Egy felmérés szerint ritkán esznek a magyarok házon kívül, ha mégis, akkor inkább gyorsétteremben, mint vendéglőben - írja a Népszabadság csütörtöki számában.
A megkérdezettek negyede jár legalább havonta gyorsétterembe, 20 százalékuk évente, 41 százalékuk pedig soha - derül ki a Food Network által készíttetett, étkezési szokásainkat vizsgáló felmérésből.
Hagyományos étterembe csupán a magyarok 17 százaléka jár havonta vagy gyakrabban, 26 százalék kevesebb mint évente egyszer, 29 százalék pedig soha nem jut el.
A felmérés szerint munka után a legtöbben rántott vagy sült húst, levest és szendvicset ennének. A válaszadók fele a családjával, a konyhaasztalnál vacsorázik, 32 százalék a nappaliban, a tévé előtt. Az 50 év felettiek 26 százaléka egyedül étkezik.
Jövő héten legalábbis úgy tűnik majd, hogy vége a fázós napoknak, hiszen február első napjaiban az Időkép szerint akár 15-17 fok is lehet.
Az előrejelzések szerint rendkívül enyhe idő várható a következő napokban, sőt a „böjti szeleket” idéző légmozgás is gyakran előfordul majd. A meteorológusok szerint akár még melegrekordok is dőlhetnek a jövő héten.
Csütörtökön a naposabb tájakon akár 12-14 fok is lehet, a hétvégi átmeneti rosszabb idő után azonban hétfőn akár 15 fokra is számíthatunk.
Pedig nem is melegít... De tény, hogy az ember forróságot érez a torkában, majd a gyomrában, ha megiszik egy pálinkát, vagy más magas alkoholtartalmú italt.
Ennek az az oka, hogy az alkohol a VR1 nevű fehérje receptorához kapcsolódik és egy időre megnöveli annak érzékenységét - írja az Index.
A VR1 pedig egy úgynevezett vanilloid receptor, ami a testhőmérséklet szabályozásában játszik fontos szerepet: 42-43 Celsius-foknál aktiválódik, és küld jelet az agynak, hogy az adjon fájdalomszignált.
Az ital, amit éppen lenyeltünk, persze nem valószínű, hogy 42 fokos, a testünk azonban 36,5 körüli. Így nem az italt érezzük forrónak, hanem saját testünket, mintha magas lázunk lenne, pont ott, ahol az alkohol manipulálta a receptorokat.
Itt egy grafikon arról, hogyan nő a világ borfogyasztása 2018-.ig. Érdekes megfigyelni, hogy a növekedés egyenletes, az Egyesület államokban és Kínában kiugró, ellenben Franciaországban csökkenésre lehet számítani.
A Nébih (Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal) Szupermenta vajtesztjén összesen 11 termék esetében kellett hatósági eljárást indítani. A jó hír az, hogy valamennyi termék megfelelt az előírásoknak, de egyéb szabálytalanságok előfordultak. Négy vaj esetében súlyos minőségi hiba, míg hét terméknék jelölési probléma merült fel - írja a Nébih.hu.
A hazai boltok kínálata alapján 19 előállító 33 különböző termékét vizsgálták meg a Nébih szakemberei, melyeket laboratóriumi körülmények között teszteltek biztonsági és minőségi paraméterek mentén.
Biztonsági szempontból a peroxid számot mérték a hatóság munkatársai, amiből a termékek avasságára lehet következtetni. E téren nem akadt kifogásolnivaló, ahogyan nem találtak szabálytalanságot a termékek növényi zsír kimutatására szolgáló vizsgálatokat követően sem.
A hivatal szakemberei megmérték a négy „laktózmentes” feliratú vaj laktóztartalmát is. A vizsgált vajak laktóztartalma mind a négy esetben kimutathatósági határérték alatt volt (<0,05g/100g), azaz megfelelt az előírásoknak.
Minőségi paraméterek szempontjából már nem ennyire pozitív a mérleg, Egy esetben a víztartalom meghaladta a 16%-os határértéket, míg a másik három esetben sem a tejzsír sem a víztartalom nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak.
