A cascara, amely sem a kávéra sem a teára nem hasonlít igazán, de mégis fogyasztható koffeintartalma miatt. Eddig a kávétermés egyik mellékterméke volt, illetve régen a szegények ezt itták kávé helyett. Valójában mi is a cascara?

 

Az arabica gyümölcsét, az úgynevezett cseresznyét megfosztják héjától, hogy hozzáférjenek az értékes kávészemekhez. A héjat ezután nem kidobják, hanem szárítják, és a szokásos – teáknál használt eljárásokkal – fermentálják. Ezzel kész is a termék, amely bár kávéból készült és élénkít, mégis inkább a teára hasonlít - írja az Origo.hu.

 

Én még nem tudom, milyen a Balaton bora. Az egyértelmű, hogy olaszrizling, de hogy pontosan milyen szüreti időponttal kerül a pincébe, milyen borkészítési elveket kell ahhoz alkalmazni, hogy az évjáratról évjáratra a Balaton bora tudjon lenni, azt nem tudom. 
 
23 éve végezzük ezt a munkát – szerintem ez kevés ahhoz, hogy ezt a borvidéket meg tudjuk fogalmazni. Állandóan figyeljük a dőlőket, parcellánként szüretelünk, most kezdjük megtalálni az optimális szüreti időpontot, de mindez nem elég ahhoz, hogy egyetlen karakteres borát kiválaszthassuk a területnek. Én még adnék ennek egy kis időt - mondta Figula Mihály a Vinoportnak.

 

A teljes interjút itt tudod elolvasni.

Sajnos sok esetben elősfordul, hogy libamáj helyett kacsamájat vesznek a gyanútlan vásárlók. A címke nem garancia, de odafigyeléssel meg tudja állapítani a fogyasztó, hogy mi került a bevásárlókosarába.

 

A libamáj nagy nemzeti érték, és nagyon fontos magyar exportcikk is. A hazánkban évente előállított mintegy kétezer tonna libamáj 70-80 százalékát külföldön értékesítik. A rendkívül értékes árut egyre több helyen hamisítják, ma már gyakran találkozni azzal, hogy kacsamájat forgalmaznak libamájként - írja az MNO.hu.

 

 

A libamáj rendszerint nagyobb, tömöttebb, világosabb, méretbeli eltérés sem jellemzi, egy pár kacsamájnál viszont gyakran előfordul, hogy az egyik fele, rendszerint a jobb oldala rövidebb, ezenkívül pedig általában sárgább, laposabb – mondta a Magyar Nemzet érdeklődésére a Vezér-Hús Baromfi Kft. ügyvezetője.

 

Ha kacsamájat hoznak forgalomba libamájként, érzékszervi vizsgálatokkal a hatósági szakemberek sem tudják egyértelműen azonosítani a terméket, ezért alkalmaznak fajazonossági DNS-vizsgálatot - mondta el a Nébih az MNO.hu megkeresésére.

 

A novemberben, Villányban megtartott Franc&Franc rendezvény visszhangjaként bemutatták a a villányi franc-okat az amszterdami Wine Professional nevű szakmai borkiállításon. 

 

A szakkiállítás azért jó terep, mert ide valóban szakmai érdeklődésből érkeznek a vendégek, csak meghívóval lehet körbejárni a standokat, vagy részt venni a kóstolókon, mesterkurzusokon - olvasható a Villányi Borút lapunkhoz eljuttatott közleményében.

 

Első nap délután bemutatkozott a Villányi Franc válogatott. A Siklóson bemutatott 12 cabernet franc-ból 11 érkezett meg (Wassmann, Vylyan, Gere&Weninger, Günzer Tamás, Heumann, Sauska, Tiffán, Vinatus, Bock, Malatinszky, Csányi), a Riczu-Stier 2011-esből már nem maradt, helyette a fesztivált szervező Jan van Lissum érdekeltségébe tartozó, idehaza kevésbé ismert Mondivin ugrott be, egy 2007-es és egy 2009-es verzióval. Az ételeket ezek segítségével hangolta Villányi Franc-ra Wil Demandt séf, aki a 16 Gault Millau pontos Restaurant Bordewijk vezetője.

 

A mintegy harminc érdeklődőnek megrendezett bor és étel kóstolón Horkay András, az Országos Borszakértő Bizottság elnöke mutatta be a magyar borokat, a Villányi borvidéket és a 13 cabernet franc-t. A kóstolón részt vett, afféle társmoderátorként működött közre a borok bemutatásába Romana Echensperger, egiyke a nyolc Németországban élő Master of Wine-nak.

A borok alapvetően tetszést arattak, a résztvevők jelentős részének eddig nem sok tapasztalata volt villányi borokkal kapcsolatban. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a villányi cabernet franc teljesen más úton jár mint a Loire-i, a borok szép potenciált mutatnak, de még az út/stílus keresésének fázisában vannak, az érett, gyümölcsös ízeket sokszor elnyomja a túlzott hordóhasználat, az alkohol néha túl sok és a szép, telt, gazdag alapanyagot kibillenti az egyensúlyból, valamint, hogy egyedi és figyelemre méltó a Villányi Franc kiemelése, a borok nagyon jól működnek ételek mellé, valószínűleg azon az ösvényen lehet értékeiket legteljesebben bemutatni.

