Hollandiában megnyílt az első tejkóstoló bár a De MelkSalon. A hely célja, hogy bemutassa, milyen nagy különbségek vannak tej és tej között. Mintának vették a borkóstolókat, ahol sommeliek segítenek a vendégeknek az eligazodásban, a De MelkSalonban pedig tej-sommelier végzi ugyanezt a feladatot - tudtuk meg a MNO.hu cikkjéből.

 

Sietske Klooster, a tejbár tulajdonosa egy tejfarmon dolgozva jött rá, mennyi különbözőféle tehéntej létezik, mennyi minden befolyásolja a tej ízét, és a bolti termékek mennyire nem adják vissza a tejivás élményét. Azt mondja, hogy a tejek kóstolásakor ugyanúgy érzékelhető a „termőhelyi hatás”, mint a boroknál, mivel a tehenek élőhelye, fajtája és takarmányozása befolyásolja az ízt - írja a MNO.hu.

A Weininger Sopron civée 2011-ről ez olvasható a Facebookon:

 

Ma délután kezdetét veszi a 22. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a Millenáris Parkban. Az idei évben a Budapest Nagydíjat Jonathan Franzen kapja, aki egyben díszvendége is lesz az eseménynek. A könyvfesztivál ma nyitja meg kapuit, amely egészen vasárnapig fog tartani. A rendezvényen reggel 10-től este 8-ig zajlanak a szakmai tanácskozások, a könyvbemutatók, a dedikálások, a gyerekfoglalkozások. Részletes információkat a fesztivál honlapján találtok, ide kattintva.

 

Az ókori Egyiptomban is igyekeztek megtalálni a másnaposság elleni legjobb ellenszert, ami természetesen igen szokatlan a mai ember számára: egy újonnan lefordított görög nyelvű papirusz szerint a legjobb ellenszer a „részeges fejfájás” ellen, ha az „alkohol áldozata” egy bizonyos cserje, az alexandriai chamaedaphne (Ruscus racemosus) leveleit egy fonalra felfűzi, s a nyakába teszi. Az ókori orvostudomány szerint e növény enyhíteni képes a fejfájást, azonban arra, hogy a módszer valóban működött-e, nincs forrásunk - olvasható a Múlt-kor.hu oldalán. 

A The Drink Business írására hivatkozva azt írja a Borrajongó, hogy 2010-ben a Finnországhoz tartozó Åland-szigeteknél, 50 méterrel a víz felszíne alatt egy hajóroncsban összesen 168 üveg Champagne-t találtak. A cirka 170 éves palackokat olyan, részben ma is létező Champagne házak jegyzik, mint a (Piper-)Heidsieck, a Veuve Clicquot, illetve a Champagne Juglar (később Champagne Jacquesson). A hosszú ideig a Balti-tenger sötét és hideg fenekén tartózkodó palackokról sokféle híradás keringett, aztán megkóstolták őket, valaki ihatónak, más meg egyenesen undorítónak írta le az évszázados matuzsálemeket. Persze jó drágán elárverezték a pezsgpket, de most a Reimsi Egyetem munkatársai három Veuve Clicquot palackot nyithattak fel, és analitikailag is a történelem nyomába eredhettek.

 

Az eredményekről bővebben itt olvashatsz.