Mint minden élelmiszerre, a vajakra is szigorú jelölési előírások vonatkoznak. E téren hét terméknél volt probléma, ezek közül a legsúlyosabb, hogy egy vajnál nem tüntették fel a gyártás során hozzáadott – egyébként engedélyezett – adalékanyagot, a karotint (E 160a színezék).
A kedveltségi tesztelésen laikus és szakértő kóstolók pontozták a termékek küllemét, illatát, ízét, állagát és kenhetőségét. Ezen szempontok alapján a legkedveltebb termék a Magyarországon előállított Auchan Tuti tipp vaj lett. Másodikként a német Meggle márkázott vaj, míg harmadikként az osztrák Milfina Lactofree végzett.
27-ről öt százalékra csökkenthetik a halászati élelmiszerek áfáját. Ezzel a lépéssel javítani lehetne az ágazat helyzetén.
A halászatnak hasonló célokat kell teljesítenie, mint a többi mezőgazdasági ágazatnak. Fontos a fenntartható fejlődés, az emelkedő termelés, ám ez a terület a szerény mértékű támogatások miatt jelentős hátránnyal száll versenybe – mutatott rá az ágazat nehéz helyzetére Lévai Ferenc, a Haltermelők Országos Szövetsége és Terméktanácsa korábbi elnöke.
Lévai Ferenc azt is elmondta, hogy az uniós támogatások 99 százaléka a tengeri halászatnak szól, a tógazdasági halászat Brüsszel szótárából hiányzik, mondhatni, az ágazat a közösség kedves, de mostohagyermeke.
Lévai Ferenc szerint az ágazat helyzetén áfacsökkentéssel lehetne javítani, ezért a szakma a halászati élelmiszerek áfáját 27-ről öt százalékra mérsékelné. Ezzel az árcsökkentő lépéssel jelentősen növelni lehetne a halfogyasztást hazánkban. A mutatókon van mit javítani, hiszen az egy főre jutó uniós átlagfogyasztás éves szinten 23 kilogramm, míg a magyar csak négy kilogramm.
A világ bortermelése 2015-ben összesen 275,7 millió hektoliter volt, ami két százalékkal haladta meg a 2014-es évit – derült ki a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) felméréséből.
A listát Olaszország vezeti 48,9 millió hektoliterrel, kis lemaradással követi őt Franciaország 47,3 millióval, a dobogós harmadik helyet pedig Spanyolország foglalja el 36,6 millió hektoliterrel.
Az óvilági, tradicionális bornagyhatalmak mellett, az újvilági országok is magasra törnek. Első helyen 22,1 millió hektoliterrel vezet az Egyesült Államok. Amíg Chile 12,8 millióra növelte termelését, Argentína az előző évekhez képest picivel visszaesett. Érdekességként megemlítjük, hogy Új-Zélandon a bortermelés 27 százalékkal, azaz számokban kifejezve, 2,35 millió hektoliterre esett vissza.
A felmérésből az is kiderült, hogy a világ borfogyasztása 235,7 és 248,8 között mozog, tehát jelenleg túlkínálatról beszélhetünk.
Hosszútávú fejlesztési projektet indít a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Somlói borvidék. Az együttműködés célja a borvidék turisztikai vonzerejének növelése újszerű építészeti megoldások létrehozásával.
Ezt a Turizmus Online írja. A cikkből az is kiderül, hogy a projekt első fázisának célkitűzése olyan térbeli objektumokból álló vizuális irányítórendszer létrehozása, amely organikusan illeszkedik a Somló hegyre jellemző karakteres természeti környezethez, miközben újszerű, innovatív eszközökkel hívja fel a figyelemet a helyi látnivalókra.
A résztvevők az Építészeti Intézet részéről 30 fő hallgató, 1 szakmai vezető, 5 oktató és 2 fő tervezőgrafikus hallgató. Az együttműködés keretében hét átfogó koncepció készül, amelyek közül az egyetem és a borvidék képviselőiből álló zsűri választja ki a később megvalósuló tervet.
