Uri Yehuda Ariel Haconen, Izrael mezőgazdasági és vidékfejlesztési minisztere és Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter február 15-én találkoztak Budapesten, amely beszélgetésnek az egyik kiemelt témája volt az izraeli igény a tojás és marhahús bevitelére.  

 

Fazekas Sándor kiemelte: a magyar húsmarha rendkívül magas minőségű, egyben kérte, hogy Izrael küldjön állategészségügyi delegációt Magyarországra a szükséges auditok felgyorsítására.

 

A két miniszter egyeztetett a kutatás-fejlesztési együttműködésekről is. Egyetértettek abban: kiemelten kezelik a szakemberek cseréjét és az agrárkutatási intézetek közötti együttműködést. Uri Yehuda Ariel Haconen 5 ösztöndíjat ajánlott fel magyar hallgatóknak az izraeli Mezőgazdasági Kutatószervezet Volcani Központjában.

 

Az izraeli miniszter jelezte azt is: lehetőséget látna egy olyan mintagazdaság létrehozásában, ahol csepegtetéses öntözéses technológiát és a melegházi zöldség- és gyümölcstermesztés módszereit oktatnák magyar gazdáknak.

(MTI)

A Magyar Sommelier Szövetség 2016-ban is megrendezi a szakma országos bajnokságát, amelyre február 21-én, vasárnap a Hotel Corinthia konferenciaközpontban, a Kávébár Bazár rendezvénysorozat keretében kerül sor.

A bajnokság célja, hogy magas szintű megmérettetési lehetőséget biztosítson a vendéglátás azon dolgozóinak, akik a sommelier szakmában dolgoznak, vagy a sommelier szakma a munkakörük része. A szervezők célja továbbá a meglévő szakmai kapcsolatok erősítése és új személyes kapcsolatok kialakítása, valamint a sommelier munka további népszerűsítése. A verseny első körében a részvevők előbb írásbeli feladatokat (tesztlap kitöltése, két-két párlat és bor kóstolás utáni megnevezése, illetve részletes leírása)  oldanak meg, majd vörösbort dekantálnak és egy választott idegen nyelven  bemutatják azt, továbbá megfelelő ételt ajánlanak hozzá. A döntőbe három versenyző jut, akikre hat gyakorlati feladat megoldása vár a nagyközönség előtt. 

A Magyar Sommelier Szövetség által alapított „PAR EXCELLENCE” a magyar borkultúráért díj ünnepélyes átadására a verseny szünetében, kora délután kerül sor, majd ezt követi az idei nyilvános döntő, ahol a pezsgő felszolgálástól a hibás borlap javításán, italajánláson keresztül a dekantálásig kell számot adni felkészültségükről a versenyzőknek.

 

A korábbi évek gyakorlatától eltérően ezúttal nyílt versenyt tartanak, vagyis a megmérettetésen nemcsak a Szövetség tagjai, hanem minden olyan szakember részt vehet, aki tudásáról ebben a formában is számot kíván adni. 

 

További információkért ide kattints!

Szentesi József a pezsgői mellett a rég elfeledett magyar szőlőfajták megmentőjeként is ismert. Van jópár kereskedelmi forgalomba nem kerülő "mikrotétele" - ahogy a Borrajongó írja. A bloggerek meg is nézték őket.

 

Szentesi József 10 fehér (fehér balafánt, fehér góhér, hamvas, kolontár, kovácsi, lisztes, piros bakator, sárfehér, szerémi zöld,vörös dinka) és 10 kék (csókaszőlő, fekete muskotály, feketefájú bajor, hajnos kék, kék bajor, kékszilváni, laska, purcsin, tarcali kék, tihanyi kék) szőlőfajtát telepített el a Pécsi Kutatóintézettől szerzett oltóanyaggal, Sukoró, Pázmánd és Nadap környékén. 

 

Ezek a fajták az Osztrák-Magyar Monarchia idején első osztályúakként voltak számon tartva, ám mára szinte teljesen eltűntek.

 

A Borrajongó jópár tételt lekóstolt belőlük is, rögtön például a kék bajort, a tihanyi kéket, a csókát, a laskát, vagy a fekete muskotályt. A leírásokért ide kattints.

Február 12-én a Sofitel Hotelben 16 szálláshely és 6 vendéglátóhely vehette át a Magyar Turizmus Minőségi Díj oklevelét. A Magyar Turizmus Minőségi Díj önkéntes jelentkezésen alapuló tanúsító rendszer, amely a – termékek és szolgáltatások minősége iránt elkötelezett – turisztikai vállalkozások, éttermek és szállodák részére biztosít magas színvonalú, európai minőségirányítási elvek alapján működő minősítési lehetőséget - írja a Turizmusonline.hu.

 

AZ idei évben jelentős nemzetközi változás, hogy a HOTREC (a Szállodák és Vendéglátóhelyek Európai Szövetsége) akkreditálta a programot. Döntésük értelmében a díjnyertes éttermek és szállodák jogosultak a „European Hospitality Quality” (EHQ) minősítési rendszer elismerését jelző Q jel használatára is.

 

 

 

 

 

A böjt ideje alatt oda kell figyelni a táplálkozásra. Elsősorban a fehérje és a vas hiánya okozhat problémát a szervezetben.

