Mindenki rengeteget tesz a borért, az előállításáért, az értékesítéséért, mégsem jut belőle senkinek sem elég – mondta Zsidai Zoltán Roy, étteremtulajdonos a Borjog és Bormarketing Konferencián.

 

Az asztalra kerülő borok árában ott a 27% áfa, 30-40% a borász, a kereskedő költsége, 12% megy az infrastrukturális eszközökre 20-25% a vendéglátóhelyen dolgozók munkabére, és kb. 13% marad az étteremnek – így néz ki az éttermi matematika.

 

Tokaj jövője abban áll, hogy a luxuspiacot célozza meg, ne pedig a piac egészét – mondta Pierre-Emmanuel Maire a BrandThinkTank alapítója, vezérigazgatója a bormarketing konferencián. Szerinte Tokajban nagy mennyiségben állnak rendelkezésre magas minőségű borok, amelyeknek a luxuspiacon a helyük.

 

Létfontosságú, hogy Tokaj álomként határozza meg magát, nem csak egy termékként, hiszen a luxuspiac az álmok piaca – mondta. A termék szerinte csak ennek az álomnak a megtestesülése. A luxustermékeket egy megfoghatatlan elem határozza meg – fogalmazott, Tokaj esetében meg kell határozni, hogy mi ez a plusz érték.

A Balatonfüred-csopaki borvidéken dolgozó Figula Mihály szintén érdekes kérdéseket vetett fel a Borjog és Bormarketing Konferencián. A borvidéki, országon belüli változatosságot vajon szerencsés-e annyira reklámozni, mint amennyire mi tesszük – vetette fel. Szerinte ugyanis ha ennyi féle szabályozást, bortípust állítunk elő, nagyon nehéz lesz azokat a fogyasztó (pláne a külföldi fogyasztó) felé kommunikálni. Valóban, az átlag borkedvelőt vajon mennyire érdeklik ezek a részletek?

Érdekes előadást tartott Ipacs Géza, grafikus a Borjog és Bormarketing Konferencián, a fenti mondatot is ő mondta.

 

Szerinte Magyarország nem döntötte el, hogy a magyar bor regionális, vagy internacionális termék. Előbbi esetben az érték növekedése, utóbbi esetben a volumen növelése a jövő. Az előadó szerint ez a legfontosabb eldöntendő kérdés, ennek a tisztázása után kell újragondolni a piacokat.
Ipacs szerint a furminttal kellene megpróbálni felépíteni a magyar bor imázsát, hasonlóan a Franciaország – pinot noir, Ausztria – zöld veltelini, stb. párokhoz. A furmint által megszerzett pozíciók segítségével szerinte az egész magyar borászatot újra lehetne pozícionálni a világban.

Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság elnöke a Borjog és Bormarketing Konferencián elmondta, hol mutatják be az Országkóstoló legjobb tételeit. A sorozat a VinCE Budapesten indul, aztán jön majd a düsseldorfi ProWein, a pekingi Magyar Hónap, majd a felsőoktatási intézmények bor promóciós roadshowja után az OMÉK 2015, ezt követően pedig a Prowein China, majd a Hong Kong Wine Fair következik.

Gál Péter, a Földművelésügyi Minisztérium eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára a Borjog és Bormarketing Konferencián elmondta, hogy – habár a tradicionális borkészítő országok világpiaci részesedése csökken, csakúgy, mint a hazai borfogyasztás – az import növekedett, de nem éri el az export mennyiségét. Az adatok szerint értékesebb borokat exportálunk, mint amilyeneket behoznak az országba.

 

Kicsik vagyunk a világ borpiacán, de jóval több kiváló minőségű bort tudunk itthon előállítani, mint elfogyasztani. Gál Péter rámutatott: a nemzetközi piacon jelenleg olcsó magyar borok árát a hozzáadott érték növelésével tudjuk emelni, és ezzel felzárkózni a világpiac vezető országaihoz.

 

A magyar borászatban óriási lehetőségek rejlenek – mondta a helyettes államtitkár, a nemzetközi sikerhez pedig arra van szükség, hogy a hazai termelők „egy irányba dolgozzanak”.

Legalábbis oda tartanak...

 

 

Egyszerűbb támogatástípusok lesznek a jövőben – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese a Borjog és Bormarketing Konferencián csütörtökön Budapesten.

 

A miniszterhelyettes hozzátette: 2015-’20 között 20 milliárd forint elkülönített forrás áll majd rendelkezésre borászati fejlesztésekre. A támogatások fő irányai a hozzáadott értékek növelése, a kapacitásbővítés, versenyképesség növelés és az erőforrás-hatékonyság javítása lesznek.