Légli Géza vezette Kislaki Bormanufaktúra nem a megszokott újbort „tette le az asztalra”, ez valami egészen más. Szűretlen, derítetlen, fajélesztőktől mentes és nem tutti fruttis aromák uralkodnak a tételben. Légli Géza 2015-ös Érintetlen primőr bora 100 százalékban merlot szőlőfajtából készült. 

 

„Újborhoz képest izgalmas és tartalmas az illat. Piros bogyós gyümölcsökre, kékszőlőre, csokoládéra és kékvirágos jegyekre emlékeztető aromák jellemzik a bort. Vonzó és kortyolásra csábító az illat.(...) Illata tele van primer gyümölcsösséggel, de mellette vannak olyan jegyek is, amelyek tényleg izgalmassá teszik. Kicsit mustos, kicsit boros karakter. Egy biztos, zamatos és egyedi” - írja a Metropol.hu.

 

A december 10-én megrendezésre kerülő Zwack Open blépőjegy ára tartalmaz egy palack Kislaki Érintetlen bort. 

 

Hamarosan marihuánás kávét is lehet kapni Kanadában. A CannTrust nevű startup feltalálta a marihuánával töltött és CannCups-nak elkeresztelt kávépárnákat, amelyek lassan forgalomba kerülnek az észak-amerikai országban - írja a Turizmusonline.hu.

 

A CannTrust új vívmánya „egy standard adag orvosi marihuánát” tartalmaz és a Keurig masinákkal, illetve egyéb single-serve (egyszerre egy adagot készítő) kávéfőzőkkel való használatra tervezték. A jelenlegi állás szerint a CannCups kávé, forró csokoládé és tea variációkkal lesz elérhető.

 

Kanada nemrégiben kiszélesítette az orvosi marihuánára vonatkozó törvényeit, amelyek ma a páciensek számára a fájdalom csillapításához a kannabisz elfogyasztását és „elfüstölését” egyaránt lehetővé teszik.

 

A #KoccintsAszuval kampányt a Gróf Degenfeld Szőlőbirtok és a Wineglass Communication indította a Facebook oldalon annak érdekében, hogy a karácsonyi időszakban se feledkezzünk meg erről az egyedi italról. A Borrajongó három külnböző évjáratú aszút mutat be a Gróf Degenfeld Szőlőbirtoktól, amelyek között legjobban a 2006-os szerepelt:

 

A mézlovagrendek felvonulásával, mézszépségverseny eredményhirdetésével, mézes termékek kóstolójával megkezdődik a két napon át tartó XII. Kárpát-medencei Mézfesztivál szombaton Zalaegerszegen.

 

A Kárpát-medence szinte valamennyi tájegységéből érkeznek méhészek a találkozóra.

 

Czémán László, a Söjtör és Térsége Méhészeinek Egyesületének elnöke a rendezvény sajtótájékoztatóján kiemelte: a méhészek mindent elkövetnek, hogy a magyar, jó minőségű méz beépülhessen az emberek természetes étrendjébe. Ennek viszont fontos feltétele, hogy a lakosság megismerje a jó minőségű termelői mézet. A kétnapos fesztivál pontosan ezt a célt szolgálja: az emberek megkóstolhatják a különböző tájegységek jellegzetes mézeit.

 

Czémán elmondta, hogy a magyar méz a világ össztermésének 5 százalékát adja, minősége és mennyisége világviszonylatban is kiemelkedő.

A gasztronómia fesztivál arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar lakosság az európai országokhoz képest elmaradt a mézfogyasztásban - hangoztatta Balaicz Zoltán, Zalaegerszeg polgármestere. Az adatok ugyanakkor azt is mutatják, hogy a mézfogyasztás emelkedő tendenciát mutat: míg 2010-ben a magyar polgárok átlagosan 30 dekagramm mézet fogyasztottak évente, 2015-re 70 dekagrammra nőtt az éves mennyiség. Az elképzelések szerint az átlagos mézfogyasztás néhány esztendő múlva meghaladhatja az évi egy kilogrammot is.   

Idén újra Tokió a világ legtöbb Michelin-csillagos fővárosa, a japán metropolisz éttermeinek 217 csillagja van.

 

A pénteken megjelenő új tokiói Michelin-kalauz szerint tavaly óta ötven csillaggal kevesebb van ugyan a városban, viszont a háromcsillagos, vagyis legkitűnőbb éttermek száma eggyel gyarapodva 13-ra nőtt. 

 

Michael Ellis, a Michelin-kalauzok nemzetközi igazgatója közleményében úgy fogalmazott: Tokióban óriási számban működnek éttermek, a kínálatuk roppant széleskörű, ez teszi a várost igazán kitűnő vacsorázóhellyé. 

 

A 2016-os kalauzban egy külön fejezetben Tokió olcsóbb éttermei is helyet kaptak, amelyekben hagyományos japán fogásokat fogyaszthatnak a vendégek.

 

A legújabb háromcsillagos étterem, a Kohaku szintén a tradicionális, elegáns helyi ételeket kínálja a japán konyha szerelmeseinek. Az egy csillaggal kitüntetett Cuta étterem pedig valódi japán tészalevessel, a gazdag ízvilágú rámennel fogadja a betérőket. 

 

Az első Michelin éttermi kalauzt 1900-ban, az autózás hajnalán készíttették sofőrök számára. A csillagos besorolással az 1920-as években egészítették ki a felsorolást.

 

Ázsiában először a tokiói éttermekről készült külön Michelin-kalauz. A japán főváros egymás után immár kilencedszer lett a világ legjobb vacsorázóhelye a kalauz szerint.

