A Művelt Alkoholista „Magyar borral villantani” címet adta bejegyzsének, amelyben a hazai boroktól való „elfordulást” meséli el. Ennek oka, hogy„ könnyebb és gyorsabb tanulási folyamat a világ világszínvonalú borait fölfedezni, beszerezni és megismerni, mint világszínvonalú borokat készíteni”.

 

De természetesen minidg vannak kivételek és reménységek.

 

 

 

 

Szeptember 5-én a Mádi Furmint Ünnepen mutatják be Tokaj-Hegyalja helyi pénzét a Tokaji Dukánt. Azt, hogy valaki ilyen fizetőeszközt vezet be nem újdonság: Sopronban a Kékfrank, Hajdúnánáson a Bocskai-, a balatoni térségben pedig a Balatoni Korona már jól bevált a turisztikai szolgáltatók körében - írja a Hegyalja.info.

 

„A Tokaji Dukát egy történelmileg és talán gazdaságilag is összetartozó régiót foghat egybe, ezen túl képes lehet erősíteni a térség turisztikai jelentőségét, nemzetközi ismertségét, de talán a legfontosabb, hogy a helyi termelőket, kereskedőket szolgáltatókat képes lehet összekötni és a helyben keletkezett tőkének egy részét helyben tartani. Ehhez persze nem elég létrehozni magát a rendszert, hiszen az nem lehet sikeres az érintett önkormányzatok, a vállalkozók és az itt élők támogatása, tenni akarása nélkül. A helyi pénz csak akkor működik ha a közösség akarja és elfogadja azt” – mondta el a HegyaljaInfonak dr. Horváth Tibor projektigazgató, aki a Hajdúnánáson már sikeresen bevezetett helyi pénzt, a Bocskai Korona bevezetését is irányította.

 

A Dukátnak történelmi háttere is van: a Rákóczi-szabadságharc idején Hegyalján vezettek már be saját pénzt, amiből a legértékesebb a Dukát volt. Abban az időszakban mindez összefort a közösség erejével és függetlenségével szellemi és anyagi értelemben egyaránt.

 

A helyi pénz a forint papír címleteit képezi le, tehát 500, 1000, 2000, 5000, 10000 és 20000-es címletekben jelenik meg, a „bankjegyek” pedig Hegyaljához kötődő személyeket ábrázolnak majd. A dukátot névértéken lehet majd váltani, tehát egy Tokaji Dukát egy Forintot ér majd.

A pénz kapcsán azt ígérik, hogy ha valaki már nem akarja használni a Dukátot, akkor azt bármikor szabadon vissza is válthatja azt forintra. A csatlakozási lehetőséggel pedig folyamatosan keresik a hegyaljai vállalkozókat, a rendszerhez bárkinek lehetősége lesz később is kapcsolódni.

Az őrölt fűszerpaprika az egyik fő hungarikumunk, azonban nem minden termék minősége a legjobb, sőt! Azt hisszük, jó – holott valójában nem az az áruházakban kapható fő hungarikum, az őrölt fűszerpaprika nagy része – erre figyelmeztetnek a Magyar Gasztronómiai Egyesület idei nagy paprikatesztjének eredményei a Hirado.hu forrásai szerint.

 

Aki akar, talál magának jó őrölt fűszerpaprikát, kérdés, hogy hol, mert a kiskereskedelemben kapható termékek többsége csapnivaló – erről beszélt a hirado.hu-nak Molnár B. Tamás, a Magyar Gasztronómiai Egyesület alapítója.

 

 

A társaság idei paprikatesztjének mezőnye valamivel erősebb volt, mint a három évvel ezelőtti, de látványos javulást nem észleltek. Az egyesület közlése szerint annyi pozitívum elmondható, hogy a minták között kevesebb volt a fogyasztásra alkalmatlan, hibás tétel. Most is sok olyan akadt azonban, amely díszcsomagolásban, nemzetiszín szalaggal, tanúsítványnak látszó plecsnikkel feszített az üzletek polcain, miközben gyalázatosan gyenge minőségű, rossz ízű volt.

 

 

Molnár B. Tamás szerint a rossz minőség oka, hogy az ágazatot továbbra is a minőségre igénytelen nagyüzemi termelés jellemzi, nem megfelelően szárított és feldolgozott, gyenge minőségű alapanyagból.  Az is általános, hogy a hazait keverik a Dél-Amerikából, Kínából vagy több más országból behozott, ámde (vagy szintén) gyenge minőségű fűszerpaprikával. A szakértő hangsúlyozta, a borhoz vagy éppen a pálinkához hasonlóan jó fűszert is csak érett, hibátlan termésből lehet előállítani.

