Fröccs

Egy alapbor, ami 7 évesen is remekül dacol az idővel

Június 23. 15:46
A soproni Weninger Pincészet 2008-ban az ökológiai gazdálkodásra történő átállás időszakában volt. Ebben az évjáratban a birtok alapborát melrot, syrah és kékfrankos házasításából állították össze, amelyet „annak idején a borkereskedőknél, majd a hiperekben is kb. ezerötszáz forintért adták” -írja a Borrajongo.hu. A blog szerzője kóstolójegyzetében így ír a Weninger 2008-as Sopronról:
 
Karimája már gránátos színezetet ölt, magja még talán inkább rubinba hajlik. Illatában eleinte némi animalitás, füstölt sonka, pici fenyőgyanta és tempera dominál (utóbbi kettő valamelyest végig meg is marad), majd fokozatosan nyílik, a pohárban eltöltött fél óra múlva pedig egészen széles spektrumot mutat: érett, illetve aszaltasba hajló meggy, egy kis földesség,  grafit, feketebors, csipetnyi édesfűszer, maraschino, konyakmeggy, halványan bevillanó málnalekvár. Másnapra sokkal letisztultabbá válik, maradnak az érett gyümölcsök, a fűszerek és bejön a képbe egy kis szárított virág is. Tökéletes egyensúlyt mutat, sima, gördülékeny.” A teljes bejegyzést itt olvashatod el.

Balaton: négy napon át fókuszban a hal és a bor

Június 23. 12:24
Június 25-én kezdődik a négy napon át tartó a Balatoni Hal- és Borünnep. A rendezvényre borvásárral, halkóstolóval, koncertekkel és gyermekprogramokkal várják az érdeklődőket az eseményen részt vevő négy Balaton-parti településre – tájékoztatta az MTI-t a balatonfüredi önkormányzat kulturális osztályvezetője.

A fesztiválon ingyenes koncertet ad majd a Csopak Demizson Allstars Orchestra, a Muzsikás együttes és barátai, és a szerb Trio Balkan Strings, lesz sárkányhajó roadshow, és közös koccintásra várnak mindenkit a magyar bor- és pezsgő napja alkalmából, szombaton – fejtette ki Cserép László.
 
A balatonfüredi Tagore sétányon a ”magyar tenger” halai és borai mellett a szekszárdi borvidék nedűit is meg lehet majd kóstolni. Csopakon horgász- és halászléfőző versenyekkel, Paloznakon kézműves foglalkozásokkal és halétel-főző versennyel, Tihanyban színes vásárral, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba szóló ingyenes belépéssel valamint folklór műsorokkal várják a vendégeket – fűzte hozzá.
 
A rendezvény Kristóf Attila, a közelmúltban elhunyt újságíró ötlete nyomán született azzal a céllal, hogy a balatoni halakra, a környékbeli vendéglátókra, és a kis családi pincékre hívja fel a figyelmet, az idei programsorozat fővédnöke Áder János köztársasági elnök lesz – közölte a kulturális osztályvezető.
(MTI)

Vége lehet a hazai pálinkabérfőzés aranykorának?

Június 23. 09:57
Az ország bérfőzdéinek forgalma nagyot esett a 2014-es évhez képest az év elei időszakban. A szeszüzemek eddig a tavalyi azonos időszak mennyiségének mindössze tizenöt százalékát állították elő - írja a Napi Gazdaság.
 
A Napi Gazdaság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataira hivatkozva állítja: vége a pálinkabérfőzdék aranykorának. A lap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivőjétől, Suller Attilától megtudta: 2014 első négy hónapjában az ország főzdéi összesen több mint 5,2 millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot állítottak elő, idén alig nyolcszázezer litert.

A cefretulajdonosoknak ugyanakkor számolniuk kell azzal: amíg például tavaly csak a főzdés munkájának literenként pár száz forintos ellenértékét kellett kifizetniük, addig 2015-ben az előállítás költségei­hez – szeszadó címén – nagyjából nyolcszáz forintos újabb kiadás társul.

A lap szerint annyi bizonyos, hogy a visszaesés a közkasszának nem okozott különösebb gondot, éppen ellenkezőleg: 2014 januárja és áprilisa között a bérfőzés csupán ötmillió forint bevételt hozott az államkincstárnak, s az egész éves summa sem haladta meg a 17 millió forintot. Ehhez képest idén négy hónap alatt több mint 600 millió folyt be bérfőzési szeszadó gyanánt.
 
