne, ám ez még kevéssé kihasznált. Az év hala cím elnyerése remélhetőleg felhívja a figyelmet erre a különleges értékekkel rendelkező szép halunkra.

Ukrajna haragját magára vonva 13 ezer palack történelmi bort árverez el a Masszandra elnevezésű legendás Krím félszigeti pincészet, amelytől egykor az utolsó orosz cár, II. Miklós (1868-1918) is vásárolt.

 

A borgazdaság szerint a megvételre kínált italok olyan "gyöngyszemek, amelyek nagy megpróbáltatásokon estek át a háború alatt is". Az árverésre bocsátott borok között 1935-ös évjáratúak is vannak, egy palack 1944-es muskotályt pedig Jaltán termeltek, rögtön a német megszállás alóli felszabadulást követően.

 

A Masszandra régió Ukrajna fennhatósága alá tartozott 2014-ig, amikor Oroszország nemzetközi tiltakozást kiváltva magához csatolta a Krím félszigetet. Az ukrán kormány az árverés hírére reagálva jogi következményekkel fenyegette meg a pincészetet, amely szerintük "eltékozolja az ukrán örökséget".

 

A pincészet már szeptemberben is botrányt okozott, amikor Vlagyimir Putyin orosz elnök a volt olasz miniszterelnökkel, Silvio Berlusconival közösen egy a Masszandra gyűjteményébe tartozó, 100 ezer dollárt (mintegy 29 millió forint) érő 240 éves sherryt fogyasztott el.

 

Az orosz média szerint a borgazdaság Moszkva által kinevezett igazgatója, Janina Pavlenko személyesen bontotta fel a palackot, amely egyike volt az öt üveg, Jerez de La Fronterából származó 1775-ös bornak. Egy ugyanilyen bort 2001-ben a Sotheby's aukciósházon keresztül majdnem 32 ezer fontért (mintegy 13,5 millió forintért) adott el a Masszandra, akkor az ukrán hatóságok is jóváhagyták az árverést.

 

"Szeretnénk, ha az orosz és külföldi gyűjtők megértenék, hogy nemzetközi szankciókkal nézhetnek szembe az elcsatolt Krím félszigeten véghezvitt törvénytelen üzleti cselekményekért" - fogalmazott Olexandre Liev, az ukrán mezőgazdasági minisztérium munkatársa az árveréssel kapcsolatban.

Az egrszalóki St Andrea pincészet mindig kiemelt figyelmet szentelt az egri bikavér házasításnak, amelyet több kategóriában is elkészített, és ennek csúcsa a Merengő névre hallgató küvé. Ennek a különleges bikavérnek nyolc évjáratát (2002, 2003, 2005, 2006, 2007, 2008, 2009, 2011) kóstolhatták végig a borkedvelők a borász, dr. Lőrincz György közreműködésével. A Metropol.hu beszámolójában így írt a tételekről:

 

„Természetesen az évjárathatások és az alkotóelemek eltérő aránya, a palackos érlelés is mind-mind hozhat eltéréseket, különbségeket a borokba. Egyet azonban leszögezhetünk: dr. Lőrincz Györgynek sikerült egy olyan stílust, karaktert megfogalmaznia a Merengővel, amely évek múltán is meg tudja mutatni azt az irányt, amelyet a borász elképzelt.(...)

 

 

 

Egy olyan márka, amely rengeteg tett azért, hogy a bikavérre ismét úgy tudjunk tekinteni, mint Közép-Európa egyik legizgalmasabb és legpotensebb házasítására. Gyümölcsös, fűszeres, koncentrált, elegáns, mély, van súlya, de mégis inkább az eleganciára és a fineszre épít.”

A sárgarépa emberi beavatkozás hatására lett narancssárga - szögezi le az Élelmiszer.hu. A répa anno a Közel-Keletről indult el európai hódító körútjára, és ekkor még a fehér és a lila változat volt ismeretes a fogyasztók körében. A narancssárga szín csak a 17. században jelent meg, ami annak köszönhető, hogy akkoriban ez a szín volt a Hollandiában regnáló Oránia-Nassaui uralkodóház, főképpen I. Orániai Vilmos herceg kedvenc tónusa.

 

A narancssárga répákat az Oránia-Nassaui uralkodóház – és mint ilyen a holland függetlenség – támogatására tenyésztették ki a hasonló ügyekben jártas szakemberek, és a termény később angol közvetítéssel némi képzavarral élve az Újvilágban is megvetette a lábát - írja az Élelmiszer.hu.

Az alkoholizmus nem attól függ, hogy mennyit iszik valaki, hanem attól, hogy az ivás szokásként mennyire ivódott bele az életébe - monta el Zacher Gábor toxikológus az M1 csatorna reggeli műsorában január 3-án. Pár éven belül egymillióra nőhet az alkoholisták száma a mostani 800 ezerről Magyarországon, mert „olyan utánpótlás-nevelés van, hogy a Puskás Ferenc Akadémia ahhoz képest kutya füle” - tette hozzá.

Elmondása szerint évente 30 ezren halnak meg alkohollal kapcsolatos betegség miatt és 2,5 millióra tehető az úgynevezett nagyivók száma, így szinte minden család érintett.

 

A szakember problémának nevezte azt, hogy Magyarországnak nincs alkoholstratégiája, nincs a megelőzést szolgáló mentálhigiénés program. Az alkoholizmus és a gyógyszerfüggőség nagyon mély szociológiai problémákban gyökerezik, amit a megelőzésben is figyelembe kell venni - mondta Zacher Gábor.