 

 

A szakértő szerint vannak termelők, akik a legjobbat hozzák ki a magyar paprikából, de ők viszonylag kis mennyiségeket készítenek, és jellemzően  ismerősök ajánlásával lehet eljutni hozzájuk. Ha valakinek nincs ilyen személyes paprikaszállítója, akkor az itt-ott megtalálható kistermelői boltokat érdemes keresnie, ahol jó eséllyel szintén talál jó fűszert – hívta fel a figyelmet.

 

A két Michelin-csillagos, koppenhágai Noma étterem sommelierje beválasztotta a Strekov 1075 pincészet Porta fantázianevű borát. A dániai vendéglátóhely borlapja közel 40 oldalas, ahol francia, olasz, spanyol, szlovén, osztrák és német borok is helyet kaptak. A szortiment széles, igazi egyediségeket találunk a borlapon.

 

A Strekov 1075 Porta tétele négy évjárat házasítása, alapja olaszrizling és zöldveltelini, héjon erjesztve, flóra alatt érlelve készült, és természetesen szűretlen.

 

„A Porta egy szabadelvű bor, csak akkor készítem, ha ihletem van rá – eddig összesen kétszer” – nyilatkozta Sütő Zsolt a Vinoport.hu-nak. Sajnos a bor első verziója már nem kapható, és szerinte Szlovákiában nem készült más hasonlóan merész tétel. „Bátornak kell lenni, szerintem egy ilyen kicsi országnak nem szabad beállnia a sorba, de más szlovák borászok félnek elengedni magukat, illetve a fantáziájukat.”

 

 

Már találkozhattak Bencze István nevével, aki 2011 óta a Szent György-hegy mellett tette le a voksát. A rohamtempóban fejlődő borászathoz a Borrajongó látogatott el.

 

„Bencze István 2011 novemberében érkezett meg a Szent György-hegyre, egy házzal és egy 0.3 hektáros olaszrizling ültetvénnyel indított. A „progmatos” szoftverfejlesztői lét és a szőlőhegyi remeteélet közötti kontraszt hamar a napnál is világosabb lett: „Napi 12 órát ültem számítógép előtt, nagy projekteken dolgoztunk. Rájöttem, ez nem normális. Valami természet közelit akartam csinálni.” – meséli István a cikk szezőjének.

 

„István alapból organikus és komolyan a biodinamika felé kacsintgat, már most preparátumok sorát használja (szilika, tehénszarvban érlelt trágya, csalántea) és a holdnaptár szerint igyekszik végezni a munkafázisokat.”

 

„A Szeremley Hubától vásárolt területeken folytatja a kék és piros bakator termelését, belőlük rendhagyó módon palackos erjesztésű pezsgőt készít. A bakatorok későn érnek, magas savval és 16-17 magyar mustfokkal. A bogyók nagyok, a héj vékony, az isten is pezsgőkészítésre teremtette. Ezen felül István kékfrankost és régi magyar fajtákat hozott Szentesi Józseftől, ráadásnak meg furmintot, hárslevelűt és chenin blanc-t telepített.”

 

Ez pedig nem az ősznek lesz köszönhető, hanem egy brit találmánynak. A szakemberek felfedeztek egy fehérjét, amely összeköti a fagylalt összetevőit, és megakadályozza a fagyos édesség gyors olvadását. Várhatóan három-öt éven belül kerülhet forgalomba a nem olvadó fagylalt.

 

A kevésbé olvadó fagylalt alapja egy természetes fehérje, amely benne van egyes élelmiszerekben, és amely a fagylaltban összeköti a benne lévő levegőt, zsírt és vizet, hogy ellenállóbbá tegye az olvadással szemben.

 

A Dundeei és az Edinburghi Egyetem tudósai szerint a fehérje megakadályozza a daraszerű jégkristályok kialakulását, és a prémiumfagylaltokhoz hasonlóan finom, selymes szerkezetű édességet biztosít. A fehérje hozzáadása lehetővé teszi azt is, hogy a fagylaltokban kevesebb telített zsírt használjanak fel és kisebb legyen a kalóriatartalmuk.

 

Az újítás további előnye, hogy a gyártóknak kevésbé kell mélyhűteni terméküket, mivel az új összetevő által hosszabb ideig marad fagyos állapotban a fagylalt.