Főoldal / Fröccs / Vége lehet a hazai pálinkabérfőzés aranykorának?

Fröccs

Vége lehet a hazai pálinkabérfőzés aranykorának?

Június 23. 09:57
Az ország bérfőzdéinek forgalma nagyot esett a 2014-es évhez képest az év elei időszakban. A szeszüzemek eddig a tavalyi azonos időszak mennyiségének mindössze tizenöt százalékát állították elő - írja a Napi Gazdaság.
 
A Napi Gazdaság a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adataira hivatkozva állítja: vége a pálinkabérfőzdék aranykorának. A lap a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szóvivőjétől, Suller Attilától megtudta: 2014 első négy hónapjában az ország főzdéi összesen több mint 5,2 millió liter ötvenfokos pálinkának megfelelő párlatot állítottak elő, idén alig nyolcszázezer litert.

A cefretulajdonosoknak ugyanakkor számolniuk kell azzal: amíg például tavaly csak a főzdés munkájának literenként pár száz forintos ellenértékét kellett kifizetniük, addig 2015-ben az előállítás költségei­hez – szeszadó címén – nagyjából nyolcszáz forintos újabb kiadás társul.

A lap szerint annyi bizonyos, hogy a visszaesés a közkasszának nem okozott különösebb gondot, éppen ellenkezőleg: 2014 januárja és áprilisa között a bérfőzés csupán ötmillió forint bevételt hozott az államkincstárnak, s az egész éves summa sem haladta meg a 17 millió forintot. Ehhez képest idén négy hónap alatt több mint 600 millió folyt be bérfőzési szeszadó gyanánt.
 
A drágulás miatt nagy jelentőséghez juthat az otthoni pálinkafőzés, de idén már be kell jelenteni, ha valaki desztillálóberendezést tart odahaza. A lap úgy tudja, eddig mintegy kilencezer ilyen készüléket vettek nyilvántartásba az önkormányzatok, két megyében - Zalában és Veszprémben - hivatalosan ezernél is több berendezést vásároltak a gazdák, miközben Hajdú-Bihar megyéből mindössze két bejelentés érkezett, Budapesten pedig az ötszázat sem éri el a regisztrált párlókészülékek száma. (Forrás: Napi Gazdaság)
 
Vége lehet a hazai pálinkabérfőzés aranykorának?
Forrás: Napigazdasag.hu

 

Az oroszok rudija nagyobb, mint a miénk

Június 23. 06:24
A Túró Rudi nem magyar találmány, és semmiképpen nem hungarikum, hanem egy orosz, vagyis szovjet édesség hazai változata - írja az Origo.hu. A lap kóstólóteszt keretein belül megvizsgálta a különbségeket, hasonlóságokat a mi Túró Rudink és az "ősi, szovjet" édesség között.
 
  • Hagyományosan túróból, vajból, cukorból áll, és vaníliával ízesítik. A bevonattal készülő kis desszertek 40-50 grammosak. A magyar rudik csak 30 grammosak.
  • Vastagabb, nagyobb, szögletesebb a miénknél, nem is rúd, inkább téglaforma. Harapásra krémes, a bevonat nem roppan, de jóval kakaósabb, intenzívebb ízű, mint a magyar változatok.
  • Sokkal édesebb a mi rudinknál.
  • Az orosz elfogyasztását követően egész délután nem vágytam már egyéb édességre, szépen telítődött tőle a gyomrom a vacsoráig.
  • A gyerekek, akik megkóstolták az orosz rudit, ezt mondták: ez nem Túró Rudi. Olyan, mint a jégkrém, csak nem annyira hideg. Finom.
  • Az itteni orosz élelmiszerboltban hétféle íz volt kapható, de még ennél is több verzió érhető el a termék hazájában, de már a paletta önmagában is sokban különbözik a nálunk árusítottaktól.
Magyar rudik összetevői:
 
A különböző márkák eltérnek egymástól, de általában a töltelék túróból (40%), vajból, cukorból, tejszínből áll, a bevonat pedig kakaós bevonómasszával és hidrogénezett növényi zsírral készül. Tartósítószerek és emulgeálószerek, keményítő és citromaroma is találhatók benne.
 
