200 szakács, cukrász, pincér és pék versenyművét nézhetik meg a látogatók a Farsang Kupa névre elkeresztelt országos gasztronómiai bajnokságon február 20-án Tatán. Ha mindez nem lenne elég még koktélversenyt is rendeznek.

 

A feladatok között egy-egy szakterület legkülönbözőbb kihívásai szerepelnek. A kiírás szerint szakácsoknak vendégváró falatkákat és egy ötfogásos ínyenc menüt kell elkészíteniük. A cukrászok többek között dísztortával, tányérdesszerttel és apró finomságokkal versenyeznek, de indulhatnak cukrászati artisztika és cukorvirág-készítés kategóriákban is.

 

A hidegkonyhai artisztika kategóriában indulók a verseny helyszínén a farsanggal kapcsolatos arcokat, álarcokat formáznak sütőtökből és különböző színű retkekből. A pékek kenyerekkel, péksüteményekkel és díszmunkákkal is versenyeznek.

 

A pincérek versenyfeladata egy négyszemélyes alkalmi díszasztal megterítése, az alkalomhoz illő menüvel, italkínálattal és ízléses menükártyával.

 

A verseny folyamán mindent saját kezűleg, egyedül kell elkészíteni, semmilyen előre gyártott elemet nem használhatnak a versenyzők, akik között megtalálhatók a gasztronómia olimpiai, világ- és Európa-bajnokai.

 

A különböző ételkészítő szakmákat összefogó verseny jelentőségét növeli, hogy a tanulók együtt versenyeznek a felnőttekkel, akik tudásukkal, és a nemzetközi versenyeken szerzett tapasztalataikkal motiválják a kezdőket a fejlődésre és a tanulásra.

 

A rendezvényen bemutatkozik az Ászár-Neszmély Borvidék, az Istenkúti Pálinkafőzde, Tanács Attila mesterszakács pedig zöldségfaragásból tart bemutatót és ismerteti az Ételszobrász Suli programját.

 

A nagyközönség déltől látogathatja a Tatai Edzőtárban zajló programot, amelyre az ország minden tájáról érkeznek résztvevők. A Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Tata és Környéke Regionális Szervezete Szlovákiából és Romániából is kapott nevezéseket a 14. alkalommal megrendezett Farsang Kupára.

Egy pale ale sör, amely egy erősen komlózótt, ezért picit kesernyés stílusú sör, némi citrusos jegyekkel. Ez a Hedon sörfőzde új Charlie Firpo terméke. 

 

„Egy igazi hamisítatlan American Pale Ale. Maga a pale ale (vagy bitter) kategória a gyarmati időkig nyúlik vissza, amikor a hosszú hajóutakra erősen komlózott, jól eltartható sört készítettek.(...) Az american rész úgy jön a képbe, hogy amerikai származású komlót használnak a készítéskor.(...) A korty hosszú, a komló nagyon sokat időz a szájban, rendkívül üdítő hatással. Nem habzik túlságosan, ettől is picit tömörebbnek hat a korty. Maga a palack 0,66 literes, ami egy tökéletesen megkomponált jóleső mennyiség, és az 5,1%-os alkohol sem végzetesen erőteljes. Igazi finomság, nem csak péntekre” - jellemzi a fent említett sörkülönlegességet a Borravaló.hu.

 

Legalábbis az agrártárca adatai ezt mutatják. 2014 augusztusában az Oroszország elleni uniós szankciók miatt  Moszkva importtilalmat hirdetett az Európai Unióból származó élelmiszerekre. A korlátozás eredetileg egy évre szólt, de egyelőre bizonytalan időre meghosszabbították az embargót.

 

De Oroszország nem számolta fel teljesen a magyar mezőgazdasági termékek importját. A mezőgazdasági technológiákra, vetőmagokra, tenyészállatokra eleve nem vezettek be tilalmat, egyes termékfajtákra, például, a borra, a pulykára vagy a kacsára, nem vonatkozik az embargó, ezekre a magyar árucikkekre továbbra is számít az orosz piac -írja a Híradó.hu.

 

A problémát az embargó közvetett hatása okozza, legalábbis Magyarország esetében. Az EU belső piacán ugyanis bent maradnak a nagy, Oroszországnak exportáló országok agrártermékei is, a tej, a tejtermékek, meg persze, a hústermékek - mutatott rá Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára az M1 Magyar gazda című műsorában.

 

Az uniós piacokon megjelenő nagy mennyiségű árukészlet az árak csökkenéséhez vezetett, ami már a magyar mezőgazdaságot is érzékenyen érintette. Szakértők szerint a helyzet egyik megoldása az, ha az uniós országok új piacokat keresnek Oroszország helyett. Az EU a távol-keleti piacok felé nyitott, ám ez sem oldja meg teljes mértékben a problémát, mert az árak még minidg alacsonyabbak, mint a korlátozás előtt. Az Uniós példák azt mutatják, hogy a termelési költségek csökkentése megoldást jelenthet.

Bizony, az idei Gourmet Fesztiválon már nem egy hagyományos, magyar étel kerül a fókuszba, hanem két alapnyagból fognak különböző specialitásokat elkészíteni a hazai séfek. Május 12-15. között a Millenárison újra a magyar gasztronómiáé lesz a főszerep, a legjobb borászatok, pálinkások és sörösök mellett. 

