A tojás és a szója mind gyermek, mind felnőtt korban a gyakori reakciót okozó allergének között szerepel Európában. Azonban a gasztronómia és az élelmiszeripar globalizálódik, és ahogy valami új beépül a táplálkozásunkba, úgy jelenthet potenciális veszélyt is - írja az Origo.hu.

 

Allergénnek az olyan táplálék komponenseket hívjuk, amelyek nem várt, jellegzetes immunológiai reakciót indítanak el – ezek általában fehérje természetű anyagok.

 

A szójaérzékenyek száma a teljes populációban 1% körüli. Gyermekkorban a tojásallergia a második leggyakoribb tünetokozó, az európai gyermekek 1-2%-át érinti. Kevésbé ismert tény, de a tojás- és szójaallergia iskoláskorra kinőhető.

 

A  Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége szerint szigorú elkerülő diátát kell tartani, de ezt nehéz megvalósítani, hiszen nem csupán magát a tojást és a szóját kell elhagyni, hanem minden olyan terméket is, amely valamilyen formában tartalmazza ezeket.

 

De már kötelező mindenhol feltüntetni a 14 allergénre vonatkozó tájékoztatást. Gondoljunk csak a pékárukra, illetve a felvágottakra is. 

„A magyarok ellentmondásosan viszonyulnak az egészségtudatosság kérdéséhez. Az egészséges életmód igénye folyamatosan jelen van a hétköznapokban, de a tudatos táplálkozásról sokan lemondanak feltehetően vagy azért, mert az anyagi lehetőségeik szűkösek vagy azért, mert a sok egymásnak ellentmondó információt nem tudják, illetve nem akarják értelmezni” – állítja Vella Rita, a GfK ügyfélkapcsolati igazgatója.

 

A GfK Étkezési szokások felmérése 1989 óta kíséri figyelemmel a háztartások étkezési szokásainak alakulását és változását Magyarországon. 

 

„A jó minőségre való törekvésnek az elsődleges szerepe az egészségtudatosság szempontjából különösen fontos napjainkban, amikor a háztartási kiadások a háztartások költéseinek átlagosan 27 százalékát, azaz közel egyharmadát teszik ki. Ez az arány ráadásul az alacsonyabb jövedelműeknél rendszerint magasabb” – mondta el Vella Rita az Élelmiszer.hu-nak.

 

Az élelmiszerek egészségessége iránti igény azonban határozottan megjelenik – főként – az adalékanyagok (mesterséges színezék, ízesítő, tartósítószer) elutasításában. Ezzel egyidejűleg a fogyasztóknak kevésbé számít a zsír- és a szénhidráttartalom, illetve a biotermékeket is kevesen keresik. Az egészségesség élelmiszervásárláskor elsősorban a nők, a 40 évnél idősebbek, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők számára fontos szempont főleg Budapesten, a Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon.

 

A bodrogkisfaludi Breitenbach Pince 2013-as Nyerges furmint tételéből a rumos gesztenye illata árad, amely elősre meglepően hangzik, hiszen nem ezt szoltuk meg egy átlagos furminttól. A Metropol.hu így jellemezte a bort:

 

„Beleszagolva a pohárba szépen mutatkozik meg a szentháromság: a terroir, a fajta és a hordó együttes harmóniája. Rumos gesztenye illata árad a pohárból. Mellette körte, birs, vanília, száraz mézesség, fémes, vulkanikus ásványossággal. Kandírozott gyümölcsök, elsősorban lime és grapefruit, olajos magvak.(...) Tartalmas, fiatal, fejlődésben lévő bor melyben hatalmas potenciál van.”

 

A Balaton vonattal is csak 70 percre van a fővárostól, a két brand összeköthető lenne, hozzájárulna a Magyarországon töltött vendégéjszakák számának növeléséhez - mondta Hoffmann Henrik, a Magyar Turisztikai Desztináció Menedzsment Szövetség elnökségi tagja március 1-én az Országmárka 2.0 című konferencia záró részében.

 

Hoffmann Henrik kiemelte, hogy az ország turisztikai teljesítményének 25 százaléka a Balatonon keletkezik, ugyanakkor számos probléma akadályozza a régió egységes kezelését.

