A nagypresztízsű családi pincészeteket tömörítő Pannon Bormíves Céh december 8-án, a Corinthia Grand Hotel Royalban rendezett hagyományos karácsonyi ünnepségén adta át a 2013-ban alapított Bussay László Emlékdíjat, melyet idén Dr. Nagymarosy András kapott.

 

Az elismerést minden évben az kaphatja meg, aki a céh által képviselt szellemiséggel sokat tett a magyar borkultúráért. Az idei posztumusz díjat az ősszel elhunyt dr. Nagymarosy Andrásnak ítélte a borászközösség. A nagytekintélyű geológus, népzenész és borszakíró az ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszékének nyugalmazott egyetemi docenseként dolgozott. Egyben a Borkollégium társalapítója, az évente megjelentetett Borkalauz társszerkesztője, a WSET (Wine and Spirit Education Trust) tanára is volt, s ismeretterjesztő céllal számos cikket írt hazai és külföldi borvidékekről, szőlőfajtákról és azok talajtani és földtani összefüggéseiről.

 

A Pannon Karácsony az ünnepélyes díjátadón túl elsősorban a baráti beszélgetésekről és kóstolókról szólt. Az idei rendezvény ugyanakkor arra is alkalmat kínált, hogy a borászközösség vendégei előtt bemutatkozzon a Pannon Bormíves Céh frissen megválasztott négy új tagja: Berecz Stéphanie (Kikelet Pince, Tokaj), Debreczeni Mónika (Vylyan Pincészet, Villány), Sebestyén Csaba (Sebestyén Pince, Szekszárd) és Tóth Ferenc (Egri Borvár Tóth Ferenc Pincészete, Eger). Őket november 18-án, a Pannon Bormíves Céh hagyományos Szent Márton-napi újboráldása alkalmával a Pannonhalmi Bencés Apátságban avatták a közösség teljes jogú tagjaivá – a Pannon Karácsony vendégei pedig most először találkozhattak velük és boraikkal a céh képviseletében.

 

A harmadik Bordói November Nagykóstolón most először indított szavazás a vártnál is nagyobb mozgolódást generált a vendégek körében. A Winelovers kis fehér, "Kóstolj és nyerj!" feliratú lapjaival a kezükben felszerelkezve kóstoltak a vendégek, majd elindult a szubjektív szavazás. A tét nagy volt: közönségkedvencet választani. Három kedvenc tételére szavazhatott mindenki az aznap este kóstoltak közül.

 

 

A kéthelyi cabernet franc-t héjon erjesztették, majd kisméretű magyar-tölgy hordóban (barrique) érlelték. Illatában és ízében is egy bársonyos, szinte édeskés, fűszeres, rumos vonal jelenik meg, emellett alkoholtartalma is magasnak mondható (15%), ezért fogyasztását mindenképpen gulyás, pörkölt vagy isteni vadhúsok mellé ajánljuk!

 

Második helyen holtversenyben végzett a Malatinszky Kúria Cabernet Franc 2009 és Gere Tamás & Zsolt Villányi Franc 2011 tétele, harmadik kedvencnek pedig (szintén holtversenyben) a Gere Kopár 2011 & Ruppert Villányi Franc 2012 tételt választották a vendégek. 

 

Ezúton is gratulálunk a nyerteseknek!

 

Az elmúlt három évben Magyarország megduplázta az élelmiszer-kivitelét Izraelbe, amit fontos és ígéretes piacnak nevezett Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter.
 
Az igény főleg marhahúsra és az ebből készült termékekre mutatható ki, de kisebb arányban vetőmagot és szaktudást is lehet importálni.
 
A miniszter ugyanakkor bízik abban, hogy hamarosan a magyar prémium termékeket is el lehet majd juttatni a Közel-Keletre, így szeretné, ha tudnánk még húsárut, minőségi szárazárut, csokoládét és borokat is exportálni.

A Somló-hegy borászatait összefogó szervezet egy éve alakult, a céljuk, hogy együtt fejlesszék a borászataikat és a vidéket.
 
A fejlődést egyaránt értik a somlóiak a borok készítésére és a vendéglátásra, de meglátásuk szerint a borászati támogatásokhoz is nagyobb sikerrel jutnak hozzá, ha egyesült erővel pályáznak.
 
Az elmúlt évben elindították DŰLŐngélő nevű rendezvényeiket is, ezeken a bortúrákon a Somló pincéit járják körbe a vendégekkel.
 
A szervezet születésnapjára elkészítette honlapját, amelyen folyamatosan tájékoztatják az érdeklődőket a programjaikról.

A Mezőgazdasági bizottság Szőlő- bor- pálinka albizottsága mai ülésén szóba kerül az olaszrizling új nevére kiírt pályázat, a Nemzeti Borkiválósági Program eredménye, valamint a bormarketing is.
 
Az albizottság ülésére szerdán 14 órakor kerül sor és remélhetőleg a magyar borágazatra pozitív hatást gyakorló hozadékai lesznek.
 
Az ülésen Jásdi István tájékoztatja az albizottságot az olaszrizling új nevére kiírt pályázatról és az eredményekről, de szóba kerül a szőlészeti és borászati munkáknál fellépő munkaerőhiány csökkentése is.
 
Érdekes lehet még Dr. Kiss Eliza kiemelt borágazati ügyekért felelős miniszteri biztos beszámolója a Nemzeti Borkiválósági Program eredményeiről. Légli Ottó pedig a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa nevében fog beszélni a borstratégiát és bormarketinget érintő feladatokról.