 

A negyvennapos böjt február 10-én kezdődött, a keresztények húsvétra, Jézus feltámadásának ünnepére készülnek. Az egyház mára enyhített a böjti szabályokon, de hamvazószerdára és nagypéntekre szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek csak háromszor étkezhetnek és egyszer lakhatnak jól.

 

E két napon és nagyböjt többi péntekén az egyház arra kéri 14 évesnél idősebb tagjait, hogy a böjti fegyelem részeként ne fogyasszanak húst. A kérés mögött az a mélyebb meggyőződés áll, hogy a böjt, az áldozatvállalás segíti a hívő embert lelkileg egyesülni az igazi áldozattal, Jézus Krisztussal.

 

Muzsnai Bernadett az M1 aktuális csatorna február 14-ei műsorában elmondta: a hús elhagyását másfajta állati eredetű ételekkel, túróval, sajttal, tojással lehet pótolni. Aki ezeket is kiiktatja, és egyfajta vegán étrendre tér át, az hüvelyes zöldségekkel, például babbal, csicseriborsóval, olajos magvakkal pótolhatja a szervezetnek szükséges mennyiségű fehérjét.

 

Emellett fontos odafigyelni a vas pótlására is, amely megtalálható például a céklában, vagy az élesztőben - tette hozzá a dietetikus.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy - és ezt a vallások is komolyan veszik - a 14 éven aluliaknak, időseknek, várandósoknak, szoptatós kismamáknak, krónikus betegeknek nem ajánlott a böjt.

 

A böjtnél, de a vallástól független tisztítókúráknál is fontos a fokozatosság elve. A szervezetnek az azonnali megvonás nem tesz jót, ezért ajánlott fokozatosan - az adagok csökkentésével, és előbb a zsírosabb, egészségtelenebb ételekről való lemondással - elkezdeni az ilyen kúrákat - emelte ki a dietetikus, hozzátéve: aki tisztítókúrába, méregtelenítésbe kezdene, forduljon szakemberhez.

(MTI)

Magyarországra látogatott Roser Torras, a baszk Gastronomika konferencia elnöke és Xavier Agullo, az El Mundo napilap gasztronómiai szakírója. A szakemberek jó néhány csúcsétteremben megfordultak, megismerkedtek a magyar csúcsborokkal és alapanyagokkal is - írja a Híradó.hu.

 

A két spanyol gasztronómiai szakértő szerint a magyar gasztronómia fejlődése óriási.

 

Torras és Agullo a Michelin-csillagos Costes étteremben, a Bock Bisztróban, a szintén Michelin-csillagos Borkonyhában is jártak. Utónni helyszínen különösen tetszett nekik, hogy magyar borokat kóstolhattak meg. 

 

Részt vettek egy kóstolón a Bortársaságnál is, ahol száraz furmintokkal ismerkedtek.

 

A szintén Michelin-csillagos Onyx étteremben találkoztak a Magyar Bocuse d'Or Akadémia elnökével, Hamvas Zoltánnal. Roser Torras úgy vélte, Magyarország számára hatalmas lehetőség, hogy nálunk rendezik a Bocuse d'Or szakácsverseny európai döntőjét. 

A syrah nem a legelterjedtebb szőlőfajta a hazánkban, de egy-két szép tétellel találkozhatunk a kóstolók során. A Művelt Alkoholista most a villányi Bock József 2012-es Syrah borát ajánlja a fajta rajongóinak.

 

 

A kenyeret el lehet készíteni élesztő és kovász segítségével is, bár gyakrabban találkozunk az első megoldással gyártott termékkel. A fő különbség a két eset között az, hogy mi az élesztő forrása: nem mindegy, hogy készen vesszük vagy magunk szaporítjuk el a gombákat.

 

De milyen egy jó kovász? Csíki Sándor a Food and Wine gasztroblogon részletesen elmagyarázza:

 

 

Már korábban beszámoltunk arról, hogy a drónok szerepe hogyan növekszik a szőlészetben, hiszen ennek a kis technológiai berendezésnek köszönhetően a legfrissebb információt kapják a gazdák a növény és a talaj állapotáról egyaránt.

 

2015 őszén egy infravörös-közeli (NIR) érzékelővel ellátott e Bee Ag drónnal kísérleteztek Srí Lankán. A vizsgálatot a Nemzetközi Vízgazdálkodási Intézet (IWMI) végezte. Ezzel a felszereléssel a drón idejekorán figyelmeztetheti a gazdákat a földjükön leselkedő veszélyekre. „Az infravörös-közeli érzékelő a 0,75-1,4 mikrométeres hullámhosszra érzékeny, így azt is látja, amit az ember nem. A NIR révén tíz nappal hamarabb lehet észrevenni, ha egy növényben valamiféle rendellenesség bujkál” – mondja Salman Siddiquinek a Nemzetközi Vízügyi Intézet távérzékelési és adat egységének vezetője.

 

Ha egy növényt bármiféle stressz ér – legyen szó víz vagy tápanyaghiányról – vagy esetleg megtámadta valami kórokozó, csökken a fotoszintézis intenzitása, ami persze a klorofill mennyiségét is befolyásolja. A NIR a klorofill enyhe mennyiségvesztését is érzékeli, míg az emberi szem már csak akkor észleli, amikor a fentiek bármelyike már súlyosan veszélyezteti a növényt - írja a Syngenta.hu.