 

"A Balaton három megyéhez és statisztikai régióhoz tartozik, így nehezen alakítható ki egységes közlekedés, akadályok gátolják az egymásra épülő programok megszervezését. Vannak jól működő civil kezdeményezések, de infrastruktúrára van szükség és ezen lehet változtatni" - vélekedett a turisztikai szövetség vezetőségi tagja.

 

Úgy vélte, hogy a Balaton versenyképes lehet más európai nagy tavakkal, sőt, akár tengerekkel is, például a helyben termelt és készített gasztronómiai termékeivel.

 

Lobenwein Norbert, a Nagyon Balaton egyik vezetője felidézte, hogy a 2007-ben Zamárdiban indult Balaton Sound fesztivál rengeteg turistát, fiatalt vonzott a Balatonhoz. Megjegyezte, hogy a Sound sikere nyomán született meg az ötlet egy több helyi rendezvényt összefogó fesztiválsorozat létrehozására. Így született meg 2013-ban a Nagyon Balaton, amelyhez ma már mintegy harminc rendezvény tartozik, a Művészetek Völgyétől a Kultkikötőig, ezek külföldön is jó hírét viszik a Balaton régiónak. "Nem volt olyan partner, aki ne fogadta volna tárt karokkal a z összefogásra vonatkozó kezdeményezést, a gondolatot, hogy a Balaton másról is tud szólni, nem csak a retróról" - mondta Lobenwein Norbert.

 

Az Országmárka 2.0 című keddi konferencia az Akvárium Klubban a Design Terminál, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda és a Budapest Barátai Együttműködés szervezésében valósult meg.

 

 

Niszkács Miklós a Magyar Bor Akadémia alelnöke, aranytollas újságíró és a hazai gasztronómia egyik meghatározó alakja. A Kossuth Rádió Arcvonások című portréműsorában Tarnóczi László riporter Niszkács Miklóssal készített interjút. A beszélgetés fő témája a gasztronómia, a vendéglátás, az újságírás és nem utolsó sorban a hazai bor és pezsgőgyártás volt.

 

„A gasztronómia is keresi a helyét, szerepét. Ez világtendencia, és a legfonotsabb irány vagy gondolat, hogy a regionális ételek, a régióban található alapanyagok felhasználásával készüljenek az ételek. Budapesten ez azért kevésbé megoldható, hogy itt disznók szaladgáljanak a Vörösmarty téren. (...) Hozzá lehet jutni az alapanygokhoz, csak nem állandó minőségben és nem állandóan. Ezért küzd nagyon sok étterem azzal, hogy ma megrendelek egy hat centis sárgarépát felkerül az étlapra, aminek nem két fillér az elkészítése, és három nap múlva azt mondja a termelő, hogy sajnos ennyi volt elfogyott. Nem működik még a rendszer, ezért kényszerül még nagyon sok étterem , hogy ne itthon szerezze be, hanem külföldről hozzon alapanyagot. de ahogy említettem pontosan ezért próbáljuk a saját ellátásunkat is megoldani, hogy minidg biztosan jó, minőségi alapanyaghoz jussunk. Mert ez a lényege az egész gasztronómiának, az alapanyag. Mert rossz alapanyagból a legjobb séf sem tud csodákat  varázsolni. ” 

 

A Pallas Athéné Domus Animae Alapítvány (PADA) Úri utcai ingatlanában, a régi budai városháza épületében borozó, bormúzeum és étterem is lesz. Néhány méterrel odébb, a Lónyay–Hatvany villában pedig még egy étterem, plusz egy művészeti galéria is - írja a Magyarnarancs.hu.

 

Az Úri utca 21. szám alatti régi budai városházát a Matolcsy György vezette MNB 1,85 milliárd forintért vásárolta meg az Akadémiától, majd 2014 februárjában vagyonjuttatásként a PADA rendelkezésére bocsátotta. A PADA kuratóriumának elnöke Matolcsy György.

 

A lap információi szerint az építési engedélyekben és egyéb dokumentumokban az áll, hogy a pincében és a földszinten borozó, bormúzeum, étterem és bemutatótermek nyílnak majd az Úri utcában. A Lónyay–Hatvany villában pedig az első szinten lesz az étterem, a földszinten, illetve a második és harmadik szinten pedig kiállítóterek.