Jellegzetessége a roppanó bevonat és a töltelék enyhén savanykás íze, amit a citrom ad.
 
A szirok, orosz rudi összetevői:
Töltelék: 54% zsírszegény túró, vaj, cukor, vaníliaíz; 15,5% kakaós bevonat: pálmaolaj, kakaópor 17%, E322 emulgeálószer, ízesítőanyagok
 
A teljes cikket itt olvashatod el.

„A mi egyedüli marketingünk a szakmai munka”

Június 22. 20:29
A Magyar Nemzet készített interjút Szepsy Istvánnal, amelyben szó esett egy képzeletbeli borminisztréiumról, a magyar és a külföldi borok minőségéről, árszinvonaláról, szőlőfajtákról és marketingről. Néhány fontos gondolat Szepsy Istvántól:
 
„A politika szintjén pedig már kevés lenne bennem a kreativitás, hiszen az számomra idegen terület. Én elsősorban szőlészetben, vagyis fajtákban, dűlőkben, dombokban, talajösszetételben gondolkodom, ebben élek.”
 
„Az elmúlt száz év alatt olyan mértékben veszítette el az ország a szőlészeti-borászati tőkét, amely példátlan a világban. Kezdődött a filoxérával, majd jött az első világháború, melynek következtében nemcsak az ország területének, de a szőlőtermesztő területeinknek is elveszítettük a kétharmadát, aztán mára eltűnt ennek a maradéknak is a nyolcvan százaléka. (...) A vállalkozó típusú emberek zöme elhagyta Magyarországot, a rendszerváltást követően pedig minden magyar borász – kivétel nélkül – nulla tőkével indult.”
 
„Tartósan nem működhet a gyenge minőség magas áron. (...) Tulajdonképpen a piac mindent elrendez. A szabadpiacnak pont ez a lényege. Legfeljebb csak óriási reklámmal lehet szembemenni a fogyasztói tapasztalattal, de a borászatban senkinek sincs pénze óriási reklámra.”
 
„Ma már nem szigeteket vesznek, meg a holdon parcellát, hanem borászatot jó drágán. Ez felborítja a piacot, mert uralják a trendeket. Ám még így sincs igazság abban, hogy bemegyünk a multiba, és aprópénzért vehetünk külföldi bomba bort. Ha ez valóban igaz lenne, akkor a világon mindenki borászatot építene. Nincs minőségi bor olcsón.”
 
„Aki Magyarországon bormarketingről beszél, az nem tudja, hogy miről beszél, és legfeljebb egy feneketlen kútba önt – világviszonylatban – nagyon kevés pénzt. A mi egyedüli marketingünk a szakmai munka. És az, hogy hét és fél méter mély kőzetmintában kilenc ásványi réteget találtunk szédületes változatosságú kémiai összetétellel. A handabandázásnak vége. Ezekkel az adottságokkal szemben kevés a szubjektív minőségjelzők alkalmazása.”
 
A teljes interjút a Magyar Nemzet oldalán tudod elolvasni.
 

Leltár a szőlőben

Június 22. 17:35
Pflanzner Sándor agrármérnöknek tanult, majd elhagyta a pályáját és a Balaton-felvidéken vásárolt szőlőterületet, abban a dűlőben, ahol a dédapjának és nagyapjának is volt. Blogjából ismeretekre is szert tehetünk és bepillanthatunk a szőlőgazda mindennapjaiba.
 