A drágulás miatt nagy jelentőséghez juthat az otthoni pálinkafőzés, de idén már be kell jelenteni, ha valaki desztillálóberendezést tart odahaza. A lap úgy tudja, eddig mintegy kilencezer ilyen készüléket vettek nyilvántartásba az önkormányzatok, két megyében - Zalában és Veszprémben - hivatalosan ezernél is több berendezést vásároltak a gazdák, miközben Hajdú-Bihar megyéből mindössze két bejelentés érkezett, Budapesten pedig az ötszázat sem éri el a regisztrált párlókészülékek száma. (Forrás: Napi Gazdaság)
 
Vége lehet a hazai pálinkabérfőzés aranykorának?
Forrás: Napigazdasag.hu

 

Az oroszok rudija nagyobb, mint a miénk

Június 23. 06:24
A Túró Rudi nem magyar találmány, és semmiképpen nem hungarikum, hanem egy orosz, vagyis szovjet édesség hazai változata - írja az Origo.hu. A lap kóstólóteszt keretein belül megvizsgálta a különbségeket, hasonlóságokat a mi Túró Rudink és az "ősi, szovjet" édesség között.
 
  • Hagyományosan túróból, vajból, cukorból áll, és vaníliával ízesítik. A bevonattal készülő kis desszertek 40-50 grammosak. A magyar rudik csak 30 grammosak.
  • Vastagabb, nagyobb, szögletesebb a miénknél, nem is rúd, inkább téglaforma. Harapásra krémes, a bevonat nem roppan, de jóval kakaósabb, intenzívebb ízű, mint a magyar változatok.
  • Sokkal édesebb a mi rudinknál.
  • Az orosz elfogyasztását követően egész délután nem vágytam már egyéb édességre, szépen telítődött tőle a gyomrom a vacsoráig.
  • A gyerekek, akik megkóstolták az orosz rudit, ezt mondták: ez nem Túró Rudi. Olyan, mint a jégkrém, csak nem annyira hideg. Finom.
  • Az itteni orosz élelmiszerboltban hétféle íz volt kapható, de még ennél is több verzió érhető el a termék hazájában, de már a paletta önmagában is sokban különbözik a nálunk árusítottaktól.
Magyar rudik összetevői:
 
A különböző márkák eltérnek egymástól, de általában a töltelék túróból (40%), vajból, cukorból, tejszínből áll, a bevonat pedig kakaós bevonómasszával és hidrogénezett növényi zsírral készül. Tartósítószerek és emulgeálószerek, keményítő és citromaroma is találhatók benne.
 
Jellegzetessége a roppanó bevonat és a töltelék enyhén savanykás íze, amit a citrom ad.
 
A szirok, orosz rudi összetevői:
Töltelék: 54% zsírszegény túró, vaj, cukor, vaníliaíz; 15,5% kakaós bevonat: pálmaolaj, kakaópor 17%, E322 emulgeálószer, ízesítőanyagok
 
A teljes cikket itt olvashatod el.

„A mi egyedüli marketingünk a szakmai munka”

Június 22. 20:29
A Magyar Nemzet készített interjút Szepsy Istvánnal, amelyben szó esett egy képzeletbeli borminisztréiumról, a magyar és a külföldi borok minőségéről, árszinvonaláról, szőlőfajtákról és marketingről. Néhány fontos gondolat Szepsy Istvántól:
 
„A politika szintjén pedig már kevés lenne bennem a kreativitás, hiszen az számomra idegen terület. Én elsősorban szőlészetben, vagyis fajtákban, dűlőkben, dombokban, talajösszetételben gondolkodom, ebben élek.”
 
„Az elmúlt száz év alatt olyan mértékben veszítette el az ország a szőlészeti-borászati tőkét, amely példátlan a világban. Kezdődött a filoxérával, majd jött az első világháború, melynek következtében nemcsak az ország területének, de a szőlőtermesztő területeinknek is elveszítettük a kétharmadát, aztán mára eltűnt ennek a maradéknak is a nyolcvan százaléka. (...) A vállalkozó típusú emberek zöme elhagyta Magyarországot, a rendszerváltást követően pedig minden magyar borász – kivétel nélkül – nulla tőkével indult.”
 
Tartósan nem működhet a gyenge minőség magas áron. (...) Tulajdonképpen a piac mindent elrendez. A szabadpiacnak pont ez a lényege. Legfeljebb csak óriási reklámmal lehet szembemenni a fogyasztói tapasztalattal, de a borászatban senkinek sincs pénze óriási reklámra.
 
Ma már nem szigeteket vesznek, meg a holdon parcellát, hanem borászatot jó drágán. Ez felborítja a piacot, mert uralják a trendeket. Ám még így sincs igazság abban, hogy bemegyünk a multiba, és aprópénzért vehetünk külföldi bomba bort. Ha ez valóban igaz lenne, akkor a világon mindenki borászatot építene. Nincs minőségi bor olcsón.
 
Aki Magyarországon bormarketingről beszél, az nem tudja, hogy miről beszél, és legfeljebb egy feneketlen kútba önt – világviszonylatban – nagyon kevés pénzt. A mi egyedüli marketingünk a szakmai munka. És az, hogy hét és fél méter mély kőzetmintában kilenc ásványi réteget találtunk szédületes változatosságú kémiai összetétellel. A handabandázásnak vége. Ezekkel az adottságokkal szemben kevés a szubjektív minőségjelzők alkalmazása.
 
A teljes interjút a Magyar Nemzet oldalán tudod elolvasni.
 