Malatinszky Csaba nemcsak a borainál keresi a tökéletes ízharmóniát, saját főztjei tekintetében ugyanilyen igényes. Ezt bizonyítandó elküldte a Borászportálnak egy receptjét, amit mi örömmel tárunk a nyilvánosság elé: tejszínes tökfőzelék kaporral, ahogy Malatinszky Csaba készíti.
 
Hozzávalók:
 

 
1. A tököt legyaluljuk, majd az így kapott csíkokat egymás mellé rendezzük, hogy kis, szabályos kockákra vágjuk fel.
 
2. Eközben egy 3 literes edényben felrakunk vizet forrni, miután felforrt, a felkockázott tököt egy szűrő segítségével két percig a lobogó vízbe mártjuk.
 
3. Egy kisebb edényben előkészítjük a mártást. A tejszínben feloldjuk a mézet, vagy a szőlőmustot, majd hozzáadva a sót és a citromlevet, az egészet összemelegítjük.*
 
4. A lecsepegtetett tököt egy megfelelő méretű edénybe tesszük és hozzáadjuk a már előkészített tejszínes mártást. A melegítést nagyon óvatosan végezzük, a tök nem főhet szét, a lényeg, hogy a kockák élei csorbítatlanok maradjanak.
 
5. A kaprot szétszedjük, hogy egyenletesen, a főzelék felületén le tudjuk takarni a főzeléket. Ezt követően fedővel letakarjuk és állni hagyjuk. A főzelék akkor adja ki igazán az ízét, amikor már visszahűlt.
 
*Malatinszky Csaba jó tanácsa: az édesítés, sózás, valamint a savanyítás ugyan ízlés dolga, de ha javasolhatom, akkor csínján bánjon mindenki ezekkel. Inkább a sav-cukor egyensúlyra figyelve állítsuk be a végső ízképet, kár lenne elrontani ezt a nagyon könnyű főzeléket.
 
Jó étvágyat kívánunk mindenkinek!

November 16. és 18. között rendezték Krakkóban az Enoexpo nemzetközi borászati szakkiállítást és vásárt, ahol a Dubicz Borászat és Szőlőbirtok 2008-as Fríz Hárslevelűje saját kategóriájában aranyérmet, továbbá az abszolút első helyet is kiérdemelte.
 
Az idei Enoexponak Magyarország volt a díszvendége, ami újabb remek lehetőség volt a magyar borok széleskörű bemutatkozására Lengyelországban. A 2008-as Dubicz Fríz Hárslevelűt, akárcsak a többi versenyző bort nemzetközi zsűri értékelte, a rangos mezőnyben a kiváló bor előbb a saját kategóriáját nyerte meg, majd a zsűri döntésének megfelelően az abszolút első helyet is megkapta.
 
Dunai Bernadett, a borászat marketing menedzsere elmondta, hogy a siker megerősíti őket abban, hogy jó úton járnak, és bíznak benne, hogy az elismerés kedvező hatással lesz az amúgy is jelentős lengyelországi borexportjukra.

A Balatoni Kör azt kéri Magyarország Kormányától és az Alkotmánybíróságtól, hogy a megfelelő közjogi formában ismerjék el a Balaton önálló jogalanyi státuszát. Hasonló intézkedésre Európában még nem volt példa, a kérvényezők ezzel a Balaton minél nagyobb fokú védelmét szeretnék elérni.
 
Az ötletet az új-zélandi Urewera Nemzeti Parktól kölcsönözték a kérelem jegyzői, a nyugati jogrendben az volt az első eset, hogy egy ökoszisztémát önálló jogalanyként ismertek el.
 
A Balaton-törvény már önmagában egy hatalmas lépés volt ebbe az irányba, de Kardos Gábor, a Balaton Kör szóvivője szerint ennél is kiemeltebb közjogi tiszteletet kaphatna a Balaton, amelyre ráadásul Európában először Magyarországon kerülne sor.
 
A Balaton közjogilag történő megerősítése – a szóvivő szerint – egy fontos és időszerű szemléletváltást is jelentene egyben. Kardos Gábor szerint ugyanis nem kezelhetjük a Balatont csak tulajdonként, hanem élő ökoszisztémaként kell rá tekintenünk, tiszteletben tartva saját törvényszerűségeit.

Nemcsak nyáron, hanem ősztől tavaszig is várják a vendégeket a Dél-Balatoni Borút Egyesület tagjai. A borászok a Márton-napi újborkóstolón a terület igazi sajátosságait tükröző, összesen 16 pince borait mutatták be.
 
A Kristinus Borbirtok rendezvénytermében, Kéthelyen került sor az újborkóstolóra. A rendezvényen Gádor Dénes, az egyesület elnöke elmondta, hogy az a legfőbb cél, hogy a „Balaton partján valóban balatoni porok kerüljenek a poharakba”.
 
A dél-balatoni borászok fontosnak tartják, hogy ne csak nyáron, hanem a téli időszakban is nyitva tartsanak. Ezzel tudnak ugyanis folyamatos kikapcsolódási lehetőséget nyújtani a potenciális vendégeknek, a gasztroturizmus ugyanis szerte az országban egyre népszerűbb.
 
A Dél-Balatoni Borút Egyesület 1999-ben alakult azzal a céllal, hogy a térségben minőségi borászat és emellett minőségi gasztronómiai, vendéglátó kultúra legyen az általános. Tagjaik között borászok, éttermek és szállásadók egyaránt vannak, a Balaton déli partján ma már közel 40 minősített borúti állomáson várják a vendégeket.