Tokaj jövője abban áll, hogy a luxuspiacot célozza meg, ne pedig a piac egészét – mondta Pierre-Emmanuel Maire a BrandThinkTank alapítója, vezérigazgatója a bormarketing konferencián. Szerinte Tokajban nagy mennyiségben állnak rendelkezésre magas minőségű borok, amelyeknek a luxuspiacon a helyük.

 

Létfontosságú, hogy Tokaj álomként határozza meg magát, nem csak egy termékként, hiszen a luxuspiac az álmok piaca – mondta. A termék szerinte csak ennek az álomnak a megtestesülése. A luxustermékeket egy megfoghatatlan elem határozza meg – fogalmazott, Tokaj esetében meg kell határozni, hogy mi ez a plusz érték.

A Balatonfüred-csopaki borvidéken dolgozó Figula Mihály szintén érdekes kérdéseket vetett fel a Borjog és Bormarketing Konferencián. A borvidéki, országon belüli változatosságot vajon szerencsés-e annyira reklámozni, mint amennyire mi tesszük – vetette fel. Szerinte ugyanis ha ennyi féle szabályozást, bortípust állítunk elő, nagyon nehéz lesz azokat a fogyasztó (pláne a külföldi fogyasztó) felé kommunikálni. Valóban, az átlag borkedvelőt vajon mennyire érdeklik ezek a részletek?

Érdekes előadást tartott Ipacs Géza, grafikus a Borjog és Bormarketing Konferencián, a fenti mondatot is ő mondta.

 

Szerinte Magyarország nem döntötte el, hogy a magyar bor regionális, vagy internacionális termék. Előbbi esetben az érték növekedése, utóbbi esetben a volumen növelése a jövő. Az előadó szerint ez a legfontosabb eldöntendő kérdés, ennek a tisztázása után kell újragondolni a piacokat.
Ipacs szerint a furminttal kellene megpróbálni felépíteni a magyar bor imázsát, hasonlóan a Franciaország – pinot noir, Ausztria – zöld veltelini, stb. párokhoz. A furmint által megszerzett pozíciók segítségével szerinte az egész magyar borászatot újra lehetne pozícionálni a világban.

Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság elnöke a Borjog és Bormarketing Konferencián elmondta, hol mutatják be az Országkóstoló legjobb tételeit. A sorozat a VinCE Budapesten indul, aztán jön majd a düsseldorfi ProWein, a pekingi Magyar Hónap, majd a felsőoktatási intézmények bor promóciós roadshowja után az OMÉK 2015, ezt követően pedig a Prowein China, majd a Hong Kong Wine Fair következik.

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Borjog és Bormarketing Konferencián elmondta, hogy – habár a tradicionális borkészítő országok világpiaci részesedése csökken, csakúgy, mint a hazai borfogyasztás – az import növekedett, de nem éri el az export mennyiségét. Az adatok szerint értékesebb borokat exportálunk, mint amilyeneket behoznak az országba.

 

Kicsik vagyunk a világ borpiacán, de jóval több kiváló minőségű bort tudunk itthon előállítani, mint elfogyasztani. Gál Péter rámutatott: a nemzetközi piacon jelenleg olcsó magyar borok árát a hozzáadott érték növelésével tudjuk emelni, és ezzel felzárkózni a világpiac vezető országaihoz.

 

A magyar borászatban óriási lehetőségek rejlenek – mondta a helyettes államtitkár, a nemzetközi sikerhez pedig arra van szükség, hogy a hazai termelők „egy irányba dolgozzanak”.

Legalábbis oda tartanak...

 

 

Egyszerűbb támogatástípusok lesznek a jövőben – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Borjog és Bormarketing Konferencián csütörtökön Budapesten.

 

A miniszterhelyettes hozzátette: 2015-’20 között 20 milliárd forint elkülönített forrás áll majd rendelkezésre borászati fejlesztésekre. A támogatások fő irányai a hozzáadott értékek növelése, a kapacitásbővítés, versenyképesség növelés és az erőforrás-hatékonyság javítása lesznek.

Pár évvel ezelőtt Olaszliszkáról nem biztos, hogy a bor jutott eszünkbe elsőre. De egyike a 27 hegyaljai település közül, ahol fejlesztések indultak el és poitív irányú változást lehet tapasztalni.

 

Ripka Gergely, alias Táncoló Medve, Kvaszinger Lászlónál járt, amiről egy blogbejegyzésben számol be. "A borász egyértelműen modern szemlélettel kívánja családi pincészetük borait újrahangolni." Négy évjáratból is kóstolt tételeket Ripka Gergely, amelyek remekül szerepeltek. Itt olvashatják jegyzetét.