A lángost mindemki szereti, hiszen egy strandon heverészős napon nem is kell más ebédre, főleg, hogyha egy jéghideg fröccs is kerül mellé.
A lángos kedvelőinek táborában azonban mély, betemethetetlen árkok húzódnak. :(
Vannak a fokhagymafetisiszták, a kölön sajt/tejföl hívők és a hedonisták, akik mindent rászórnak a sült tésztára. A mogyorókrém és lekvár felé eltévelyedőkről most nem is beszélünk.
Ötven éve, 1966. július 3-án halt meg Rákóczi János cukrász és mesterszakács, a Rákóczi-túrós és a Rákóczi-rostélyos kitalálója.
A magyar közvéleményben számos tévhit él egyes sütemények elnevezésével kapcsolatban. Ezek közé tartozik például a somlói galuska, amely nevét nem a Somló hegyről kapta, mint azt sokan feltételezik, hanem a Fót közelében fekvő Somlyó dombról, amelynek lábánál élt megalkotója, Gollerits Károly. A dobostorta elnevezésnek sincs köze e fenséges csemege ropogósan kemény, dobolásra ingerlő tetejéhez, annál inkább első készítőjéhez, Dobos C. József cukrászmesterhez. A Rákóczi-túrósról is sokan gondolják, hogy történelmi idők tanújaként, II. Rákóczi Ferenc fejedelem legkedvesebb desszertje volt. Holott e finomság a 20. század találmánya, megalkotása Rákóczi János cukrász és mesterszakács nevéhez fűződik.
Rákóczi túrós
Rákóczi nem fejedelmi családban született, szerény körülmények között látta meg a napvilágot egy Dombóvár melletti uradalmi tanyán, Felsőleperden 1897. szeptember 25-én. Elemi iskoláit Székesfehérvárott végezte, majd 1912-ben Pestre került, a Mágnás Kaszinóban lett szakácstanonc. Az első világháború idején, 1916-tól katonai szolgálatát töltötte, majd 1920-ban visszatért a konyha világába. A Nemzeti Kaszinóban a neves mesterszakács, Kedvessy Nándor keze alatt dolgozott másodszakácsként. Néhány év után Horváth Nándor belvárosi "buffet-jébe" (HÁEN Konyha) került, ahol már első szakácsként tevékenykedett. 1924-ben a konyhaművészet fővárosában, Párizsban dolgozott és tanult a legendás séf, Georges Auguste Escoffier irányítása alatt a Larue Étteremben. Hazatérése után a HÁEN Konyha konyhafőnöke lett, 1930-tól a lillafüredi Palota Szálló, 1933-tól a budapesti Gellért Szálló, majd 1953-tól 1961-es nyugdíjazásáig a Duna Szálló konyhafőnökeként dolgozott.
Pályafutása során számos szakácsművészeti kiállításon vett részt, 1933-ban Bécsben, 1936-ban Berlinben, két ízben pedig Frankfurt am Mainban szerzett aranyérmet. Emellett nagy sikerrel szerepelt különböző gasztronómiai bemutatókon Londonban, Münchenben és Bonnban. A konyha minden ágában széles körű tudással rendelkezett, mestere volt a hideg-meleg konyhának, valamint a tésztáknak. Páratlan érzékkel és képzelőerővel elegyítette a magyar és a francia konyha ízeit, fogásait. Híres volt arról, hogy minden kiállításra, bemutatóra nagyon alaposan felkészült, tálait előre megtervezte, lepróbálta, az egyes technológiai mozzanatokat céltudatosan begyakorolta. Meghívott szakácsként szerepelt 1954-ben a londoni olimpiai csarnokban rendezett nemzetközi szakácsművészeti bemutatón és élelmiszer-kiállításon, ahol kóstolót és televíziós műsort is készítettek vele.
Pályájának egyik csúcspontja az 1958. évi brüsszeli világkiállítás volt, ahol ő irányította a magyar szakácscsapatot. Az Atomium emlékmű közelében felépített magyar pavilon ötszáz fős étterme és bárja a világkiállítás kétszáz napja alatt telt házzal üzemelt, és elnyerte a Grand Prix-t is. Budapestről repülőgép szállította Brüsszelbe a nyersanyagok egy részét, a szalonnát, libamájat, túrót és a halat. A vendégek körében a paprikás csirke volt a legkapósabb étel, de mázsaszám fogyott a borjúpörkölt, az erdélyi fatányéros, a lecsós szelet, a roston sült balatoni süllő és a rétes is.
Nyugdíjba vonulása után a fakanalat tollra cserélte fel, és több mint öt évtizedes pályafutásának tapasztalatait összegezve megírta a Konyhaművészet című könyvét, amely 1964-ben jelent meg. A neves cukrász és mesterszakács 1966. július 3-án hunyt el Budapesten.