 

Korábban egy-egy étel került a középpontba a fesztiválon, ezúttal két alapanyagból, a halból és a vadból készült remekeket kóstolhatjuk majd a számtalan más nagyszerű fogás mellett. Ennek apropója pedig, hogy a Gourmet-t közvetlen megelőzően Budapesten zajló, a világ leghíresebb szakácsversenyének kikiáltott Bocuse d’Or európai versenyén hal és vad, pontosabban a kecsege és a gímszarvas lesz a két alapanyag.

 

- Nagy megtiszteltetés a Gourmet-nak és hatalmas lehetőség a hazai gasztronómia reprezentánsainak ez a világesemény, hisz’ a szakma legjobbjai és a nemzetközi szaksajtó is megismerheti a magyar gasztronómia élvonalát – mondta el a Metropol.hu-nak Gerendai Károly, a fesztivál megálmodója. A hazai közönség sem marad ki a jóból, hiszen a fesztivál színpadán főz majd a versenyen hazánkat képviselő séf és csapata, és idén is lesznek külön foglalható exkluzív Bocuse d’Or vacsorák.

2018-ban elnyerheti a Ripa Pannonica in Hungary, vagyis a teljes magyarországi, 417 km hosszú Duna-szakasz az UNESCO világörökségi címet. Így ez lenne a a világ egyik legnagyobb kiterjedésű világörökségi helyszíne.

 

A Duna-Limes program célja, hogy az UNESCO világörökségi címből fakadó világhír kihasson a nem római típusú értékekre is, és a teljes szakaszon egy turisztikailag egységesen szervezett, tematikus utakból álló kínálat jöjjön létre a nemzetközi kereslet igényeinek figyelembevételével. Ehhez készítette el a szövetség megbízásából Balogh Tamás, Hirschberg Attila és Karsai Árpád az Országos Limes kulturális turisztikai fejlesztési koncepció előtervet, melynek támogatására, közérthetőségének biztosítására nyomtatásban is megjelentették a Magyar Limes a világörökség kapujában című kiadványukat - írja a Turizmusonline.hu.

 

A nevezés beadása 2017. januárban lehetséges, az ICOMOS – az UNESCO nemzetközi műemlékvédelmi szervezete – ellenőrző és igazoló vizsgálata a nagy kiterjedésű helyszín miatt 1-1,5 évre tehető, így 2018 folyamán érhető el a világörökségi cím.

Nagy méretű kávéfőzőben helyezték örök nyugalomra Renato Bialetti olasz gyáriparos, az egész Olaszországban ismert és használt Bialetti-kávéfőző feltalálójának hamvait.

 

A 93 éves korában, február 11-én elhunyt Bialetti gyerekei szerint apjuk akarata volt, hogy a nevéhez fűződő kotyogós Moka kávéfőzőben helyezzék el hamvait. Urna helyett így Bialetti-kávéfőzőt állítottak az oltárhoz a temetési szertartáson, majd később is ez a kávéfőző került a családi kriptába a piemonti Casale Corte Cerro temetőjében. 

 

A hamvakat tartalmazó kávéfőző pontos, csak nagyobb méretű mása volt az eredeti Bialetti-kávéfőzőnek, rajta a márkát képviselő bajuszos emberkével. 

 

Renato Bialetti a kávéfőzők királyaként volt ismert Olaszországban. Apja, Alfonso Bialetti 1933-ban szabadalmaztatta a nevével fémjelzett első kávéfőzőt, amelyet fia, Renato továbbfejlesztett a jelenleg ismert formájáig. A Bialetti-kávéfőzőt 1948-ban mutatták be a milánói vásáron, és azóta fogalommá vált az olasz ipar, dizájn és gasztronómia számára is. A felmérések szerint az olasz családok kilencven százaléka Bialetti-kávéfőzőt használ. 

 

A kávéfőzőn látható kalapos, bajuszos férfifigura (omino coi baffi) 1952-ben került rá. Paul Campani neves olasz rajzoló találta ki az abban az időben indult olasz tévéreklámokhoz. 

 

Renato Bialetti a nyolcvanas évekig vezette az Omegnában működő kávéfőzőgyárát, amelyet később eladott. Jelenleg a Bialetti-kávéfőzőket Romániában gyártják. 

Próbáltad már a banánt petrezselyemmel, vagy a kávét fokhagymával? Meglepő alapanyag kombinációk Csíki Sándortól, a FoodandWine.hu gasztroblog írójától:

 

 

A Somlótól északra, Celldömölk határában helyezkedik el a Ság-hegy, amelynek talaja és klímája tökéletesen megfelel a szőlőtermesztésnek. A Dénes Hegybirtok 2012-es Furmintja a legjobb bizonyíték arra, hogy milyen potenciál van ezekben a területekben. A Metropol.hu így ír a tételről:

 

„Tömör, kompakt illat, aszalt gyümölcsökkel, száraz mézzel, kis hordós fedettséggel. Olajos magvak, vaxos, lanolinos jegyek. Szegfűszeges almakompót, kandírozott körte.(...) A Ság-hegy le sem tagadhatja magát: fémes, tűzköves, sós-jódos jegyeivel árulkodik.(...) Jó ivású, fejlődésben lévő, fiatal fehérbor, komoly érlelési potenciállal. Kissé még zabolátlan, de elég komoly anyagnak ígérkezik. Utóíze hosszan megmarad és stimulál.”