„Krisztián csapata megrotálta és megkapálta a szőlők sorát, a sorközben pedig vidáman virít a gaz. Emiatt és az aszály miatt kissé nitrogénhiányos a szőlő, amit majd lombtrágyával pótlunk. Sajnos sok átoltáson tűnik gyengének, valószínűleg az alanytőke nem volt elég erős a furmint vesszőhöz. A jövő héten megpróbálom visszafogni ezeken a tőkéken a hajtásokat: kevesebb, de erősebb hajtást szeretnék. ”
 
„(...)megcsináltam a tőkeleltárat - azaz végigmentem a sorokon, és minden egyes tőkéről eldöntöttem, hogy 1.) létezik, 2.) egészséges, és várhatóan meg is marad, 3.) ki kell szelektálni, és újat kell tenni helyette. A leltár alapján meg tudom rendelni a nyári pótlást - és talán idén végre beáll néhány vágóm, azaz nem lesz benne tőkehiány, és lesz még néhány tartalék tőke is, a jövőre kihullók helyett.”
 
„A facélia gyökere átjárja a talajt, vírusölő hatású (bár nem hiszem, hogy ilyen ősgyepben túl sok szőlőkárosító vírus lenne), és zöldtrágyaként segíteni fogja a talaj nitrogénellátását.” A teljes bejegyzést a Szőlő.blog.hu oldalon olvashatod el.

„A több munkát jelentő, a manipulációktól mentes borkészítés útját választotta”

Június 22. 15:47
Kovács Antal a www.pincearon.hu Facebook oldalán tette közzé legújabb videóját, amelyet Fertőrákoson készített Horváty József Ráspival. „Újra meg kell tanulnunk a bor ízét!” - mondja el Ráspi az interjúban.

„Ráspi számomra a kézműves borászat egyik legfontosabb igazodási pontja, filozófiáját sokaknak lenne érdemes (alaposan) átgondolnia, és nem feltétlenül csak a borászatban.” - írja Kovács Antal.
 
“Újra meg kell tanulnunk a bor ízét !”

“Újra meg kell tanulnunk a bor ízét !”Több mint 10.000 látták 2 hét alatt azt a videónkat, amiben az egyik kézműves borászunk Dániel Zsolt megmutatja, hogy mit is gondol ő a borászatról. Egyébként semmi különöset nem csinált - csak bátran, és őszintén mesél arról, amiről mások inkább hallgatnak. Döbbenetes mennyiségű bátorító visszajelzést kaptunk, köszönjük, folytatjuk:“Újra meg kell tanulnunk a bor ízét!” - mondja Ráspi, a fertőrákosi Bordruida, akinek anno jelentős szerepe volt abban, hogy megalkothassam a kő-juice kifejezést.Ráspi számomra a kézműves borászat egyik legfontosabb igazodási pontja, filozófiáját sokaknak lenne érdemes (alaposan) átgondolnia, és nem feltétlenül csak a borászatban.Ő is azok közé tartozik, aki a tiszta, de nehezebb - a több munkát jelentő, a manipulációktól mentes borkészítés útját választotta. Nagy Szeretettel:

Posted by www.pincearon.hu Kovács Antal sommelier webshopja on 2015. június 19.

Levelet kaptam, lájf

Június 22. 12:32
Itt egy remek gyűjtemény arról, hogy az egyes szőlőfajtáknak milyen formájú a levele:
 
Levelet kaptam, lájf
(Via)

Szoros volt a mezőny az Év Bortermelője díjért Tokaj-Hegyalján

Június 22. 09:44
Rakaczki Gábort, a Sauska Tokaj főborászát választották az Év Bortermelőjének Tokaj-Hegyalján. Összesen négyen voltak esélyesek a cím elnyerésére, Rakaczki Gábor mellett Wille-Baumkauff Márta, Samuel Tinon és ifj. Szepsy István is a jelöltek között szerepeltek.
 
Rakaczki Gábor szoros versenyben kapta meg a megtisztelő címet. A tokaji Kulturális és Konferenciaközpontban adták át a díjat a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsának gálavacsoráján.
 