Rákóczi János Brüsszelben mutatta be a nevét viselő, a magyar cukrászat legjobb hagyományaihoz visszanyúló túrós süteményét, amelynek receptjét már a harmincas évek közepén megalkotta. A népszerű túrós lepényt úgy dolgozta át, hogy tészta helyett keményre vert, cukrozott tojáshab került a rögös túró tetejére, "megbolondítva" egy kis baracklekvárral. A Rákóczi-túrósnak ma már számtalan változatát árusítják, bár a gasztrotudósok szerint ezek csak gyenge utánzatok, nem sok közük van az eredeti recepthez. Például többnyire linzertésztát használnak alapnak, holott Rákóczi süteményében még vaj sincsen, a zsiradékot a tejföl képviseli.
A húsimádók szívébe is belopta magát, a nevét viselő Rákóczi-rostélyos jófajta hátszínből készül, a magyar konyha elmaradhatatlan kellékeivel, paprikával, hagymával, szalonnával és gombával.
A Magyar Konyha idén is összegyűjtötte a Balaton legjobb éttermeit - írja a Dívány. A kalauz azoknak nagy segítség, akik kicsit már ráuntak a pizza-gyros-lángos menüsorra, és nem értik miért olyan jó hekkezni, vagyis tengeri halat enni a Balaton mellett.
Éttermeket, halsütőket, cukrászdákat és borászatokat teszteltek a Balaton körül, így született meg Magyarország első regionális gasztronómiai útikalauza, amiben nem csak a fine dining, hanem a hagyományosabb vonal is helyet kapott, sőt a strandbüféket is teszteltek a kiadvány készítői.
Még több jó balatoni étterem a Magyar Konyha balatoni különszámában!
Fukarul bánnak férjükkel a japán nők: a férjek és családapák évtizedek óta nem kaptak tőlük olyan kevés pénzt, mint mostanában - derült ki egy csütörtökön nyilvánosságra hozott felmérésből.
Sok japán férfi adja oda teljes fizetését a feleségének még akkor is, ha ő az egyetlen kereső a családban. A hagyományok szerint ugyanis a nő kezeli a családi kasszát és osztja ki a zsebpénzeket.
A tokiói Shinsei Bank felmérése szerint egy japán férfi átlagos havi zsebpénze 105 ezer forintnak felel meg. Az 1980-as és 1990-es években még kétszer ennyi pénzből gazdálkodhattak. Az összeg már csak azért sem tűnik túl soknak, mivel a válaszadók szerint havonta átlagosan harmincezer forintnyit költenek csak a munka utáni italozásra a kollégákkal.
A felmérésben 1000 húszas-ötvenes éveiben járó férfit kérdeztek meg.
Az emberek és csimpánzok közti hasonlóság tagadhatatlan. Egyik legmókásabb példája ez a videó is, ahol a csimpánz erjesztett pálmanedvet iszik. Ők is szeretnek ugyanis együtt italozgatni és szórakozni - tudtuk meg Dr. Kimberley Hockings-tól, az Oxford Brookes University etológusától.
A bódult állapotot kifejezetten szeretik, és amikor csak tehetik, kortyolnak az erjedt léből egy kis csészévé formált levéllel. Ilyenkor többet játszanak, hangosabbak, és néha amikor túlisszák magukat, ők is beájulnak.
Bemutatták a Külgazdasági és Külügyminisztérium 2016-os borválogatását: a kiváló minőségű magyar borok nemzetközi népszerűsítésére pályázaton kiválasztott három kategória 23 fajta bora képviseli a magyar borkultúrát Magyarország 140 külképviseletén, valamint a nemzetközi delegációk előtt.
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára a borválogatást bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a tárca idén 15. alkalommal mutatja be a külügyi borválogatását, amelyet minden évben 10-12, nemzetközi borminősítéssel rendelkező vizsgabiztos vakon, azaz a lehető legobjektívebb módon választ ki.
Közlése szerint a tárca évente nagyjából 100 millió forintot költ borokra, a stratégiát a többi minisztériummal, így a földművelésügyi, a nemzetgazdasági tárcákkal és a Miniszterelnökséggel összehangolják.
Ausztria 20 százalékkal kevesebb bort exportál, mint Magyarország, de azt 2,5-szeres átlagáron teszi, ezt az államtitkár követendő példának nevezte.
A bor az egyik legkiválóbb módja Magyarország népszerűsítésének, a kiválasztott borok képviselik az ország borkultúráját - hangsúlyozta.
Hozzátette: az elmúlt 30 évben minőségi átalakuláson ment át a borászat az országban, Magyarország "bornagyhatalommá vált" a minőségben. A márka még nem a megfelelő helyén van a francia, a portugál vagy az olasz borokhoz képest, ezért a minőségre kell koncentrálni az exportban is. El kell érni, hogy a magyar csúcsborászok valóban a lehető legmagasabb árat tudják elérni a boraikkal - mondta az államtitkár.
Mészáros Gabriella, a borválogatás zsűrijének elnöke a borászatoknak kiosztott elismerő oklevelek átadásakor azt emelte ki, hogy közel húsz éve törekednek az objektivitásra a legjobb borok kiválasztásában. A megmérettetésen részt vevő termelők tudják, hogy nem versenyről van szó, hanem a Kárpát-medence egyedi karakterének, fajtáinak bemutatásáról - mondta. Az egyes kategóriákban - grand superior, superior, classic - és a technológiában látványos a fejlődés az elmúlt 4-5 évben, az egyes termőhelyek karaktere jobban megjelenik.