Leltár a szőlőben

Június 22. 17:35
Pflanzner Sándor agrármérnöknek tanult, majd elhagyta a pályáját és a Balaton-felvidéken vásárolt szőlőterületet, abban a dűlőben, ahol a dédapjának és nagyapjának is volt. Blogjából ismeretekre is szert tehetünk és bepillanthatunk a szőlőgazda mindennapjaiba.
 
„Krisztián csapata megrotálta és megkapálta a szőlők sorát, a sorközben pedig vidáman virít a gaz. Emiatt és az aszály miatt kissé nitrogénhiányos a szőlő, amit majd lombtrágyával pótlunk. Sajnos sok átoltáson tűnik gyengének, valószínűleg az alanytőke nem volt elég erős a furmint vesszőhöz. A jövő héten megpróbálom visszafogni ezeken a tőkéken a hajtásokat: kevesebb, de erősebb hajtást szeretnék. ”
 
(...)megcsináltam a tőkeleltárat - azaz végigmentem a sorokon, és minden egyes tőkéről eldöntöttem, hogy 1.) létezik, 2.) egészséges, és várhatóan meg is marad, 3.) ki kell szelektálni, és újat kell tenni helyette. A leltár alapján meg tudom rendelni a nyári pótlást - és talán idén végre beáll néhány vágóm, azaz nem lesz benne tőkehiány, és lesz még néhány tartalék tőke is, a jövőre kihullók helyett.
 
A facélia gyökere átjárja a talajt, vírusölő hatású (bár nem hiszem, hogy ilyen ősgyepben túl sok szőlőkárosító vírus lenne), és zöldtrágyaként segíteni fogja a talaj nitrogénellátását.” A teljes bejegyzést a Szőlő.blog.hu oldalon olvashatod el.

„A több munkát jelentő, a manipulációktól mentes borkészítés útját választotta”

Június 22. 15:47
Kovács Antal a www.pincearon.hu Facebook oldalán tette közzé legújabb videóját, amelyet Fertőrákoson készített Horváty József Ráspival. „Újra meg kell tanulnunk a bor ízét!” - mondja el Ráspi az interjúban.

„Ráspi számomra a kézműves borászat egyik legfontosabb igazodási pontja, filozófiáját sokaknak lenne érdemes (alaposan) átgondolnia, és nem feltétlenül csak a borászatban.” - írja Kovács Antal.
 
“Újra meg kell tanulnunk a bor ízét !”

“Újra meg kell tanulnunk a bor ízét !”Több mint 10.000 látták 2 hét alatt azt a videónkat, amiben az egyik kézműves borászunk Dániel Zsolt megmutatja, hogy mit is gondol ő a borászatról. Egyébként semmi különöset nem csinált - csak bátran, és őszintén mesél arról, amiről mások inkább hallgatnak. Döbbenetes mennyiségű bátorító visszajelzést kaptunk, köszönjük, folytatjuk:“Újra meg kell tanulnunk a bor ízét!” - mondja Ráspi, a fertőrákosi Bordruida, akinek anno jelentős szerepe volt abban, hogy megalkothassam a kő-juice kifejezést.Ráspi számomra a kézműves borászat egyik legfontosabb igazodási pontja, filozófiáját sokaknak lenne érdemes (alaposan) átgondolnia, és nem feltétlenül csak a borászatban.Ő is azok közé tartozik, aki a tiszta, de nehezebb - a több munkát jelentő, a manipulációktól mentes borkészítés útját választotta. Nagy Szeretettel:

Posted by www.pincearon.hu Kovács Antal sommelier webshopja on 2015. június 19.

Levelet kaptam, lájf

Június 22. 12:32
Itt egy remek gyűjtemény arról, hogy az egyes szőlőfajtáknak milyen formájú a levele:
 
Levelet kaptam, lájf
(Via)

Szoros volt a mezőny az Év Bortermelője díjért Tokaj-Hegyalján

Június 22. 09:44
Rakaczki Gábort, a Sauska Tokaj főborászát választották az Év Bortermelőjének Tokaj-Hegyalján. Összesen négyen voltak esélyesek a cím elnyerésére, Rakaczki Gábor mellett Wille-Baumkauff Márta, Samuel Tinon és ifj. Szepsy István is a jelöltek között szerepeltek.
 
Rakaczki Gábor szoros versenyben kapta meg a megtisztelő címet. A tokaji Kulturális és Konferenciaközpontban adták át a díjat a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának gálavacsoráján.
 
Nem számítottam erre, erős mezőny volt és nehéz lehetett kiválasztani a legjobbat - mondta el rakaczki Gábornak a HegyaljaInfonak. Hozzátette, mindannyian a borvidékért dolgoznak és bízik abban, hogy a többiek is megkapják a megérdemelt elismerésüket a jövőben. Rakaczki Gábor a Sauska Tokaj főborásza jelenleg, de korábban a Tokaj Kereskedőháznál és a Degenfeldnél is hat-hat szüretet dolgozott végig.