Nem számítottam erre, erős mezőny volt és nehéz lehetett kiválasztani a legjobbat - mondta el rakaczki Gábornak a HegyaljaInfonak. Hozzátette, mindannyian a borvidékért dolgoznak és bízik abban, hogy a többiek is megkapják a megérdemelt elismerésüket a jövőben. Rakaczki Gábor a Sauska Tokaj főborásza jelenleg, de korábban a Tokaj Kereskedőháznál és a Degenfeldnél is hat-hat szüretet dolgozott végig.

Így írt egy magyar borról a világ egyik legjobb sommelierje

Június 22. 06:20
Andreas Larsson, a világ egyik legjobb sommelierje egy vakkóstolón így írt a Gere & Weninger 2009-es Cabernet Franc Selection boráról:

„Sötétrubin szín, fekete középpel. Pereme enyhén vörösesbarna. Szép intenzitású aromák, jól fejlődik, összetett, jól rétegzett, elegáns sötét gyümölcsökkel, szép fűszerekkel. Világos édesség, mely a gyümölcsök érettségében mutatkozik meg: fekete ribizli és édes szilva, fűszerek és bőrös jegyek. Nincs észrevehető tölgy. Nagyon szép íz: ez egy olyan bor, amelybe az extrakt már tökéletesen integrált, jó gyümölcsös sűrűséggel. Ez jól kifejezi azt, amit én „érlelt édességnek” nevezek. Önmagában nem édes, de teljes, kerek benyomását adja a következőknek: érett gyümölcsök – fekete ribizli, szilva – aromás gyógynövények, borsosság, némi húsos jegyek. Igazán komoly és súlyos, jó hangsúllyal a gyümölcsösségen. Igen sűrű és gazdag szerkezet, az elegáns fekete gyümölcsök nagy választéka, és hosszantartó lecsengés. Már ma tökéletesen iható, de úgy hiszem, ezzel a szerkezettel még pár évig további összetettséget nyer. Nagyon szép.” (Forrás: Gere Attila Pincészet Facebook oldala)
Posted by Gere Attila Pincészete on 2015. június 21.

A világ leghíresebb étteremkritikusa vs. magyar éttermek

Június 21. 20:13
Az angol Andy Hayler 1994 óta járja a világ jobbnál jobb éttermeit, majd honlapján értékeli őket. Most Magyarországon is tiszteletét tette, hogy részt vegyen a Foodies (Világevők) című film bemutatóján, amelynek történetesen ő a főszereplője. Látogatása során tesztelt öt magyarországi éttermet is.
 
„Budapesten jelenleg 4 Michelin-csillagos étterem működik, Hayler ezek közül kettőt, az Onyxot és a Borkonyhát kereste fel. Mindkettőnek 14 pontot adott, azonban szöveges értékelésben érezhető a véleménye, és az is fontos szempont, hogy az Onyxnál jóval olcsóbb Borkonyha tőle a maximális pontszámot kapta saját ár-érték arány listáján.” - írja a 444.hu.
 
A Michelin-csillagos éttermeken kívül Hayler még a Four Seasons Gresham vadonatúj éttermébe, a Kollázsba és a VII. kerületi Olimpiába látogatott el.
 
„Akárcsak a két Michelin-csillagos pesti hely, az Anyukám Mondta is 14 pontot kapott, Hayler itt is kiemelte a kiváló ár-érték arányt, és leírásából úgy tűnik, ez volt a kedvenc magyar étterme. Meglepődött az Olaszországból származó paradicsomok, a helyi eper és csirke magas színvonalán, és még a kávét is megdicsérte. „Elbűvölő étterem, ahol egyszerű, élvezhető fogásokat szolgálnak fel, kiemelkedő színvonalú alapanyagokból. Mi mást várhatna el az ember egy étteremtől.”” -írja a 444.hu.
 
A teljes cikket a 444.hu oldalán tudod elolvasni.