A díjazott fajták közé a Móri, az Etyek-Budai, a Tokaji, a Balatonfüredi, a Somlói, a Villányi, az Egri, és a Szekszárdi borvidékekről kerültek be tételek, és egy határon túli a Szerémségi borvidékről.
A magyar dinnye még nincs kint a standokon, jelenleg görögországit árulnak - mondta a Híradónak egy árus. „Nem rossz, de nem is olyan, mint a magyar” – fogalmazott.
A magyar dinnyére még várni kell, mert az áprilisi hideg éjszakák valamelyest visszavetették a növényeket a fejlődésben – mondta Szabó Zsigmond erdőtelki gazdálkodó.
Mivel idén több dinnyét is később, április végén, május elején ültettek ki, ezért hosszabb dinnyeszezonra van kilátás.
Az előrejelzések szerint július 4-étől kerülhet ki nagy mennyiségben a jó minőségű magyar dinnye a standokra. Országosan 230-240 ezer tonna dinnyetermés várható, ami 25-30 ezer tonnával több a múlt évinél.
Bemutatták a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) 2016-os borválogatását: a kiváló minőségű magyar borok nemzetközi népszerűsítésére pályázaton kiválasztott három kategória 23 bora képviseli a magyar borkultúrát Magyarország 140 külképviseletén, valamint a nemzetközi delegációk előtt.
Szabó László, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) államtitkára a borválogatást bemutató csütörtöki sajtótájékoztatón kiemelte: a tárca idén 15. alkalommal mutatja be a külügyi borválogatását, amelyet minden évben 10-12, nemzetközi borminősítéssel rendelkező vizsgabiztos vakon, azaz a lehető legobjektívebb módon választ ki.
Közlése szerint a tárca évente nagyjából 100 millió forintot költ borokra, a stratégiát a többi minisztériummal, így a földművelésügyi, a nemzetgazdasági tárcákkal és a Miniszterelnökséggel összehangolják. A bor az egyik legkiválóbb módja Magyarország népszerűsítésének, a kiválasztott borok képviselik az ország borkultúráját - hangsúlyozta.
Hozzátette: az elmúlt 30 évben minőségi átalakuláson ment át a borászat az országban, Magyarország "bornagyhatalommá vált" a minőségben. A márka még nem a megfelelő helyen van a francia, a portugál vagy az olasz borokhoz képest, ezért a minőségre kell koncentrálni az exportban is. El kell érni, hogy a magyar csúcsborászok valóban a lehető legmagasabb árat tudják elérni a boraikkal - mondta az államtitkár.
Mészáros Gabriella, a borválogatás zsűrijének elnöke a borászatoknak kiosztott elismerő oklevelek átadásakor azt emelte ki, hogy közel húsz éve törekednek az objektivitásra a legjobb borok kiválasztásában. A megmérettetésen részt vevő termelők tudják, hogy nem versenyről van szó, hanem a Kárpát-medence egyedi karakterének, fajtáinak bemutatásáról - mondta. Az egyes kategóriákban - grand superior, superior, classic - és a technológiában látványos a fejlődés az elmúlt 4-5 évben, az egyes termőhelyek karaktere jobban megjelenik.
A díjazott fajták közé a Móri, az Etyek-Budai, a Tokaji, a Balatonfüredi, a Somlói, a Villányi, az Egri, és a Szekszárdi borvidékekről kerültek be tételek, és egy határon túli a Szerémségi borvidékről.
Adózárjegy-hiány miatt rövidesen leállhat a szeszesitalok oroszországi importja - írta csütörtöki számába a Kommerszant című napilap.
A lap szerint a régi típusú adózárjegyek kifutóban vannak, az újak nyomtatására vonatkozó közbejegyzési pályázat pedig még nem zárult le. Az importőrök között az illetékes vámhatóságok már kiosztották az utolsó zárjegyeket, a raktárkészletek kifogytak.
Az orosz alkoholimportőrök szövetségétől (SzIAL) származó értesülések szerint több forgalmazó, köztük a Bacardí fennakadásokról vagy leállásról panaszkodott. A külföldi borok behozatalára szakosododott Simple Group zárjegy-készletei szeptemberig tartanak ki.
A probléma a kiskereskedelmi forgalmat egyelőre nem érinti, de a Kommerszant által megszólaltatott szakértők szerint az orosz állam súlyos adóbevételektől eshet el, ha a helyzet a lehető leghamarabb nem rendeződik.
Az orosz kormány 2015-ben határozott arról, hogy 2016. szeptember 1.-ig engedélyezi a külföldről behozott szeszesitalok régi adózárjeggyel történő forgalmazását. Az orosz pénzügyminisztérium június közepén jelentette be, hogy kidolgozta a vonatkozó kormányrendelet módosítását, amely alapján további egy évvel meghosszabbíthatnák az alkoholos italok régi típusú zárjeggyel való behozatalát.