A Villányi Franc közvetlen promóciója mellett a 2016-os megjelenés formáit is keresték a szervezők. Úgy tűnik, nem hiába: érkeztek meghívások, bekerült a Villányi Franc düsseldorfi ProWein programjába, invitálták a sort még jónéhány kisebb fesztiválra, de a legfontosabb, hogy a szakmai érdeklődés is egyre nagyobb a novemberre tervezett következő Franc&Franc iránt.

A pinot noir jól tudja magát érezni Egerben, ezt már Gál Tibor is igazolta. Most Gróf Buttler 2013-as pinot-ja került górcső alá a Metropol.hu oldalán.

 

„Közepesen intenzív rubinszínű, tiszta vörösbor. Illata inkább melegséget sugall, s egyben jelzi az alapanyag érettségét is. Kakaó, olajos magvak, fűszeresség, cseresznye, szilva, édesfűszerek, marcipán, meszesség, tufás, füstös jegyek. Kékvirágok. Kis portóis jelleg a háttérben. Vonzó, populáris illat, kellő részletgazdagsággal és mélységgel.

 

Szájban húsos, telt a korty, finomszerkezetű, lendületet adó savakkal, érett és kellő feszességet adó cserzőanyaggal, s arányos alkohollal. Kissé melegít, de nem bántó.”

 

A teljes bejegyzést itt tudod elolvasni!

Magyarország a világon a harmadik, Európában pedig az első helyen áll az elhízottak aránya alapján felállított listán - közölte a Magyar Obezitológiai és Mozgásterápiás Társaság főtitkára az M1 aktuális csatornán szombaton.

 

Pados Gyula az elhízás kezelésével, vagyis obezitológiával foglalkozó szervezet képviseletében elmondta: a világon arányaiban Magyarországon él a legtöbb elhízott ember az Egyesült Államok és Mexikó után. 

 

Az okok összetettek, nem csupán arról van szó, hogy a magyar étrend hagyományosan zsírban gazdag. A legújabb kutatások szerint a szénhidrát, amelyből a tészta, a fehér kenyér, a rizs, a krumpli és a gyümölcsök sokat tartalmaznak, kicsivel nagyobb szerepet is játszik az elhízásban, mint a zsír - ismertette.

Ha nem sújtja kemény fagy a tél hátralévő részében és kora tavasszal a szőlőket, idén vidám szüret várható, s bőségesen lesz bor, jövendölték a környékbeli hegyközségek szőlősgazdái és a borrendek az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban vasárnap.

 

Kalmár István mórahalmi hegybíró, miután levágott néhány vesszőt az emlékpark skanzenjének szőlőskertjében, elmondta, a növény egészséges, a szőlő rügyei és a mellékrügyek szép zöldek. A szőlővesszők rugalmasak, beértek, a háncs és a bél aránya a kövidinka fajtának megfelelő. Ha a következő hetekben nem érkeznek komoly fagyok, nincs oka aggódniuk a gazdáknak.

 

A rügykezdemények állapotából nemcsak a jövendő termésre következtetnek, a hagyományoknak megfelelően a levágott vesszőket meleg szobában vízbe állítják, és a hajtások alapján azt is megmondják hamarosan, mikor érdemes elkezdeni a szőlő metszését.

 

Szent Vince napjához közeledve immár huszadik alkalommal gyűlt össze húsz Kárpát-medencei borrend képviselője Ópusztaszeren. A termésjóslást követően fölavatták a házigazda, Csongrád és Békés megyében működő Szent Vince Borrend új tagjait: Mózes Fabiolát, Gera Józsefet és Gyömbér Lászlót. Az avatást megelőző próbatételen többek között bekötött szemmel föl kellett ismerniük a borrend zászlósborát, a csongrádi cabernet franc-t.

 

A rendezvényt a Nemzeti italunk: a fröccs címmel rendezett kiállítás megnyitója, irodalmi fröccsdélután, majd a környékbeli szőlősgazdák új borainak kóstoltatása zárta. Kelemen Ferenc, a Szent Vince Borrend alelnöke elmondta, tavaly is jó termést vártak, és a jóslat beigazolódott, a csongrádi gazdáknak a szőlő mennyiségére nem volt panaszuk, és az újbor minősége is kiváló.

 

A néphagyomány szerint Szent Vince vértanú napján - január 22. - tájegységenként különbözőképpen megjósolják a várható szőlőtermést. Ha megcsordul a Vince, tele lesz a pince, vagyis ha enyhe az idő és olvad ezen a napon, akkor jó bortermésre lehet számítani. A szeri monostor gazdasági épületei között tárták fel az Alföld egyik legnagyobb borospincéjét, ami azt bizonyítja, hogy már a középkorban jelentős szőlőtermesztés folyhatott a területen.