Különleges süteményt állítottak ki egy olasz város múzeumában: a 118 éves tortát egykor Sisi osztrák császárné és magyar királyné számára készítették, ő azonban csak egyetlen szeletet fogyasztott el belőle.

 

Az uralkodó 1897-ben a dél-tiroli Merano városban üdült, amikor ellátogatott a közeli Nalsba, ahol betért egy fogadóba. A meglepett fogadósné gyorsan süteményt készített a diétáiról ismert Sisinek, aki csak egy szeletet fogyasztott a tortából. Az érintetlen maradékot a fogadós családja több mint száz éven át megőrizte, a héten pedig a meranói turisztikai múzeumnak, a Touriseumnak adományozta. 

 

Az intézmény látogatói vitrin mögött tekinthetik meg a különleges, csokitortára emlékeztető süteményt, amelynek receptje ismeretlen.

A halászati vállalkozásoknak egyre több helyi értékesítési pontra (helyi halboltok, kis feldolgozók, piacok) van szükségük az országban, hogy kiküszöböljék az eladási nehéségeket. Emellett fontos a közösségi marketing tevékenység élénkítése is - mondta el az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója az MTI-nek.

 

Utóbbi eredményeként jön létre az idén először közvetlenül karácsony előtt az első magyarországi termelői halpiac Karácsonyi halvásár néven Budapesten. A rendezvényt a Magyar Vasúttörténeti Parkban, a Tatai úton tartják december 18-20. között.

 

A helyszínen nemcsak vásárolni, kóstolni és fogyasztani lehet a halat, hanem tanulni is lehet a halételkészítést. A termelők mellett halászcsárda, halbüfé és látványkonyha is működik a vásáron.

 

Így a vásárlók nemcsak a kereskedelmi árnál olcsóbban juthatnak hozzá a halakhoz, hanem a termelőkkel is személyesen találkozhatnak. A magyarok ugyanis az év végi ünnepek során fogyasztják el az éves halmennyiség 40 százalékát. A fejenkénti fogyasztás Magyarországon évente mintegy 4-5 kilogramm közötti, amely lényegesen alacsonyabb a 18 kilogramm körüli  uniós átlagnál.

 

Még mindig a ponty a legnépszerűbb hal Magyarországon, de már sokan keresik a harcsát, a csukát valamint a süllőt is, illetve a feldolgozott termékeket is.  A halárak az idén nem változnak a múlt évihez képest, egy kilogramm élő ponty ára a vásárlás helyétől függően 800-1200 forint között mozog az országban, míg ugyanezen termék feldolgozott formájáért 1200-1500 forintot kérnek - mondta Lévai Ferenc.

 

A vezérigazgató közölte: Hasonló lesz az idei haltermés mennyisége  a tavalyihoz, a tógazdák és halászok 22-23 ezer tonna halra számíthatnak, amelyből mintegy 12-13 ezer tonnát tesz ki az étkezési hal mennyisége.

 

Lévai Ferenc közölte: a haltermelést főként a Dunántúlon rendkívül megnehezítette az időjárás, mert a kora tavaszi csapadékos időben csúsztak a lehalászások, a nyári nagy hőség pedig a ragadozóállományt tizedelte meg.  Emellett Horvátországból nagy mennyiségű, olcsó, édesvízi halat hoztak be az országba. A szomszédos országból származó hal ára azért rendkívül alacsony, mert ott a haltenyésztéssel foglalkozó gazdaságok nemzeti forrásból jelentős támogatást kapnak, ráadásul a jobb éghajlati feltételek miatt hosszabb a tenyészidő. Emiatt Magyarországon nyáron esett a hal ára, ami nagymértékű veszteséget okozott a hazai termelőknek - mondta a vezérigazgató.

(Forrás: MTI)

 

„A fogyasztói szokásokat és az árak alakulását figyelembe véve várhatóan idén karácsonykor is a ponty lesz a sláger az ünnepi menüben. Nem véletlenül, hiszen ennek a halfajtának nagy előnye, hogy könnyen és sokféle módon elkészíthető, és megfizethető áron kapható.” – mondta Áman Attila, a Kapj rá! kampány séf szakértője.

 

A szakácsot a Miniszterelnökség Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárságának közleménye idézi: „A modern gasztronómia kezdi felfedezni, hogy a magyar halfajták milyen változatosan készíthetőek el, így egyre többen kapnak kedvet kísérletezéshez otthon, a saját konyhájukban is.”

 

„Jó hír, hogy egyre többen lépnek ki a halászlé nyújtotta komfortzónából. A halászlét ismerjük, szeretjük, de ezen kívül még számtalan más halétel is van, amit – és nem csak karácsonykor – ehetünk. Egészségügyi és táplálkozási szempontból is fontos, hogy több halat fogyasszunk. A tradicionális magyar halételek mellett újabb halételeket kellene kipróbálnunk és beépítenünk az étrendünkbe.” – tette hozzá Áman Attila, a Kapj rá! kampány séf szakértője.

 

„Mindenképpen pozitívan értékelendő, hogy az utóbbi időszakban lassú emelkedés figyelhető meg a magyarországi halfogyasztásban, azonban még mindig nagyon kevés halból készült ételt fogyasztunk, és azt is főleg karácsonykor. Ezen jó lenne változtatni, fontos lenne, hogy többször és többféle halat együnk.” – mondta dr. Viski József helyettes államtitkár.

 

A Kapj rá! kampány célja, hogy a hazai fogyasztókkal megismertesse a halételek sokféleségét, azok változatos ízvilágát. Emellett a kezdeményezés célja, hogy felhívja a fiatalabb korosztályok figyelmét arra, hogy a nemzetközi viszonylatban népszerű halfogyasztás jól beilleszthető a reformétkezésbe, hiszen a halételek finomak és könnyen elkészíthetőek.